Ugrás a tartalomhoz

Kertészet/Fajtalisták/Szőlő fajták/Hamburgi muskotály

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 2088 bájt

Kertészet

Hamburgi muskotály


Hamburgi muskotály
Hamburgi muskotály
A hamburgi muskotály világszerte ismert; a legfinomabb ízű csemegeszőlő-fajta. Származása bizonytalan. Egyes nemesítők szerint az alexandriai muskotály és a frankenthali trollinger fajták keresztezésével állították elő.
Magyarországra a 18. század közepén került és 1956-ban vált államilag minősített szőlőfajtává. Termőterületeit világviszonylatban 20.000 hektárra becsülik (1999-es adat). A hamburgi muskotály legnagyobb ültetvényi Kaliforniában, Franciaországban – kb. 3.880 hektár, Görögországban – 3.800 hektár Romániában – 2.900 hektár, Uruguayban – 1.800 hektár, Portugáliában – 800 hektár, Olaszországban – 314 hektár, Ausztráliában – 67 hektár és Dél-Afrikában – 32 hektárt tesznek ki.

Termesztési értéke

Közepes növekedésű és terméshozamú, de rendkívül finom, muskotályos ízű, tetszetős csemegeszőlő-fajta.
Fürtje nagy, laza, igen mutatós; bogyója igen nagy, ovális, sötétkék. Viszonylag későn szeptember végén, október elején érik.
Téli fagyállósága jó, de rothadásra hajlamos. További hibája, hogy bogyóinak mérete és színezettsége nem egyenletes, kocsányzata, fürtnyele könnyen törik, rosszul szállítható.
Bora igen jó, muskotályos, alacsony savtartalmú asztali bor. Bortermelés szempontjából ez a legegyszerűbb muskotályfajta, amit többnyire csemegeszőlőként értékesítenek. Bogyói mindig sötétkékek, és vinifikálva vörösbort adnak. Franciaországban ez a második legfontosabb asztali szőlő, de hasonlóan fontos Görögországban, Kelet-Európában és Ausztráliában is. Bort leginkább Kínában készítenek belőle: ott az amuri szőlővel keresztezve borszőlők egész generációjának atyja volt.


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények