Kertészet/Fajtalisták/Szőlő fajták/Kövidinka
[[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|Kövidinka]]
Kövidinka
- A Kövidinka a Kárpát-medencében feltehetőleg őshonos, késői érésű fehér szőlőfajta, amelyik hazánkban a filoxéravész után az egyik legelterjedtebb fajta volt. A természetes fajtarendszerezés szerint a balkáni változatcsoportba tartozik.
- Az Alföld szőlőtermesztésének korábban meghatározó szőlőfajtája volt. További nagyobb ültetvényeit Közép-Európában – Szlovénia, Románia és a Balkán-félsziget bortermelő területein találjuk.
Termesztési értéke
- Kiváló termésbiztonságú szőlőfajta. Levele kerek, alig tagolt. Fürtje tömött, a bogyók zöldes pirosak, alacsony savtartalmúak.
- Késői érésű, rendszerint október második felében szüretelik, nem ritkán kisebb fagyok és lombhullás után. Mustja az évjáratok többségében október közepén sem igen haladta meg a 14 fokot.
- Ültetvényeit az őszi fagy gyakran megperzseli, ilyenkor az elvékonyodott bogyók a cukortartalmukat koncentrálják, jobb minőségű (18-20 mustfok) mustot adnak.
- A Kövidinka ellenálló és alkalmazkodóképessége igen jó, talajban sem válogat, zöld munka igénye kicsi, a téli, tavaszi fagyok után jól regenerálódik. Fürtjei nem rothadnak. Több kedvező tulajdonsága miatt a nemesítők keresztezéses nemesítésben szülőként használták.
- Bora könnyű, lágy, kellemes zamatú, fajtajelleges illattal.
- A Duna borrégió területén komoly hagyománya van többek között ennek a fajtának is.
- Magyar Wikipédia: Kövidinka
