Címerhatározó/Ismeretlen címerek

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként az ismeretlen és azonosítatlan címerekkel foglalkozik.


Ismeretlen sárkányrendi lovag[szerkesztés]

Kályhacsempe ismeretlen előkelő címerével és a Sárkányrend jelvényével.jpg

Kályhacsempe ismeretlen előkelő címerével és a Sárkányrend jelvényével

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:


Ismeretlen címer, Telegdy, Chapy[szerkesztés]

Ismeretlen címer, Telegdy, Chapy.png

"Az 58. sz. a. leirt kelyhen látható czímer következő : gyökeres, alól mindkét oldalt ötlevelű rózsától kisért liliom. (5. ábra). E kelyhen az adományozók nevei : Thelegdy Borbála és Chapy Susanna, de ezen czímert sem a Thelegdyekével sem polyánkai Csapyakéval vonatkozásba nem hozhatjuk. " (226-227.)

  • Irodalom:

Csergheő Géza: Czimerek régi hazai ötvös-müveken. Archaeologiai Értesítő 1889. 223-229.[1]

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:


Ismeretlen címerek 2 soproni kupáról, 15. század[szerkesztés]

Ismeretlen címerek 2 soproni kupáról, 15. század.png

A 3. képen bemutatott csúcsíves kehely a soproni Szent Mihály plébániatemplom birtokában van. Talpának legnagyobb átmérője I3'6 cm., cuppája fölső peremének átmérője 10'l cm., magassága 21'5 cm. Ezüstből van, kívülbelül megaranyozva.

A kehely hatkarélyú talpának alsó szegélye kettős tagoltságú: az alsó rész ferdén, a fölötte levő rész függélyesen emelkedik fölfelé. Ez utóbbi finom, áttört, rácsszerű díszítményt visel. Ezen fölül a talp hatoldalú csonka gúla idomba megy át, melynek oldalai alúl majdnem teljesen ellapulnak. Az oldalak közül kettőnek alsó részén, egymással szemben, egy-egy kis czímer látható (4. kép), míg egy harmadik oldalon föliratos vésett czímert tüntet föl (5. kép). Az előbbi czímerek ezüstből készültek. A baloldali czímer fölső és alsó mezejében az ezüst természetes fehér színét mutatja, míg a középső mező igen sötétkék zománczczal van kitöltve. A másik czímeren csak a hasogatott szalagnak és keskeny szegélynek van természetes ezüstszíne és a fölület többi részét szintén sötétkék zománcz borítja. Már Roda Endre, néhai soproni plébános megkísértette a czímerek és fölirat megfejtését, ez azonban nem sikerült neki. A kehely csonka gúla alakú, lába várfal pártázatára emlékeztető szegélyben végződik. Ez alatt a végződés alatt finom levélkészítmény simul a csonka gúla legfölső részéhez, míg a pártázatból szépen tagolt párkánynyal végződő szár emelkedik ki. A szár közepe körül vonul a kehely nodusa, mely sugárszerűen elrendezett, négykarélyos átmetszetű hat nyúlványból áll. Ezek külső, kissé bemélyített sírját egy-egy tokba illesztett és karmocskákkal megerősített gránát ékíti. A nyúlványok között levő sarkokban függélyesen elhelyezett egy-egy pár finoman alakított, domború levéldíszítmény van elhelyezve.

A hatoldalú szárat a nodus alatt is, fölött is hat-hat, aranynyal szegélyezett és nedvzöld zománczczal kitöltött mező díszíti, melyek mindegyikében egy arany-majuskula van. A nodus fölött: PSIHS X
a nodus alatt: MARIA 3

A szár párkányszerű fölső befejezéséhez erősen kidomborodó levéldíszítménynyel illeszkedik a kehely cuppája, mely különben teljesen sima és fenekének hajlásán kívül egyenesen, meglehetős meredeken emelkedik fölfelé.

A 6. kép a soproni Szent Mihály templom másik csúcsíves kelyhét ábrázolja. Talpának legnagyobb átmérője 14 cm., a cuppa fölső átmérője 9'6 cm., magassága 18'8 cm. A kehely lába nyolczszögből emelkedik ki, úgyhogy talpa nyolcz csúcsíves idomú levélből álló rozettát képez. Az enyhén emelkedő talp fölött 1 cm. magasságban szépen tagolt lábazat vonul körül. A lábazatnak az a sávja, mely csúcsíves kelyheken gyakran áttört rácscsal van díszítve, itt egyszerűen bevésett czikczakdíszítményt visel magán. A talp behúzódó szögleteibe indákkal ellátott pompás, teljesen kiemelkedő levéldíszitmények vannak helyezve. A talp fölött emelkedik a nyolczoldalú csonka gúla alakú láb, mely fölül gazdagon tagolt párkánynyal és kiugró lappal végződik. A láb nyolcz oldalsíkját ízlésesen rajzolt mérművek borítják és nem kevésbbé mesteri az erősen kiemelkedő, trébert bordák technikai kivitele. A láb fölött emelkedik a vékony és rövid, nyolczoldalú szár. Mind a nyolcz oldalsíkon aranyléczecskékből alkotott kereten belül smaragdzöld zománczalapon stilizált, négylevelü aranyvirág pompázik, melyet spiralis inda zár körül. Ezen a száron nyugszik a nyolczsugarú csillag idomú, erősen ellapított nodus, melyet a lábhoz hasonlóan mérműves díszítmény borít. A nodus fölött a kehely szára épen olyan kivitelű, mint alul. E fölött emelkedik a kehely cuppája, melynek alsó része serlegalakú kosárba van foglalva. A kosár fölső pereme 5 mm-nyire emelkedik ki a cuppáról, valamivel alább pedig kerek átmetszetű sodrott fonáldíszítmény veszi körül a kosarat. A kosár fölületét ismét nemes rajzú mérmű osztja mezökre, melyek szemcsézett alapról kiemelkedő pompás levéldíszítménynyel vannak borítva. A kehely, mely, sajnos, sem fémjelzést, sem mesterjegyet nem visel magán és így keletkezésének helyét sem árulja el, a középkori ötvösség remekei közé tartozik. Egy reá alkalmazott kis czímert, mely 6. képünkön a talp fölött, a láb legalsó részén látszik, a 7. kép külön is bemutatja. A czímer alapja ezüstből való, külső szegélye aranylécz, melynek mentén fekete vonal húzódik körül. A czímerállat fekete, koronája arany, nyelvén vörös festék nyomai észlelhetők. Minthogy a czímer mindenesetre a kehely donatoráé, alig járulhat hozzá az eredet kérdésének eldöntéséhez. A mérművekkel való díszítés tekintetében analogiaképen utalunk arra a kehelyre, mely Pulszky és Radisics művének II. kötetében a 3. lapon van közzétéve.

  • Irodalom:

Bunker Rajnárd: Soproni emlékek. Archaeologiai Értesítő 1909. 392-401.[2]

A címerek ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:


Ismeretlen címer Kismartonból 15..[szerkesztés]

Emléktábla Kismartonból, 16. század.png

Végül még egy epitaphiumot mutatunk be (17. kép), mely a kismartoni plébániatemplomban, a jobboldali mellékoltár közelében a falon függ, bekeretelve és üveggel védve. Az epitaphium anyaga nyilván ón vagy ón és ólom ötvözete. Hossza 54 cm., szélessége 37 cm., vastagsága 7 mm. Finom kereten belül szépen rajzolt és gondosan vésett, vértezett, térdelő lovagot ábrázol. A lovag mögé sisakja a földre van állítva, előtte van czímere. A vésett rajz némileg színes is. A lovag haja és szakálla barna, a vértezet szögecsei és szegélyei, valamint a czímer fölött emelkedő sisak koronája aranyosak. A sisakdísz fekete, a sisaktakaró vörös. A czímer vörös mezőben, csúcsban hajlott idomot visel, mely a fém természetes fehér színét mutatja. Fölül, balra a Madonna jelenik meg a kis Jézussal, felhők között. Az epitaphium fölső szélén a következő fölirat van: am + ersten + tag + des + mercen + im + M + V + 15 + ist + gestorben + der + edel + und + streng + herr + feit + von + fuerst + hauptmann + zu + der + einstat + ritter + und + kaiserlicher + maiestat + ratt + dem + genetig + sei +

  • Irodalom:

Bunker Rajnárd: Soproni emlékek. Archaeologiai Értesítő 1909. 392-401.[3]

A címer ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:


Besztercebányai polgár címere, 1500[szerkesztés]

Besztercebányai sírkő, 1513, Dorothea Platth vagy a leánya, Barbara Platth sírköve.
Besztercebányia polgár címere, Remete Szt. Antal és Pál templom, Zólyomszászfalu, 1500


A Zólyomszászfalui templomban számos helyen látható ez a címer. Bizonyára az ottani templom egyik fő donátoráé volt, Königsberger Mihály mellett. Hasonló címer látható egy 1513-ra datált besztercebányai sírkövön, amelyen a név nem olvasható. Ipolyi szerint az ottani, mesterjegyhez hasonló jelkép Königsberger Mátyás rokonságához tartozhatott.

Entz Géza tisztázta, hogy a szarvasfejes címer a besztercebányai Glock polgárcsalád címere volt, így a sírkő Glocknitzer Dorothea, Nikolaus Plath özvegyének a síremléke volt.

  • Irodalom:

Ipolyi Arnold: Geschichte und Restauration der kirchlichen Kunstdenkmale in Neusohl. Budapest 1878. 9., 53., címer: 33. [4]

Entz Géza: Két búcsúbulla a besztercebányai plébániatemplom Szent Borbála-kápolnájának javára. In: Mikó Árpád szerk.: Jankovich Miklós (1773–1846) gyűjteményei (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2002/1). Budapest, 2002. 297-298. [5]

  • Külső hivatkozások:

Ismeretlen címer, Márévár[szerkesztés]

A címer képe a márévári palotaszárny földszinti ajtajának szemöldökkövében

Ismeretlen címer, Márévár.jpg

Ismeretlen címer Márévárból

Az ajtókeret záróívében elhelyezett címerpajzson egy kardot emelő kar látható, amit a helyszínen és a szakirodalomban megalapozatlanul Bakics-címerként mutatnak be. Az ajtóívben latin felirat látható: virtute et armis optinuimus hanc arcem (Vitézséggel és fegyverrel nyertük ezt a várat). A vár történetét megismerve – azon túl, hogy a tulajdonosok ismert címerei az ajtókeretben lévővel nem azonosíthatók –, harcban szerzett tulajdonul nem bírta sem Bakics Pál, sem a Várdai család. Harcban a várat Bogár István szerezte. A címer és a felirat erre tekintettel a Bogár családra utalhatna, ők azonban a vár gótikus korszakában voltak tulajdonosok. A címer rejtélye így egyelőre megoldhatatlan.

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[6]


Ismeretlen címer 1568[szerkesztés]

Sárgarézmozsár 1568, és bronzmozsár.png

"Az itt bemutatott egyik mozsarat Zborón a Rákóczy-féle régi kastélyban rajzoltam. ... A közép henger előrészének közepén egy tárcsa alakú, fején bemetszett, alsó részén pedig hajlított szélű czímerpaizs mezején látjuk a Báthoryak hármas agyarát. — A czímerpaizs mellett jobbról-balról azonfelül К és L betűk domborodnak ki, melyek valószínűleg a bronzműves nevére vonatkoznak. ...

A czímerpaizs alakja, és különösen a tagozási formák után ítélve, ezen mozsár készítési ideje a XVI-dik század második felébe tehető. A czimer-idom a Báthory-féle és azért eredetileg e család valamely tagjáé lehetett a mozsár; hogyan került az későbben Zboróra a Rákócziak birtokába, erre nézve még nincsenek adataim.

A másik itt közölt kisebb de díszesebb sárgaréz mozsár Csorna József devecseri muzeumában van. ...

[a] felső rész felületén egy tárcsa alakú czímerpaizs díszlik, melynek mezeje jobbról balra menő rézsútos vonal által ketté van osztva. A czímerek színjelzése 1568-ban még nem létezvén, a czímer felső részének pontozása és az alsó rész simasága nem vonatkozik még az arany és ezüst tincturára, hanem itt ez esetben csupán a két osztásban levő különböző szín megkülönböztetésére szolgál, s így czímerünk egyszerűen jobbról rézsút osztott üres paizs. A czímerpaizs felett lévő betűk : А К Z К itt is valószínűleg a mester nevére vonatkoznak. A czímerpaizs mindkét oldalán elosztva látjuk az 1568-dik évszámot."

Myskovszky Viktor: MYSKOVSZKY VIKTOR RÉGI MOZSARAKRÓL. Archeologiai Értesítő 1889/1. 51-53.[7]

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:


Ismeretlen vallon lovag 1580 k.[szerkesztés]

Ismeretlen vallon lovag síremléke a bártfai Szt. Egyed templomban, 1580 k.png


Bártfán a szent Egyed-templomban mindössze két nagyobbszabású XVI. századbeli síremlék, azaz ezek közül egynek pusztán alakos fedőlapja maradt ránk. Ezek sem bártfai patricziusok emlékét örökítik meg, de az egyik a makoviczai várában a bártfaiakkal egykor szomszédos Serédy György sárosi főispánét, a másik egy ismeretlen, valószínűleg vallon lovagét, a ki katonáival 1580 körül tartózkodott ideig-óráig Bártfán és itt halt meg. ...

Templomunk másik XVI. századbeli alakos síremléke (IV. tábla) 2 m hosszú, a 110 cm széles, ma szürkére meszelt féldomborműves porozus fehér mészkőlap, melyet négy bártfai biró alatta sorakozó márvány emlékével együtt valószínűleg szintén a XVIII. században a déli hajó keleti falába foglaltak. A síremlék elrendezése, az alak felfogása és viselete alapján itélve a nyugateurópai művészet alkotása s a Habsburgok uralma alatt állott Németalföld déli részéből készen kerülhetett Bártfára, a nyilvánvalóan vallon lovag sírja fölé, a ki mint az ide vetődött császári zsoldosok tisztje halt meg. A feliratok nélkül szűkölködő léczes keretben, feje alatt párnával, állát jobb kezével alátámasztva, mintha csak aludnék s jobb lábát a másikon keresztbe vetve látjuk a vitéz hanyattfekvő alakját. Lábainak tartása a reneszánszból a barokkba való átmenet idejére vall, ú. n. tánczlépés, a melyről némely archaeologusok azt hiszik, hogy olyan lovagok síremlékének alakjára nézve jellemző, a kik a szentföldön jártak. Ha fegyverzetén megkülönböztethetők is régiesebb részletek, mint például a leeresztett rostélyú sisak, a balkezével tartott pallosszerű kard, az alak felfogása, tartása, féloldalt hajló s nagy gonddal megmintázott feje a XVI. század második felére vall, mint vértezete is, mely véges-végig elborítja testét. Miként azt a lőcsei Thurzó-síremlékek is bizonyítják, Magyarországon a középkori tumbák fedőlapján az alakok elrendezése, felemás (fekvő és egyben álló) tartása a XVII. század derekáig középkori hagyományok hatását mutatja. Ismeretlen lovagunk bártfai síremléke e tekintetben nagyon elüt hazai emlékeinktől. A sírkő heraldikai sajátosságai is nyugateurópai eredetre utalnak. Ballába mellett látjuk kartusba foglalt domborművű czímerét, tojásdad pajzsán három jobbra néző madárfejjel, a melyek közül egy a tollbokrétás sisak díszébe foglalva ismétlődik. Jobb lába felől lenn pikkelyes vaskeztyűi fölött leeresztett rostélyú sisak tölti ki a sarkot, szigorúan oldalról ábrázolva, a mi Varjú Elemér szerint a nyugati heraldika értelmében lovagi rangjára utal. A bártfai levéltárban bizonyára lesznek az ismeretlen lovagra és halálára vonatkozó adatok ; az itt fölhalmozott gazdag anyag regisztrálásával azonban eddig kiváló történetkutatónk, Iványi Béla, csak 1500-ig haladt.

  • Irodalom:

Divald Kornél: A BÁRTFAI SZENT EGYED TEMPLOM. Archaeologiai Értesítő. 1918-1919. 65-92. kép: 144. l. után [8]

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:


Ismeretlen címer Johann Wolf album amicorumából, 1589[szerkesztés]

Ismeretlen címer Johann Wolf album amicorumából, 1589.jpg


  • Irodalom:

A címer ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:


Ismeretlen címer Johann Wolf album amicorumából, 1593 előtt[szerkesztés]

Ismeretlen címer Johann Wolf album amicorumából, 1593 ekőtt.jpg


  • Irodalom:

A címer ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:


Ismeretlen címer egy körmöcbányai kupáról, 1595[szerkesztés]

Ismeretlen címer egy körmöcbányai kupáról, 1595.png

7. Caritas, jobb karján gyermekkel, másik kezénél fogva szintén meztelen gyermeket vezet.

A kupán ábrázolt főerények valamelyes hasonlóságot, mind Flötner, mind Hans Sebald Behan hasonló tárgyú alakjaival mutatnak. Mindazonáltal egyik mester sorozata sem szolgálhatott az allegorikus alakok közvetetlen mintaképeiül. Több mint valószínű, hogy ötvömesterünk is közkézen forgó mintákat használt föl alakjai ábrázolásánál, de szabadon, a mi nem vált művészi hatásának előnyére.

A nyolcz főerény alakjaihoz hasonlóan elnagyoltak és conventionalisak a cherubfejek, a melyek a kupa fedelének alsó gyűrűjét díszíték. A lépcsőzetesen tagolt kúpszerű fedél tetejéhez srófolt térdeplő angyal öntött alakja sokkal formásabb, a minthogy a kupa füle is arra vall, hogy ötvösünk az öntésnek inkább volt mestere, mint a vert ékítményeknek.

A kupa fedelén térdeplő angyal pajzsot tart, a melynek csigás szalagékítményes keretében vésett kettős czímer fölött az 1595. évszámot és családjegygyel összekötött W betűt láthatunk. A czímeres pajzs képét Lábaj János polgári iskolai tanár rajza nyomán 4. ábránk mutatja.

A kupa kérdőjelalakú fülének öntött díszítése csigás, bütykös s középső harmadában karyatidát ábrázol. Felső végén a fedél csuklóját két öntött és vésett díszű korong fogja közre; a kupa fedelének emelő gombja szintén öntött s keblén két gyermekkel ábrázolt asszony, nyilván ismét a Caritas féldomborművű alakja díszíti.

  • Irodalom:

Divald Kornél: RÉGI ÖTVÖSMŰVEK A KÖRMÖCZI EVANGELIKUS TEMPLOMBAN. Archaeologiai Értesítő 1910. 236-242.[9]

A címer ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:


Ismeretlen címer 1620[szerkesztés]

Ismeretlen 1620.JPG

Ismeretlen 1620. szeptember 18., Nagyszombat Bethlen Gábor címer R 64

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[10]

Rövidítések


? István[szerkesztés]

István.JPG

István 1646. november 19., Pozsony III. Ferdinánd nemesség és címer általa: felesége Vigmandi Zsófia, fia György, mostohafia Szentbenedeki Mihály

megj.: családnév kikaparva

P 643 Szőgyén Marich cs. lt. 51. tétel

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[11]


Címer egy 17. századi csákányfokosról[szerkesztés]

Címer egy 17. századi csákányfokosról.png

Csákányfokos, vasból, madár csr alakú vésett tüskével. Nyele vésett művű ezüst pánttal bír és barna bőrrel bevont, amely körül hármas ezüstsodrony csavarodik. Az ezüstpánt egyik oldalán babér koszorú által körülvett czímer, a másik oldalán szintén babérkoszorúban korona alatt monogramra és 1695 évszám van bevésve. A czímerpaizsban és a koronás sisak oromdísz fölött egy-egy kiterjesztett szárnyú galamb látható. A fokos nyele 67 ctm., a fokos 15 ctm. hosszú. Súlya 1 kiló.
Péchy Tamás.

  • Irodalom:

Szendrei János szerk.: Magyar hadtörténelmi emlékek az ezredéves országos kiállításon. Budapest, 1896. 352.[12]

  • Külső hivatkozások:

Ismeretlen csizmadiamester (vagy -céh)[szerkesztés]

Ismeretlen csizmadiamester (vagy -céh) pecsétje.png

Ismeretlen csizmadiamester (vagy -céh?) pecsétje, 1762


Ismeretlen pékmester[szerkesztés]

Ismeretlen pékmester pecsétgyűrűje 17. sz..png

Ismeretlen pékmester pecsétgyűrűje, 17. sz., Xántus János Múzeum, Győr

Leírás

Bronzból készült, erősen kopott pecsétlőlapjának csekély mélységű, karcszerű vésete nem valószínűsíti a gyakorlati alkalmazást. A pecsétképből csupán a homorú karéjokkal vágott sarkú négyzetes keret, némi rovátkás (olvashatatlan) szövegimitáció és a perec képe ismerhető fel.

[13]

  • Irodalom:

A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:


Ismeretlen címer Kolozsvár[szerkesztés]

Olvashatatlan feliratú 18. század eleji címer a kolozsvári Farkas utcai belvárosi református templomból

A címer ábrája (hattyú) és a sisakdíszek alapján a Rhédey család valamelyik tagjának a címere! Üdv. Baya

  • Irodalom:

Kovács András: A kolozsvári Farkas utcai templom címerei

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[14]


Ismeretlen címer Székelydálya, református templom[szerkesztés]

SZÉKELYDÁLYA Reformárus templom ismeretlen címer.JPG

Ismeretlen címer: szárával egybekapcsolódó három fehér hárslevél.

A címer meghatározásának kulcsa valószínűleg a Nagyszeben címerében látható, a sarkain hárslevelekben végződő háromszög alakzatban rejlik.

  • Irodalom:

A címer ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[15]


Ismeretlen címer a Nositz családdal kapcsolatban[szerkesztés]

Ismeretlen címer, Nositz családdal kapcsolatban.png

"E czímert — mely a lajstrom XXVI. tb. 3. sz. a. látható (10. ábra) már két alkalommal találtuk s mindig magyar gyűjteményben, miről e czímernek, ha nem is feltétlenül magyar eredetére, de legalább tulajdonosának a magyar nemességgel való többszörös érintkezésére és összeköttetésére következtethetünk. Leírása : két alsó végeikkel egymást keresztező agancs ; sisakdísz : leeresztett hajú növekvő női alak emelt karjaival az agancsokat tartja. E czímeralak felette heraldikus s egyszerűsége jellemző, bár nemzetközi jellegű. Nálunk a régi, de még virágzó Brygant család czímerképe teljesen hasonló hozzá, sisakdísze azonban annyiban tér el, a mennyiben a typikus női alak hiányzik róla. Az egyik Rozsnyay család pajzsalakja a leirt sisakdíszszel teljesen egyezik, de sem Bryganthoz, sem Rozsnyaihoz nem illenek a kezdőbetűk «M. M. P. Z. D.», melyek itt kétségtelenül a czímertulajdonosra vonatkoznak.

Más alkalommal a Tarnóczy-féle gyürűgyüjtemény egyik czímeres gyűrűjén találtam kőbe vésve e czímert, mint házassági czímert, egy oldalt, tehát a férjét ábrázolva. A nőé a Nostiz család egyik grófi rangra emelt ágát illeti.* [* ] A Nostizok tudtommal sohasem voltak honosítva, de több magyar családdal álltak s állnak sógorsági összeköttetésben s birtokosok voltak Magyarországon. Wissgrill szerint el voltak terjedve Cseh-, Lengyel- és Magyarországban. Legrégibb időben Nostiz Zsigmond hires katonája volt I. Mátyás királynak s 1462., 1468. és 1483-ban Bécs ostrománál tevékeny részt vett.

E Nostiz leány tehát felesége volt az agancsos czímerü férfiúnak, ki itt is M. M. P. Z. D. kezdőbetűket használ. Ez esetnél tehát szokás ellenére nem a nőt, hanem a férfit kell keresnünk." (228-229.)

  • Irodalom:

Csergheő Géza: Czimerek régi hazai ötvös-müveken. Archaeologiai Értesítő 1889. 223-229.[16]

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:


Címer a pozsonyi ferences konvent protocollumából[szerkesztés]

Ismeretlen címer a pozsonyi ferences konvent protocollumából, 1710-1763

Befejezetlen képfelirat, mely csak a tisztséget nevezi meg, a név nélkül: Perillustris ac Generosus Dominus, Comitatus Varadiensis Iudex Nobilium.

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:


Pecsétgyűrű bajcsáról[szerkesztés]

Pecsétgyűrű Bajcsáról.jpg

Ezüst, nagy, ovális pecsétgyűrű Bajcsáról, ismeretlen címerrel

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:


Pecsétgyűrű, talán Kozslik címerrel[szerkesztés]

Ismeretlen címet, talán Kozslik pecsétgyűrű. 20 sz. eleje.png

Pecsétgyűrű Ned Donovan (Anglia) magángyűjteményéből, mely a nagyanyja, Kozslik Mária Petronella (*Miskolc, 1926. 2. 17.) által került a birtokába, aki 1948-ban volt kénytelen elhagyni Magyarországot. Talán a Kozslik címert ábrázolja.

  • Irodalom:

Ned Donovan (Anglia) közlése, 2018.

Külső hivatkozások:


Rövidítések

Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs