Címerhatározó/Mikes címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ch
Hat. kulcsok
EGY (I.)
OSZ (I.)
Mutató


Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Mikes családok címerével foglalkozik.


zabolai Mikes[szerkesztés]

A zabolai Mikes család címere.png
Báró Dániel Istvánné, gróf Mikes Anna halotti címere, 1815
Mikes Antalné, Haller Zsuzsanna halotti címere, 1776. Kolozsvár, Ferencesek temploma.

A család őseiről első ízben az Erdélyi Fejedelemség idején tudósítanak az írott források. Eredetük Mikes Miklósra vezethetö vissza, aki a székelység 1506-ban Agyagfalván hozott végzésének Orbai-szék részéről egyik aláírója volt. Mikes Mihály vitézi tetteiért 1584-ben Báthory Zsigmondtól jelentős nemesi birtokokat kapott adományként. Ugyanebben az évben a fejedelem Mikes Györgynek nagyobb birtokokat adományozott. Mikes György és testvére, Benedek vitézül harcoltak Székely Mózes seregeiben, s a végzetes Brassó melletti csatában Basta főgenerális fogságába estek, aki könyörtelenül kivégeztette őket.

Bethlen Gábor fejedelem uralkodása idején I. Mikes Zsigmondot több alkalommal is követségbe küldte, majd kiemelkedő szolgálataiért 1626-ban Szalánczi György „magvaszakadta” után annak zágoni birtokát is neki adományozta. Fia, Mikes Pál egészen haláláig hűséggel szolgálta Thökölyt. II. Mikes Zsigmond fiai, Kelemen és János 1630-ban regényes körülmények között ellopták Tarnóczi Sebestyén lányát, Sárát, akit testvérüknek. Mihálynak szántak. A Mikes fiúk lányrablási kísérlete megihlette Kemény Zsigmondot, aki a történetet Özvegy és leánya című romantikus könyvében dolgozta fel. A fejedelem előbb fej- és jószágvesztéssel büntette, de később kegyelmet nyert, ezt jelzi az a tény, hogy 1648-ban I. Rákóczi György éppen őt küldte Lengyelországba a korona megnyerésére. II. Rákóczi Györgynek is számtalanszor követe és hadvezére volt. Később Velencében Erdély követe, 1657-ben kancellár, majd éppen emiatt Barcsay 1660-ban száműzette. Testvére Kelemen 1659-ben ítélőmester, majd Apafi hűségén tanácsos, székelység generálisa és országos elnök. Megbuktatta az ellenzéki Béldi Pált, akinek uzoni kastélyát 1679-ben elnyerte.

Fia, zabolai Mikes Mihály (1667–1721) 1691-től háromszéki főkapitány. 1696. május 4-én I. Lipót német-római császár és magyar király által grófi címet nyert. A Rákóczi-szabadságharc kitörésekor a császáriak mellett fogott fegyvert, de 1704 márciusában Szászhermánynál kuruc fogságba esett, s hamarosan hűséget esküdött II. Rákóczi Ferencnek, aki 1705-ben tábornokká nevezte ki. Egészen a szatmári békekötésig kitartott a kurucok oldalán. Gróf zabolai Mikes Mihály feleségül vette 1692 -ben gróf bethleni Bethlen Druzsianna (1673-1724) úrhölgyet, aki 5 gyermekkel áldotta őt: gróf Mikes Ferenc (†1727), akinek a neje gróf galánthai Esterházy Katalin (1701-1760), gróf galánthai Esterházy László (1666-1747), királyi helytartósági tanácsos, aranysarkantyús vitéz és szentgyörgyi Horváth Katalin lánya volt; és gróf Mikes István (1708-1761), Alsó-Fehér and Belső-Szolnok főispánja, aki 1728 augusztus 25.-én vette el gróf derzsi és királyhalmi Petki Róza kisasszonyt.

Ferenc ága
Gróf Mikes Ferenc (†1727) és gróf galánthai Esterházy Katalin (1701-1760) frigyéből két gyermek született: gróf gönczruszkai Korniss Antalné gróf Mikes Mária; és gróf Mikes Antal, aki 1745 szeptember 7.-én Déván vette el gróf hallerkeöi Haller Zsuzsanna kisasszonyt. Mikes Antal és Haller Zsuzsanna házasságából 4 gyermek született: gróf Mikes Mihály, akinek a neje gróf széki Teleki Katalin; gróf Mikes Katalin, báró Huszár Józsefné; báró zágoni Szenkereszti Zsigmondné gróf Mikes Zsuzsanna; és gróf Mikes János (1761-1815), császári és királyi kamarás, főkormányszéki tanácsos, aki elvette az István ágából származó gróf Mikes Rozáliát (†1821), gróf Mikes István (1733-1807) és báró Dujardin Borbála lányát. Mikes Rozália férjét, 11 gyermekkel áldotta meg: gróf Mikes Erzsébet (1802-1882), gróf széki Teleki János (1792-1860) házastársa; gróf gönczruszkai Kornis Zsigmondné gróf Mikes Zsuzsanna; báró kászoni és impérfalvi Bornemisza Pálné gróf Mikes Klára (1805-1852); báró Huszár Józsefné gróf Mikes Mária; Macskási Pálné gróf Mikes Karolina; Cserei Miklósné gróf Mikes Borbála; gróf czegei Wass Tamásné gróf Mikes Rozália (1799-1849); Szabó Lajosné gróf Mikes Zsófia; és gróf Mikes Károly (1815-1876).

István ága
Gróf Mikes István (1708-1761) főispán és gróf derzsi és királyhalmi Petki Róza házasságából 6 gyermek született, azonban csak ifjabb gróf zabolai Mikes István (1733-1807) vitte tovább a családot. Felesége báró nagyszekeresi Dujardin Borbála (1742-1811) három gyermekkel áldotta meg: gróf Mikes Róza (†1821), akinek a férje a Ferenc ágából származó gróf zabolai Mikes János (1761-1815), császári és királyi kamarás, főkormányszéki tanácsos volt; gróf Mikes Mária (1760-1846), gróf széki Teleki József (1755-1809) felesége; és gróf Mikes Zsigmond (†1825), akinek a neje ábránfalvi Ugron Julianna (1764-1836) volt.

Mikes István és Ugron Julianna fia, gróf zabolai Mikes István (1789-1836) és neje báró lengyelfalvi Orbán Klára (1790-1872) gróf zabolai Benedek (1819-1878), aki kétszer nősült meg. A második feleségétől, Sophia Moser (1839-1921) úrnőtől, származott fia gróf zabolai Mikes János (1876-1945) római katolikus pap, szombathelyi püspök 1911 és 1935 között.[1]

  • Irodalom:


  • Külső hivatkozások:

[2]

[3]


Mikes 1608[szerkesztés]

Gávai Gaál.JPG

Gávai Gaál János 1608. december 2., Bécs II. Mátyás címer általa: Takács György, Szalay Miklós, Mikes János R 64

  • Irodalom:


  • Külső hivatkozások:

[4]


Rövidítések


Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs