Ugrás a tartalomhoz

Heraldikai lexikon/Csücsköstalpú pajzs

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Névváltozatok:
alól kihajló, Frantzia paizs (Nyiri 1831. 318.), alul keskenyedő pajzs (Szilágyi M. nemzet tört. V. II.), csücskös vagy hegyes paizs, négyszögletű paizs (Bárczay 46.)

fr: ecu en accolade, écu avec une petite pointe, écu pointé par le bas, écu samnite, de: franzözische Schild, viereckiger Schild mit einer Spitze in der Mitte unten, la: scutum in imo acuminatum, scutum gallicum
Rövidítések

Csücsköstalpú pajzs
A csücsköstalpú pajzs helyes arányai és megszerkesztése
A csücsköstalpú pajzs megszerkesztése Bárczaynál
Korai csücsköstalpú pajzs Jeanne de Bretagne címerében (1369)

A csücsköstalpú pajzs egyrészt az alul hegyes csücsökben végződő pajzsok gyűjtőneve, másrészt az alul jellegzetes csücsökkel ellátott pajzsforma neve. A háromszögű pajzsból Spanyolországban alakult ki a 14. században.

A negyedelt címerek egyre több mezőjének elhelyezésére a 16. század végén Hierome de Bara feltalálta a csaknem négyszögű csücsköstalpú pajzsot, mely azonban előfordult már Erzsébet, Jülich grógnőjének és d'Aerschot úrnőjének 1307-es pecsétjén is. A negyedeléshez oldalait a pajzs peremével párhuzamosan lefelé húzták. Annak érdekében, hogy a pajzs ne váljon egyszerű négyszöggé, az alsó sarkait lekerekítették és az alját csücsökkel látták el. Csupán ez emlékeztetett arra, hogy a csücskös talpú pajzs a háromszögű pajzs leszármazója.

Ezt a csatában már nem használták. Mivel Spanyolországban ekkoriban kezdtek megjelenni és elterjedni az osztott címerek, mindenképpen olyan pajzsformára volt szükség, ahol a címerek az alsó mezőkben is jól ábrázolhatók és láthatók. Idővel ez a pajzsforma főleg Magyarországon terjedt el, bár ott nem a negyedelésre használták. Ez a forma felelt meg a legjobban a magyar heraldika legfontosabb jellemvonásának, a természetes ábrázolásmódnak, amikor pl. az oroszlán hármas halmon áll.

Ekkoriban a tárcsapajzsból kialakult reneszánsz pajzsot is gyakran látták el alsó csücsökkel.

Lásd még

[szerkesztés]