Kertészet/Bogarak/Törpe szentjánosbogár

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 2936 bájt

Kertészet

Törpe szentjánosbogár


Törpe szentjánosbogár
Törpe szentjánosbogár
(Phosphaenus hemipterus, Syn: -)


A törpe szentjánosbogár a szentjánosbogár-félék családjába tartozó, Európában honos (Kanadába behurcolt) bogárfaj. Nemzetségének egyetlen faja.
A törpe szentjánosbogár testhossza 6-8 mm a hímek és 10 mm a nőstények esetében. Családjában egyedülálló azzal, hogy mind a hím, mind a nőstény röpképtelen. A hím széttartó végű szárnyfedői csökevényesek és legfeljebb a két első potrohszelvényt takarják; a nőstény teljesen szárnyatlan. A hím hosszú és erős csápjai, valamint szögletes előháta alapján különíthető el a többi szentjánosbogártól, amelyek csápja karcsúbb, előháta rézsútos. A nőstény teste szürkésbarna, megnyúlt, a lárvára hasonlít. Nyolcadik potrohszelvényük hasi oldalán halvány foltpárként megtalálható a fénykibocsátó szerv.
Külsőre hasonlít a többi szentjánosbogár-lárvára, csak kisebb, karcsúbb és oldalain nincsenek halvány foltsorok.
Európában honos Portugáliától Oroszország európai részéig. 1947-ben Kanadában, Nova Scotiában felfedeztek egy behurcolt állományt. Viszonylag ritka, egyes országokban veszélyeztetett.
Erdőszélek, rétek, árterek, domboldalak lakója, néha kertekben, parkokban is előfordul. A változatos, sűrű növényzetet kedveli. Az imágókkal május-júniusban (esetleg az időjárástól függően kissé később) lehet találkozni. Nappal és alkonyatkor aktívak. A párzási időszakban nem bocsátanak ki fényt, hanem a hím feromonok alapján találja meg a nőstényt, amelyet kb. 20 méterről is képes érzékelni. Veszély esetén a potrohukon található két foltból halvány biolumineszcens fényt sugároznak. Az imágók nem táplálkoznak és csak egy-két hétig élnek. A hímek aktívabbak, felmásznak a fűszálakra, fatörzsekre, kövekre és csápjai billegtetésével keresik a nőstény feromonjait. A nőstények többnyire rejtőznek.
Lárvája a felnőttekével azonos élőhelyeken fordul elő. Kizárólag földigilisztákkal táplálkoznak és náluk jóval nagyobb zsákmányt is képesek elejteni hegyes csáprágóikkal és a sebbe bocsátott emésztőenzimeikkel. Két-három éven át fejlődnek, majd bebábozódnak és imágóvá alakulnak.


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia w:Törpe szentjánosbogár

A Wikimédia Commons tartalmaz Törpe szentjánosbogár témájú médiaállományokat.