Ugrás a tartalomhoz

Címerhatározó/Zinzendorf címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Zinzendorf , (olv. Cinzendorf) család címerével foglalkozik.


Zinzendorf-címer, Zinzendorf György Lajos sajátkező rajza

A régi viharos időkben Sopronba költözött osztrák főnemesi családok közül egyik legkiválóbb volt a Zinzendorf grófoké. Magas állami tisztségekben és a hadseregben belső bizalmas emberei a Habsburg-háznak. Egyik ivadékuk pedig az egyháztörténetben is nagy szerepet játszott: Zinzendorf Miklós gróf, a XVIII. század vallásos életének ez a hódító és kimagasló alakja, akit Herder protestáns Loyolának nevez, alapította a Krisztust szerető buzgó herrnhuti felekezetet. Ismeretes a tekintélyes szép arcképe, melyet Kupeczky János, a hírneves magyar festőművész festett. (...)

A sok Zinzendorf nevét még történetírók is összetévesztik a rokonhangzású Sinzendorf grófok nevével. Pedig a két családnak egészen más az eredete, a címere, a birtoka, a pályafutása, sőt még a jellemvonása is; a Zinzendorfok Alsó-Ausztriából, a Sinzendorfok pedig Bajorországból származtak. Össze is házasodott a két család, de származási vonalukat nyilvántartották. Nekünk is élesen meg kell őket különböztetnük, mert Sopronban is voltak Sinzendorfok is. I. Lipót idejében az udvari tanácsban egymás mellett ültek a két család leszármazottjai.

Az első Zinzendorfok Sopronban és vidékén.

Pettenegg E. G., a Zinzendorfok monográfusa szerint a család neve Zu-Inzendorf összetételből származott, Ősi birtokuk volt a magyar határral szomszédos Pottendorf is, innen a címük: Herr und Graf von Zinzendorf und Pottendorf. De hazánkban is szereztek hivatalt és birtokot. Zinzendorf Kristófnak, György fiának, I. Miksa császár már 1517-ben adta zálogba Kismarton és Scharfeneck (Sárfenék) uradalmait. Kristóf nıvérét, Zinzendorf Katalint Weiszpriach Miklós, a soproni főispánnak, Weiszpriach Jánosnak fivére vette feleségül, akinek Kaboldon és másutt is a megyében voltak birtokai.

Zinzendorf Erzsébet, Z. Istvánnak, I. Ferdinánd főlovászmesterének és Weiszpriach Margitnak leánya, Gersei Pethő János soproni főispánnak (1554–71), Nádasdy Tamás nádor jó barátjának volt a felesége. Férjével együtt magas rangra emelkedtek. Pethő Miksa és Rudolf királynak udvari tanácsosa, főkamarása és fővezére volt. Érdekes levelet írt Linzből 1562-ben Nádasdynak. 1578-ban 53 éves korában halt meg, Bécsben az Ágoston-rendűek templomába temették. István és Gáspár nevű fiai maradtak (Pettenegg i. m. VI. t. Payr, Sopr. ehtırt. 114. l.).

Zinzendorf Hannibál, a fentebbi Kristóf unokája, Kismarton és Fraknó kapitánya volt 1572-ig, Ez képviselte Miksa királyt az evang. Kollonics Szigfrid fiának keresztelőjén Kismartonban. (A Pozsonyban kelt rendelet: „daß er den Sohn des S. K. aus der Taufe hebe, um unsertwegen Gfota werde und zum Christen machen helfe.“) Z. Hannibál atyja, János evangélikus volt, a fia, Z. György azonban prépost és apostoli protonotárius lett s ő maga is áttért. Zinzendorf János Joachim, Hannibál unokaöccse, Thurzó György nádorral volt jó barátságban. A pozsonyi országgyűlésre készülő osztrák protestáns rendek nevében 1608. október 4-én Tschernembl György báró Horn városából írja Thurzó Györgynek: „Salutant Te omnes, quos haereticos haeretici vocant papicolae, inter eos omnino baro Zinzendorfius et Starembergius.“ (Prot. Ehtört. Adattár XV. 63.) ...

A fentebbi János Joachim fia volt Zinzendorf Ottó Henrik, udvari tanácsos és kamarás Bécsben. Magas állásában II. és III. Ferdinánd korában is megmaradt evang. hitében. De a protestánsok ellen hozott osztrák törvények arra kényszerítették, hogy Bécsben elhalt leányának Sopronban keressen sírhelyet, így került a 22 éves Zinzendorf Anna Katalin grófkisasszony († 1653. dec. 11.) Sopronba. Lang Mátyás lelkész mondott felette halotti beszédet, mely nyomtatásban is megjelent: „Gynaeceum Christi ex Matth. 25. oder das Frauenzimmer Christi des himmlischen Bräutigams, in welchem auf Erden gewandelt hat Anna Catharina Fraulein und geborne von Zinzendorf und Pottendorf. Eine Leichenpredigt, gehalten in der St. Michaelis Kirche zu Oedenburg.“ (Nürnberg, 1654.)

Ottó Henrik másik lányát, Z. Éva Zsuzsannát (1636–1709) Sinzendorf Rudolf gróf vette el, akiről alább fogunk szólani. Ez az első házasság a két hasonló nevű család között.(...)

A nagy Zinzendorf atyja Sopronban.

Az 1662-ben született Zinzendorf György Lajos mint kis gyermek vándorolt ki szüleivel Ausztriából Sopronba. Hogy járt-e itt is a kis gróf nyilvános iskolába, a líceumba, arra nincs adatunk. De szüleivel együtt buzgó evangélikus volt s háláját a soproni lelkészek iránt később is bebizonyította. Az úrnapi sajnálatos eset után Sopronból szüleivel együtt ı is elıbb Nürnberg vidékére, azután pedig Szászországba vándorolt ki. Itt a hivatalos pályán gyorsan emelkedett, kedves embere lett III János György választófejedelemnek s 1686-ban mint 24 éves férfiú már Szászország követe volt Bécsben. Első nejével, Teufel Ottó guntersdorfi báró leányával, Mária Erzsébettel Pozsonyban 1687. november 18-án kelt egybe. Mint bécsi követ ellátogatott Sopronba is s az akkori ev. lelkészi kart egy igen díszes kötéső spanyol nyelvű bibliával ajándékozta meg, mely ma is egyik nagybecsű ritkasága a líceumi könyvtárnak. (...)

A fiatal bécsi követ később III. János György v. fejedelemnek lett a minisztere. Második neje (1699. július 19.) a művelt Gersdorf Sarolta bárónő volt. Ettől született Drezdában Miklós Lajos nevű fia (1700. május 26-án), akinek keresztapjául Spener Fülöp udvari lelkészt, a pietizmus atyját is meghívta. E fiúból lett a nagy Zinzendorf, a herrnhuti felekezet alapítója, Herrnhut és Berthelsdorf grófja. Ennek egykori kastélyában, Berthelsdorfban, a herrnhutiak gyűléstermében őrzik ma is a grófnak a magyar Kupetzky János által festett szép arcképét. melyről a magyar művészettörténet Safarik Ede művéből (Joannes Kupeczky 1928) csak legújabban vett tudomást. ...

Zinzendorf Albert gróf főmarsall a soproni országgyűlésen.

Több családtag, mint láttuk, evang. hite miatt hagyta el Ausztriát. De volt köztük olyan is, kit a rokonok már gyermekkorától fogva r. katolikusnak neveltek. Ez azután megmaradhatott, sőt magasra is emelkedhetett hazájában. Ilyen volt Z. Albert gróf, a buzgó evang. Ottó Henrik legkisebb öccse, Enzersdorf ura. 1619-ben született, Khevenhüller Mária grófnıt vette feleségül Regensburgban 1647-ben. Belső titkos tanácsos, főudvarmester, főmarsall és az aranygyapjas rend lovagja volt. (...)

Az utolsó Zinzendorfok

(...) Így hát fényes pálya nyílt az ifjabb Zinzendorf előtt is, akinek kiváló tehetségei és erényei voltak. Négy uralkodót szolgált Mária Teréziától I. Ferencig. Ausztriának Metternich előtt egyik legnagyobb államférfia volt. Neki is jutott aranygyapjú, Szent István-kereszt, donáció és sok egyéb. Magtalanul halt el Bécsben 1813-ban. Címerét megfordították, Károly arcképét is közli Pettenegg. Mindkét testvér értékes naplót vezetett. (...)

III.

Ezen a két családon kívül a XVII. században számos más osztrák evang. főnemes is lakott, vagy legalább időnként látogatott el Sopronba, hogy itt saját egyházának templomába járhasson. Ilyenek voltak az Althan, Auersperg, Dietrichstein, Egg, Hardeck, Herberstein, Heritsch, Jörger, Laszberg, Polheim, Raumschüssel, Regal, Rindsmaul, Roggendorf, Rottal, Trautmannsdorf, Wurmbrand, Weltz, Windischgraetz stb. családok s végül a legelőkelőbb, a Hohenzollern-házból való Eggenberg Anna Mária hercegnő. Ezek vendégeikkel és fényes udvartartásukkal adták meg akkor Sopronnak az idegenforgalmat. Mint külföldiek a magyar nemzeti műveltségnek közvetlen szolgálatot ugyan nem tehettek, de gazdagságuk, műveltségük mégis jelentékenyen hozzájárult Sopron gyarapodásához. Az 1657-ben Wittnyédy és a német patriciusok által a magyar vidékek 102 diákjai számára alapított líceumot, az ú. n. magyar iskolát a külföldiek is adományaikkal és alapitványokkal gazdagították s így közvetve a soproni magyarságnak is hasznára voltak, (...)[1]

Kempelen

Zinzendorf, gróf.

Az indigenátust 1659. aug. 29. Z. Kristóf báró nyeri. (LR. XI/494.) János-Weichard-Mihály-Vencel gróf 1700. ápr. 29. magyar honfiusításban részesült. (LR. XXV/308.) – Vö. NI. X/212.; Siebm. 583. horv. 170.

  • Irodalom:

Payr Sándor dr.: Zinzendorf és Sinzendorf grófok Sopronban. Soproni Szemle, 1937. I. ÉVFOLYAM 2. SZÁM, I-III. 4-16. [2]

Kempelen

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

https://de.wikipedia.org/wiki/Zinzendorf_(Adelsgeschlecht)

Rövidítések

Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs