Kertészet/Fajtalisták/Szőlő fajták/Hamburgi muskotály
.jpg)
Hamburgi muskotály
- A hamburgi muskotály világszerte ismert; a legfinomabb ízű csemegeszőlő-fajta. Származása bizonytalan. Egyes nemesítők szerint az alexandriai muskotály és a frankenthali trollinger fajták keresztezésével állították elő.
- Magyarországra a 18. század közepén került és 1956-ban vált államilag minősített szőlőfajtává. Termőterületeit világviszonylatban 20.000 hektárra becsülik (1999-es adat). A hamburgi muskotály legnagyobb ültetvényi Kaliforniában, Franciaországban – kb. 3.880 hektár, Görögországban – 3.800 hektár Romániában – 2.900 hektár, Uruguayban – 1.800 hektár, Portugáliában – 800 hektár, Olaszországban – 314 hektár, Ausztráliában – 67 hektár és Dél-Afrikában – 32 hektárt tesznek ki.
Termesztési értéke
- Közepes növekedésű és terméshozamú, de rendkívül finom, muskotályos ízű, tetszetős csemegeszőlő-fajta.
- Fürtje nagy, laza, igen mutatós; bogyója igen nagy, ovális, sötétkék. Viszonylag későn szeptember végén, október elején érik.
- Téli fagyállósága jó, de rothadásra hajlamos. További hibája, hogy bogyóinak mérete és színezettsége nem egyenletes, kocsányzata, fürtnyele könnyen törik, rosszul szállítható.
- Bora igen jó, muskotályos, alacsony savtartalmú asztali bor. Bortermelés szempontjából ez a legegyszerűbb muskotályfajta, amit többnyire csemegeszőlőként értékesítenek. Bogyói mindig sötétkékek, és vinifikálva vörösbort adnak. Franciaországban ez a második legfontosabb asztali szőlő, de hasonlóan fontos Görögországban, Kelet-Európában és Ausztráliában is. Bort leginkább Kínában készítenek belőle: ott az amuri szőlővel keresztezve borszőlők egész generációjának atyja volt.
