Kertészet/Fajtalisták/Szőlő fajták/Juhfark
Juhfark
- A juhfark a szőlőfélék (Vitaceae) családjába, a bortermő szőlőkhöz (Vitis vinifera) tartozó magyar fehérborszőlő-fajta. Nevét a juhfarkra emlékeztető hosszú, hengeres fürtje miatt kapta. Gyakran összetévesztik a csomorika nevű fajtával.
- Magyarország egyik legősibb szőlőfajtája. A származása vitatott, Ausztria vagy Magyarország, sokan Stájerországból valónak tartják (német neve: Lämmerschwantz). A nagy tömegtermelésbe nem állították be, de több borász is dolgozik azon, hogy megőrizze ezt a nagyszerű szőlőfajtát.
- Legfontosabb termőhelye a Somló, ahol jelentős új telepítései is vannak. Előfordul továbbá a Balatonfüred-csopaki borvidéken a Mecsekalján, az Etyek-Buda körzetben a Balaton környékén és a szlovákiai Kürt községhez tartozó borvidéken is.
Termesztési értéke
- Középerős növekedésű a tőkéje, lapított, vesszői világosbarnák. Levele világoszöld, sima felületű, vékony szövetű, nyílt vállöblű. Fürtje: középnagy, hengeres, tömött. Szeptember végén - október közepén érik. Rothadásra érzékeny fajta.[1]
- Bora a megfelelő kezelés esetén szalmasárga, illata kevésbé jelleges tiszta szőlővirág jellegű. Kevésbé aromás, ugyanakkor utóíze az olaszrizlinghez hasonló mandulás kesernyével jellemezhető. A fajta legnagyobb előnye, hogy szerény illatával és ízével kiválóan tudja megmutatni a termőhely jellegzetességeit.
- Savai évről évre megbízhatóak, cukortartalma viszont nagy tőketerhelés mellett csak évtizedenként kimagasló. Ezen tulajdonságai miatt jellemzően markáns savgerincű száraz borokat csinálnak a magasabb tőketerheléssel dolgozó gazdák. Alacsonyabb tőketerhelésnél intenzívebb illatú, aromájú, tüzes és olykor maradékcukorral rendelkező testes fehérbort ad.
- A fajta különlegessége, hogy még a teljes érettségben vagy akár a töppedt késői szüreteléskor is megbízható savtartalommal szüretelhető és emiatt a juhfarkból készül bor jó esélyekkel őrzi meg akár 6-8 éven át is a frissességét.
- Magyar Wikipédia: Juhfark
