Heraldikai lexikon/Barics Adalbert
Barics Adalbert (Újvidék, 1742 - Bécs, 1813. dec. 10.), jogtudós, a pesti egyetem tanára. A neve előfordul Barits, Baritsch, a keresztneve Albert alakban is.
Jogi és politikai tanulmányait Bécsben végezte. Ezen tárgyakat 1769-ben Varasdon, 1772-ben Zágrábban, 1776-ban Győrött tanította. 1777. novemberétől a budai egyetemen az államtörténetet, majd 1784-től a pesti egyetemen az európai statisztikát adta elő. 1764-65-ben jelen volt a pozsonyi országgyűlésen, ahonnan a hétszemélyes táblához ment jegyzőnek. 1786-ban az egyetem rektora. 1804-ben vonult nyugalomba.
A magyar királyok... című művében foglalkozott a magyar királykoronázások ceremóniájával és az aranysarkantyús lovagok eredetével.
Művei[szerkesztés]
Scriptorum ex regno Sclavoniae a seculo XIV. usque ad XVII. inclusive collectio publico, et auditoribus oblata dum assertiones ex universo studio politico excerptas ex praelectionibus perillustris, et clarissimi Domini Adalberti Barits, scientiarum politico cameralium in I. regno Croatiae professoris publici ordinarii, publice propugnandas susceperunt D. Mathias Kerchelich, et D. Ioannes Szmendrovich, earundem scientiarum auditores in Academia Regia Zagrabiensi die mense Augusto anno 1774. Varasdini, 1774.
Die gewöhnliche Krönungsfeyer der ungarischen Könige und Königinnen. Pest, 1790.
Magyarul: A' magyar királyok' és királynék' koronáztatásoknak inneplése, melylynek szokott szer-tartásait Német nyelven le-írta és közre botsátotta N. Nemzetes Barits Albert, a' Törvénynek Tudósda, és a' Pesti. Királyi, Tudomány' Mindenese benn, ugyan azon, Törvénynek Tanítója. Magyarra fordította Lambach Elek, Kegyes Iskola-béli Pap, és a' Pesti Iskolákbann a' Szelídebb Tudományoknak Tanítójok. Pest, 1790.[1]
Dissertatio statistica de potestate exsequente regis Angliae. H. n., 1790. (Névtelenül. Magyarul Nagy-Szebenben, németül Pesten jelent meg 1790-ben Srogh Sámuel által kiadva.)
Conspectus regiminis formae regnorum Angliae et Hungariae. H. n., 1790. (Névtelenül. 2. kiadása ugyanazon évben. Ma gróf Török Lajosnak tulajdonítják.)
Dissertatio statistica de forma legali regiminis hungarici. Kassa, 1790. (Névtelenül. 2. kiadása ugyanazon évben.)
Dissertatio statistica de potestate exsequente regis Angliae. H. n. [Kassa?] 1790.
Nonnihil de educatione juventutis scolasticae et studiorum reformatione in ditionibus Pannonicis. Pampelonae, 1792. (Névtelenül.)
Kéziratban: Europa statisztikája 1792-ből: Introductio in statisticam címmel a m. nemzeti múzeumban. (Kiadása: Statistica Europae 1792. Zágráb, I-II. 2001-2002.)
Irodalom[szerkesztés]
Horányi, Nova Memoria 292. 762.
Katona, Historia Critica XLI. 558.
Allg. Lit. Zeitung 1804. Intelligenzblatt. 96. sz. 1814. I. 696. l.
Gemeinnützige Blätter 1813. 101. sz.
Fejér, Historia Academiae 141.
Egyetemes M. Encycl. V. 681.
Pauler Tivadar, A budapesti tudomány egyetem története.
Ballagi Géza, Politikai Irodalom. 525. 528. 534.
Petrik Bibliographiája.