Címerhatározó/Miskolc címere

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként Miskolc címerével foglalkozik.


Miskolc 19. századi címere, mozaik 1954-ből
Miskolc 19. századi címere az 1687-es pecsét alapján
Miskolc Sportérem 1899
Miskolczi Ev. Ref. Főgimázium díjérem 1899

HUN Miskolc Címer.svg

Az első pecsétlenyomatok a Miskóc nemzetség tagjaitól maradtak ránk, jó százötven évvel megelőzve az első "miskolczi leletet". A nemzetség tagjainak saját pecsétjük volt. Bár nem közvetlenül településünkre vonatkozik, azért nézzünk meg egyet ebből is.

Városunknak címere csak a törvényhatósági jog elnyerése után lett. Pecsétlenyomatait viszont a régebbi időkből is ismerjük. A legrégebbinek mondott lenyomat 1376-ból maradt ránk. Arnoldus, Miskolc város bírója adta ki, egy végrendelet szentesített pecsétjével. Ez a pecsétlenyomat nem azonosítható, mert lepergett a dokumentumról.

A következő azonban igen. Az egy 1389-es oklevelen található. Annyi kivehető rajta, hogy egy királyfejet ábrázol, liliomos koronával. Ezek az adatok valószínűsítik azt - ugye pár tíz évvel ezelőtt lett a diósgyőri királyi uradalom tagja Miskolc és a liliom az Anjou-ház címervirága -, hogy Nagy Lajos ábrázolja. Ennek ellenére - mivel az avasi templom védőszentje Szent István volt -, vannak olyan történészek, akik első királyunkat vélik felfedezni a lenyomaton.

A második pecsét 1433., 1458., 1461., sőt 1570. évben kiadott okleveleken is szerepel. Szintén királyi fejet ábrázol, koronával, hosszúkás arccal és két oldalt logó szakállal. A lenyomaton a Sigillum Civitatis Miskolcz - Miskolc pecsétje - felirat szerepel. Szendrei János szerint ez a fej Luxemburgi Zsigmondé, ez azonban nem igazolható hitelt érdemlő módon.

A harmadik pecsét 1563-ból való, ez a pecsét ezúttal teljes királyi alakot ábrázol. Az arca sima, sem szakáll, sem bajusz nincsen. A feje körül glória látható. Ezt a királyt Szent Lászlónak gondolják, esetleg Szent István, egyes feltételezések szerint.

Megesett az a csúfság is, hogy 1577-ben a város bírója, Tejfeles Gergely bizony elveszítette Miskolc pecsétjét, ezért újat kellett csináltatni.

A negyedik pecsét a második mása, ezt 1624-ben alkalmazták.

Az ötödik pecsét 1639. és 1687. között volt használatos. Szintén egész alakos királyi ábrázolás, bal kezében kereszt, jobbjában országalma, mellette félhold és csillag, ez a királyi alak már a legtöbb történész szerint is Szent István. Itt is a Civitatis Miskolcz Sigillum felirat szerepel. Szendrei János szerint a pecsét annyira kopott lehetett, hogy a szakáll két ágát a készítő két lábnak hihette.

1687-ben viszont már egy hajdút látunk/találunk a címeren. Egyes feltételezések szerint a pecsét készítője a királyi alakot hajdúnak nézte, bár ez számomra eléggé hihetetlen. Innentől kezdve a hajdú csaknem végigkíséri a címer útját. 1694-ben már a hajdút fedetlen fővel, kezében 3 búzakalásszal és egy szőlőfürttel ábrázolják.

Egy másik verzió is van a királyi alak "lecserélésének" okára:

,,A bemutatott pecsétsorozat világos képét adja az eltorzításnak. 1389-1687-ig királyi alak a címer, vagy egész, vagy csak mellképben, a csillaggal és félholddal. 1687-ben a királyból hajdú, a keresztből búzakalász s az országalmából szőlőfürt lett, aminek az oka vagy a pecsétvéső tudatlansága, aki az elébe adott pecsétet rosszúl figyelte meg, vagy amint az országos levéltár megjegyzi, az akkori vallási villongások idejében a kálvinista elöljáróság szemet húnyt volna, hogy a katholikusok védőszentjét, Szent-István-t a pecsétvéső hajdúvá változtatta át.'"

Akkor vajon tévedésből használjuk ma a hajdút címerünkben? Vagy szándékosan "cserélték le" a királyi alakot vallási okok miatt?

1793-ban a városi közgyűlést is meglepte, hogy négy féle pecsét van használatban a városban, pedig csak egyetlen egy lehetett volna hivatalosan. A közgyűlés azonnal elrendelte, hogy csak egy pecsét maradhat meg, a többit meg kell semmisíteni.

1909-ben elnyerte városunk a törvényhatósági jogot. Ekkor kapott hivatalos címert Miskolc. A címerpajzson Szent István mellképe látható, míg a pajzs fölötti részen egy hajdú, aki szőlőfürtöt és búzát tart kezében. A címert egy griff és egy oroszlán egészíti ki. Ugye, hogy megfér egymás mellett a hajdú és Szent István királyunk?

1949-től nem volt hivatalos címere városunknak. 1965-ben ugyan készítettek egy királyfejes címert, de nem került használatba. A hetvenes évek elején született meg az új. Az alsó felében egy királyfejjel, - Nagy Lajos - egyik oldalon szőlőfürt, illetve a másikon egy csillag. A felső vörös mezőben pedig megjelent egy ,,azbesztruhás munkás", azaz a kohász alakja. Az alsó és felső részt három kék vonal választotta el, ez a Sajó, a Hejő és a Szinva.

1990. január 1-jétől ismét változás történt. Újra az 1909-es címer került használatba. A hajdú a ,,miskolci polgár kék magyar dolmányban", vagyis a polgárt jelképezi. Ha a címer zászlón kerül megjelenítésre, akkor a zászló színe aranysárga, szélén pedig vörös farkasfogak szerepelnek rajta. 1994-2000. között elkészültek a részönkormányzatok címerei is.

Miskolc város rendelete a címerről

,,A címerről és a zászlóról Miskolc önkormányzatának 1/1990.(XII.29.) számú rendelete rendelkezik, ez mondja ki, hogy a város visszaveszi az 1909-ben kapott címer a szocializmus idején használt címere helyett. A rendeletben az 1. § szól a zászló megjelenéséről, a 3. § a használatáról. A rendelet egyben szabályozza a címer használatának jogát is: használhatják a város intézményei fontosabb rendezvényeiken, illetve a város ünnepén (május 11.), ezenkívül használható az önkormányzati ülések meghívóin és különböző okmányain, a Közgyűlés, a közgyűlés bizottságai, az önkormányzati képviselők, és az önkormányzati tisztségviselők által használt iratokon, az önkormányzat által helyileg adományozott díszokleveleken, emléklapokon, emlékérmeken, az Önkormányzat intézményei, a Polgármesteri Hivatal, az általuk használt iratokon, az intézmények közalkalmazottai, a hivatal köztisztviselői névjegykártyáin, amennyiben ezek az intézmény megnevezése mellett a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata, illetve Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala szöveget is tartalmazzák. Pecséten történő ábrázolásakor a mindenkori közigazgatási elnevezéssel (Miskolc Megyei Jogú Város) együtt kell alkalmazni. Más célra kérelemre a polgármester engedélyezheti, enélkül használata szabálysértésnek minősül. A címerről és a zászlóról szóló rendelet 1991. január 1-jén lépett hatályba, és hatálytalanította a korábbit, Miskolc város volt Tanácsának 6/1974. és az 1/1978. számú rendeleteivel módosított 4/1974. számú rendeletét."

A címer leírása

,,Álló csücsköstalpú pajzs vörös mezejében Szent István király mellképe látható bíbor ruhában, arany képekkel hímzett koronázó palástban, fején a szent korona, a fejét arany fénykorong övezi. Jobbjában arany királyi jogar, baljában ezüst keresztes arany országalma. A pajzsra helyezett jobbra forduló koronás nyílt lovagi sisak dísze egy magyar hajdú, aranysujtásos kék dolmányban, oldalára kötött aranymarkolatú karddal. Jobbjában öt arany búzakalászt, baljában leveles arany szőlőfürtöt tart. A sisak takarója jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst. Az arany arabeszkekre helyezett pajzsot jobbról befelé forduló, vörös nyelvét kiöltő arany oroszlán, balról szintén befelé forduló, vörös nyelvét kiöltő arany griff tartja."[1]

Régi pecsétek, címerek

++++

A címer hivatalos leírása:

Álló csücsköstalpú pajzs vörös mezejében Szent István király mellképe látható bíbor ruhában, arany képekkel hímzett lila színű koronázópalástban, fején a szent korona, a fejet arany fénykorona övezi. Jobbjában arany királyi jogar, baljában ezüst kereszttel ellátott arany országalma. A pajzsra helyezett jobbra forduló koronás nyílt lovagi sisak dísze egy magyar hajdú, aranysújtásos kék dolmányban, oldalára kötött aranymarkolatú karddal. Jobbjában öt arany búzakalászt, baljában leveles arany szőlőfürtöt tart. A sisak takarója jobbról: vörös-ezüst, balról: kék-arany. Az arany arabeszkekre helyezett pajzsot jobbról befelé forduló, vörös nyelvét kiöltő arany oroszlán, balról szintén befelé forduló, vörös nyelvét kiöltő arany griff tartja.

Középkori minták alapján 1909-ben tervezték, amikor Miskolc törvényhatósági városi rangra emelkedett. Talán azért Szent István szerepel rajta, mert ő az avasi templom védőszentje. Középkori pecséteken is szerepelnek ugyan királyalakok, de ezek közül a legrégebbi (1389-es) biztos, hogy nem Szent Istvánt ábrázolja, mivel Anjou-liliom van rajta.[?] A következő Zsigmond korából való, ezen már nincs liliom, de Szent Korona sem. A szakállas királyalak mellett kétoldalt egy hatágú csillag és egy félhold látható. Az első címer, amin István van, a XVII. században tűnik fel, de 1687-ben már fel is váltja a búzakalászos-szőlőfürtös hajdú.

A szocializmus idején használt címer: Kohómunkás, Nagy Lajos király, Sajó, Szinva, Hejő, Pece.[2]

Városrészek címerei


  • Irodalom:

A címer ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


  • Külső hivatkozások:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Miskolc_c%C3%ADmere


Rövidítések

Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs