Heraldikai lexikon/Tengeri kígyó

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Névváltozatok:

tengeri szörny (Nagy Iván IV. 181.)


Rövidítések:

A Báró Fischer címer egyik változata, négylábú halszörny pajzstartókkal
Tengeri kígyók (szörnyek) nőt (szajhát) falnak fel. A traui Szent Lőrinc székesegyház román ablakdászén, 13. század

A tengeri kígyó, a héber leviatan megfelelője. (Héber: לִוְיָתָן, livjatan 'feltekeredett, összecsavarodott', tibériaszi héber liwyāṯān.) Mítikus tengeri állat, melyet óriáskígyó, sárkány vagy krokodil alakban ábrázolnak. Idővel a leviatan mindenféle nagymértű szörny szinonímája lett. A modern héberben egyszerűen cetet jelent.

Olaus Magnus azt írta a tengeri kígyóról, hogy 200 láb hosszú és 20 láb széles, a Bergen partjainál levő barlangokban és hasadékokban tanyázik, a nyakán hosszú söröény van, éles fekete pikkelyei és lángoló vörös szemei vannak.

Az Újtestamentum szerint Leviatan az Antikrisztus megtestesítője, akit az Úrnak le kell győznie. Más (ószövetségi) összefüggésben a teremtés előtti kaotikus ókorra megy vissza (Zsoltárok könyve, 74:13.-14.). Egyesek szerint azonos Rahab démonnal vagy sárkánnyal (Ézsaiás próféta jövendölése, 51:9). Thomas Hobbes is ezt a szimbolikus képet használta fel az államról írt művében (1651).

A cerastes (carastes) a bestiáriumok szerint olyan kígyó, melynek nincs gerince és a fején két kosszarv van. A leghajlékonyabb az összes kígyó közül, mintha nem is lenne gerince. Vagy két kosszarva vagy pedig négy pár kis szarva van. A homokban rejtőzik, melyből csak a szarvai látszanak ki. Az állatok ezeket tápláléknak nézik, ezért közelebb mennek hozzá, így a kígyó meg tudja őket ölni. Szevillai Izidor 7. századi műve szerint (Etimológiák, 12. könyv, 4:18) a koshoz hasonló szarva van, amelyről a nevét is kapta, mivel a görögök a szarvakat a kerata szóval nevezik meg. Négy szarva van, melyeket csaliként használ, és azonnal megöli azokat az állatokat, amelyeket magához csalogat. Olyan hajlékony, mintha nem is lenne gerince.

A dipsa (la: dipsas, dipsade, situla) a bestiáriumok szerint olyan kígyó, melynek olsyan erős amérge, hogy már azelőtt halálos, mielőtt még megéreznénk.

A magyar Sárkányrend jelvényének egyes ábrázolásai is inkább tengeri kígyóra, mint sárkányra emlékeztetnek.


Lásd még[szerkesztés]

cet