Heraldikai lexikon/Spener

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

H E R A L D I K ASpener

Philipp Jacob Spener (1635-1705), magyarosan Spener Fülöp, német teológus, az egyik legkiválóbb 17. századi heraldikus, a német pietizmus megalapítója. Christian Maximilian Spener apja.


Élete[szerkesztés]

Apja a von Rappolstein grófok szolgálatában álló hivatalnok volt. Spener 1651-ben Strasburgba ment, ahol 1653-ban magiszteri, majd 1654-ben doktori címet szerzett teológiából. Fankfurtban papként működött, 1668-ban Drezdában udvari prédikátor, 1691-ben Berlinben prépost és élete végéig konzisztóriumi tanácsos. I. Frigyes császár évi 300 talléros évjáradékban részesítette, melyet fia is megerősített.


Heraldikai munkássága[szerkesztés]

1662 tájától kapcsolatban állt a kora legnevesebb heraldikusával, Ménestrier-vel, akitől hathatós ösztönzést kapott heraldikai kutatásaihoz. Már Szászország címerének 1668-as leírásában elvetette a címerek szimbolikus értelmezését, mely korának általános szemlélete volt, és elsőként kezdte kutatni a címerek létrejöttének történeti hátterét.

Heraldikai fő műveit latinul írta. 1680-ban jelent meg a Historia insignium illustrum című speciális rész, és 1690-ben, Frankfurtban az Insignium theoria című elméleti rész. A két rész együtt Opus heraldicum címen jelent meg (második kiadása 1717).

Az akkoriban magasan fejlett francia címerelméletet jól össze tudta egyeztetni a német heraldikai sajátságokkal. Új címerleírási rendszert is létrehozott A pajzsot és a sisakot már a címer fő alkotórészeinek tekintette, melyekhez a többi címerrész is igazodik. A színek és a címerábrák beosztásánál is következetes klasszifikációs elvet követett. Ezen eljárás fő alapelvei a mellékjegyek, koronák, kalapok és süvegek, valamint a beszélő címerek voltak. Ezen rendszerrel megalapozta a modern tudományos heraldikát és nagy hatást gyakorolt a későbbi szerzőkre. Magyarországon Pápai Páriz Ferenc Ars heraldica című műve tartozik ide. Spener hatására a heraldikai művek tömege jelent meg németül, de elveit egyre inkább félreértelmezték, ami a heraldika hanyatlásához vezetett.


Insignium theoria[szerkesztés]

Heraldikai művének elméleti része 1690-ben jelent meg Insignium theoria címmel. Beosztása a következő: Proglomena -- itt foglalkozik a címertudománnyal (scientia heroica) és a címerművészettel (ars armoralis). Az első fejezetben kísérletet tesz a fogalmak etimológiai magyarázatára és pontos meghatározására. A második fejezetben a pajzs alakjáról, helyzetéről, felosztásáról és összetételéről értekezik. A negyedik fejezetben a mázakkal, az ötödikben a mesteralakokkal, majd a címerképekkel foglalkozik. A hetedikben a pajzs külső tartozékait, a címerrészeket és -tartozékokat tárgyalja, a nyolcadikban a címertörést magyarázza.

Heraldikai műve online:

Pars generalis

Pars specialis

Pars generalis

Pars specialis

mateo/camenaref/spener.html Pars specialis

Pars specialis

Lásd még:[szerkesztés]

axiomatikus heraldika