Ugrás a tartalomhoz

Kertészet/Bogarak/Nagy káposztabolha

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 2989 bájt

Kertészet

Nagy káposztabolha


Nagy káposztabolha


Nagy káposztabolha
(Phyllotreta nemorum, Syn: -)
Más neve(i): -


Jelentőség:

a korai termesztésnél, hajtatásnál és szabad földön,
palántakorban veszélyes,
száraz meleg, napsütéses tavaszon különösen fontos kártevő.

Tünetek:

Először a szikleveleket károsítja.
Apró lyukakat rág a levélbe, emiatt vízveszteség alakul ki, ami a fiatal leveleken veszélyes.

Fejlődés:

1 nemzedéke van, a kifejlett állat telel talajban és növénymaradványok között
Az első rajzás kora tavasszal van, amikor az áttelelt egyedek elhagyják telelőhelyeiket, a második nyár közepén, amikor az új imágók megjelennek. Az imágók nagyrészt az előző évi termőterület közelében telelnek át bokrok, valamint egyéb talajtakaró növények alatt, erdőszélek avarjában, valamint a talaj felső 2-3 cm-es rétegben.
Kártételük az úgynevezett „lyuggatás”, ami a levelek színén végzett rágást jelent, ezek később a levélfelület növekedése miatt átszakadnak.
A lyukak átmérője 1,5-2,0 mm.
Nagyobb egyedsűrűség esetén a levelek szitaszerűvé válnak.
Fő kártevő alak az imágó, a lárvák a talajban élnek, a gyökereket fogyasztják, amivel jelentős kárt nem okoznak.
A nagy káposztabolha biológiája eltér a rokon fajokétól, lárvája nem a talajban él, hanem a levelekben aknáz, egy levélben több lárva is élhet.

Védekezés

A vírusátvitelben fontos szerepet tulajdonítanak a táplálkozás során megfigyelt táplálék visszaöklendezésnek, ami a bogarak emésztésének hatékonyságát növeli.
A vírusok közül a radish mosaic virus (RMV), a turnip yellow mosaic virus (TYMV), az Erysinum latent virus (ELV) igazolt vektorai, valamint terjesztői a brome mosaic virus-nak (BMV) is.
Nemcsak vírusok, hanem gombák, így a káposzta alternáriás betegsége (Alternaria brassicola) vektorai is. A gomba konídiumai nemcsak a káposztabolhák testére ragadva, passzív úton, hanem az állat testébe kerülve, azok ürülékével is képesek terjedni.
Célszerű olyan készítményt választani, melynek hatóanyaga tartamhatással rendelkezik (klórpirifosz), vagy alkalmazhatók hatóanyag (klórpirifosz + béta-ciflutrin), vagy (klórpirifosz + cipermetrin) kombinációk is.


Lásd még: Magyar Wikipédia:Nagy káposztabolha


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia: Nagy káposztabolha


Tóth József: Erdészeti rovartan - Agroinform Kiadó (2014).

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy káposztabolha témájú médiaállományokat.

Forrás:

Magyar Wikipédia:, Nagy káposztabolha