Címerhatározó/Both címer
|
|
|
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Both, Poth család címerével foglalkozik.
Both vagy Poth
[szerkesztés]
A címer ábrája a Címerhatározó kulcsában:→Címerhatározó/EGY/K/pvá
A család a Héder nemzetségből származik. Ősi címerük a hatszor hasított pajzs lehetett.
- Irodalom: Nagy Iván VIII. 92-94. l.
- Külső hivatkozások:
botfalvi Both
[szerkesztés].svg)
botfalvi Both 1460
bajnai Both
[szerkesztés].svg)
.svg)
A Both család az ország keleti felén található, a XIII. század elején még lakatlan tornai királyi erdőuradalomból származott, ahol a névadó ősnek, Tornai Gothard fiának, Budnak és testvérének 1285-ben IV. László király egy birtokot adományozott. Később Bud Aba Amádé szolgálatába állt, és pártfogója kérésére 1310-ben megkapta Károly Róberttől az Ung megyei Panatarnóca várföldet, amelyet később róla Bud-, azaz Botfalvának neveztek el. Bud utódai több családot alapítottak, egyik leszármazottjuk, Both István a szintén Ung megyei nagybirtokos család egyik tagjának, Pálóczi Györgynek familiárisa lett. Néhány év múlva Pálóczi Györgyöt Zsigmond király esztergomi érsekké nevezte ki, és jelentős Esztergom megyei birtokokat adományozott neki. Both István tehát valószínűleg ekkor, 1422 és 1431 között érkezett megyénkbe, és hűsége jutalmául kapta meg Bajna birtokot. A mintegy száz jobbággyal rendelkező kisnemesi családnak ekkor már címere is volt, amelyben nyíllal átlőtt kar látható, elvágott tövén korona, felette pedig csillag ragyog.
A Bajnai Both család első említése 1450-ből való, amikor István királyi emberként szerepelt egy birtokperben. 1451-ben ugyanez az István törvénytelenül elfoglalta Csomaszombathi Mihály kiskorú fia, László birtokait, ezért perbe idézték. 1455-ben ismét királyi emberként szerepelt. 1479-ben István a Hont megyei Perőcsény birtokát szerezte meg.
Ez az az időszak, amikor a Both család megkezdte felemelkedését, amely főleg már István fiainak köszönhető, akik mind fontos politikai vagy hadvezéri tisztségeket töltöttek be Mátyás, majd II. Ulászló uralkodása alatt. Bajnán 1484-ben valószínűleg István építette fel az Árpád-kori templom romjaiból a ma is látható katolikus templomot, valamint több udvarházat. Két nemesi kúria biztosan állt a mai falu területén, ezek azonban csupán abban különböztek a jobbágyok házaitól, hogy nem vályogból, hanem kőből épültek.
Bajnai Both Istvánnak négy fia volt: János, András, Ambrus és Imre, akik közül András futotta be a legnagyobb karriert. Ő ugyanis 1488-ban Mátyás király egyik igen kedvelt hadvezére volt, 1498-ban pedig már azok közé a bárók közé tartozott, akik jobbágyaik száma szerint hadkötelesekként saját bandériummal rendelkeztek. 1504-ben Dalmát-, Horvát- és Tótország bánja lett Balassa Ferenccel együtt. Valószínűleg még a mohácsi vész előtt halt meg fiúutód nélkül, lányát, Katalint, Hagymássy Miklós vette el. Both István másik fia, Ambrus Somogy megyében szerzett magának birtokokat, de az országos politikában nem játszott szerepet. Ő is fiú utód nélkül halt meg. Both Jánosnak szintén a déli végeken voltak nagyobb birtokai, amelyeket törökországi szolgálataiért kapott, ahol követként képviselte Mátyás királyt. 1493-tól Brinia várának védelmében bekövetkezett haláláig dalmát-horvát bánként szolgálta uralkodóját. Két fia, Ferenc és János örökölték birtokait. János 1521-ben Nándorfehérvár egyik kapitánya volt, akit a török a vár elfoglalása után felkoncolt.
Both István három fia tehát az ország déli részén birtokolt, az Esztergom, Komárom és Hont megyei birtokokat a negyedik fiú, Imre örökölte. Neki két fia volt, akik közül Ferenc Batthány Zsófiát, István pedig Dersenyei Erzsébetet vette feleségül. Sem Ferenc, sem István házasságából nem született fiú örökös, így 1526 körül kihalt a bajnai Both család férfiága, és az egyre gyakrabban előforduló oszmán betörések ellen csak az erőskezű asszonyok védelmére számíthatott a falu [Bajna]. [1]
- Irodalom:
TÓTH KRISZTINA: Bajna. Száz magyar falu könyvesháza. Budapest (é. n.), Megjelent a magyar állam millenniumára. Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség - 2007 [2]
- Külső hivatkozások:
Lásd még: