Címerhatározó/Rhédey címer

Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Rhédey (olv. Rédei) család címerével foglalkozik.

kisrédei Rhédei

Az Aba nemzetségből származik. Naghrédei János, Zentmartonrhedei Bertalan és Miklós, továbbá Pleskóczi Dömötör, Magnus és Péter, 1466-ban kapnak czímeres levelet Mátyás királytól. Egyike az ország legrégibb és sokat szerepelt családainak. Tagjai közül Ferencz, erdélyi fejedelem és fia II. Ferencz 1659-ben grófi rangot nyertek. 1744-ben József, László, János, Mihály, Pál és Zsigmond szintén grófi rangot nyernek, továbbá 1808-ban Lajos is. A grófi ágak azonban kihaltak. A nemesi ág Heves vármegyéből Bereg, Zemplén, Szepes, Bihar, Hajdú, Gömör, Nógrád, Szabolcs és Szatmár vármegyékben is elterjedt és ez utóbbiban Nábrád, Nagy- és Kisar, Fehérgyarmat, Cseke, Körtvélyes, Penészlek, Tisztaberek, Nagyhodos, Rozsály, Kisnamény, Ist vándi, Tiszakóród, Milota, Avasfelsőfalu, Tartolcz, Komorzán és Kőszegremete községekben volt birtokos. Ez ág tagjai közül Ferencz, 1610-ben erdélyi generális. István, 1620 körül a Kővárvidék főkapitánya és Bethlen Gábor fejedelem főkomornyikja. II. Ferencz, aranysarkantyús vitéz. Fia Lajos, földbirtokos és ennek fia III. Ferencz, nagybányai birtokos, kinek fiai Ferencz és István.

A Rhédey-czímer számos változatban fordúl elő. Ez ág czímere: kékben, hármas zöld halom középsőjén álló fehér hattyú. Sisakdísz: czölöpösen állított pánczélos kar, egyenes kardot tart. Takarók: kékarany, vörösezüst.[1]

Kisrédei Rhédei József, László, János, János, Mihály, Pál, Zsigmond 1744. november 13., Bécs Mária Terézia grófi rang és címer általuk:

Rhédey-Wesselényi házassági címer az erdőszentgyörgyi Rhédey kastélyból
Rhédey-Wesselényi házassági címer az erdőszentgyörgyi Rhédey kastélyból
Rhédey Borbála úrvacsorakendője, 1790
Rhédey István (1822-1887) halotti címere
Olvashatatlan feliratú 18. század eleji címer a kolozsvári Farkas utcai belvárosi református templomból