Heraldikai lexikon/Apát

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Névváltozatok:
1. abbas, abt, feyedelem, 2. monachus, mönch, barát (M. nyelvtört. 99.), fejedelemnő <apátnő> (Nagy Iván X. 548.)

zárgyán, gárdián, garian, abbas, archimandrita, cenobiarcha, prior monachorum, prior (NySz. I. 1065.); gárdián a klastromban: gvardianus, elöljáró gárgyán: antistes [C.] (NySz. I. 1065-66.)"Az en apatomat v. feyedelmemet" [Domonkos codex. 1517. (Sz. Domonkos élete a Nemz. Múzeumban, kiadva Nyelvemléktát)] (M. nyelvőr 99.); "zerzethelieknek herchege" [Domonkos codex 1517. (Nyelvemléktár III.) 1.] (NySz. I. 1406.); "Puespoekseg, gargiansag, a sok adomany hasullat." [Mel: Sz. Ján. 202.] (NySz. I. 1066.); "Gyueroes apat urak: abbates annulati" [Verbőczi: M. decretum 316.] (NySz. I. 1215.), archimandrita: fö́ apát-úr (Pápai/Bod 59.)

de: Abt, cs: opat
Rövidítések

Érem a pannonhalmi apátság alapításának 700. évfordulójára (Ag) 1701
Az apáti címer jelvényei
Az apátnői címer jelvényei
A toplicai Szűz Mária kolostor pecsétje, 1371

Az apát a katolikus férfi szerzetesrendekben (bencés, cisztercita, premontrei, trappista) a kolostor vezetője. A név az arámi abba 'atya' szóból ered, mivel az ókori Babilonban és Egyiptomban a tanítót atyának tekintették és ezt a keresztény egyház is átvette. A 11. században a cluny, majd a ciszterci reformokat követően az anyakolostorok által létrehozott közösségek (konventek, élükön a perjellel) alárendelődtek az anyakolostornak és megjelentek a püspöki jelvények viselésére jogosult ún. süveges apátok és a többi apátságot irányító főapátok (abbas abbatum, archiabbas) száma is megnövekedett.

A káptalan konventje választja életfogytiglan vagy meghatározott időre. Ha infulált apátról van szó (csak püspöki címmel és jelvényekkel rendelkeznek, saját egyházmegye nélkül), joga van a pontifikátumokhoz (infula, pásztorbot, gyűrű, trón). Az apát megszólítása kegyelmed volt. Magyarországon bandériumot kellett tartaniuk és az alsó tábla tagjai voltak, az esküt viszont a főpapok módjára tették le.

Az apát lehet 1. valóságos, azaz hivatalban levő, 2. tiszteletbeli (emeritus) vagy címzetes vagy az apáti ideje után kolostorban élő, 3. általános (rendfőnök), azaz a rend más kolostorainak vizitátora, 4. prímás-, az apátok testületének elöljárója, aki azonban nem elöljárója a többi kolostor apátjának (ilyen pl. a bencések prímás-apátja), 5. nullius, azaz a megyéspüspök fennhatósága alól kivont apát, aki közvetlenül a pápának tartozik felelősséggel (pl. Pannonhalma, 1500 óta főapát) és a saját egyházi tartományát püspöki jogkörrel kormányozza, 6. főapát. Korábban voltak világi apátok is, olyan nemesek, akik az uralkodótól megkapták egy apátság jövedelmét.

Az apátok általában a kolostor címerét a sajátjukéval egyesítve viselik a helyi szabályok szerint, illetve csak a kolostor vagy csak a saját címerüket használják. A pajzson mitra van, a pajzs mögött pásztorbot és velum (öv). A kalap fekete, hat bojttal. Egyes szerzők három bojtot adnak meg és a hat bojtot a rend főnökének tartják fenn. A nullius apát a mitra és a pásztorbot mellett zöld kalapot visel hat bojttal (akárcsak a püspök). A főapát főapáti főapáti süveget viselnek és a címerük fölött mitrát és püspökbotot használnak. Az apátok címerében nincs kereszt. A kolostori címerek kialakulása után az apátok személyi címerei háttérbe szorultak vagy külön pajzsra kerültek, egyesített címert alkotnak és a kolostor címere az előkelőbb (jobboldali) pajzsra kerül. A 16. századtól a kolostori címereken megjelennek a pajzstartók (Szűz Mária, angyalok, szentek stb.). Ha egy apát irányítása alatt több kolostor is áll, két pásztorbotot (Csehország) vagy két mitrát (Ausztria) is viselhet.

Lásd még[szerkesztés]

egyházi heraldika, perjel