Címerhatározó/Bodó címer

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Bodó családok címerével foglalkozik.

györgyi Bodó

A Szente-Mágocs nemzetségből származó család.

Oklevelekben előnevük „de Gyiorgyi“ és „Giurgj“ iratik. A családot – úgy látszik – Gergely emelte föl, ki 1443-ban Tolna vármegyében a hadi segély rendkivüli beszedője ,(Teleky: Hunyadiak kora X. 124. l.) 1446-ban erdélyi alvajda (Teleky: Hunyadiak kora X. 182. l.) 1452-ben budai várnagy (Teleky: Hunyadiak kora X. 345. l.) volt. – 1458-ban mint újonnan kinevezett tárnokmester Kassa városát hivja meg a tárnoki székre, (Kaprinai: Diplom. II. 187.) Györgyiben egy házat, és a minoritáknak zárdát épitett. (Nagy Iván: Magyarország nemes családjai)

Az ezen nemzetségből származó Bodó Gergely erdélyi alvajda 1445. évből származó pecsétjén a pajzsban páncélos kar, három száras rózsát tart. ( Gr. Teleki család levéltára. II. 20.)

"A Szente-Mágócs nemből sarjadt ki a Györgyi BODÓ CSALÁD is. Mivel pedig az előnevet adó Györgyi falu Mágóccsal volt szomszédos (most puszta annak határában), azt véljük, hogy az itt felsorolt Tolna-Baranya megyei ágak valamelyikéből származott. Bodó család. (Györgyi). Oklevelekben előnevük „de Gyiorgyi“ és „Giurgj“ iratik. A családot – úgy látszik – Gergely emelte föl, ki 1443-ban Tolna vármegyében a hadi segély rendkívüli beszedője, majd 1446-ban erdélyi alvajda, 1452-ben budai várnagy volt. – 1458-ban mint újonnan kinevezett tárnokmester Kassa városát hívja meg a tárnoki székre.. Györgyiben egy házat, és a minoritáknak zárdát épített.. Testvére Bodó Miklós bácsi prépost, a veszprémi püspök segéde volt.. 1459-ben pedig fejérvári prépost, és Mátyás királynak titkos kancellárja."

Bodó Gáspár 1457-ben a Hunyadi ház egyik híve, Hunyadi Mátyásnak a börtönben társa, és egyike azoknak, kik Mátyásnak 1459-ben is esküt tettek,; 1486-ban a királyné főajtónállója, és tolnai főispán.

Mesztegnyői Bodó Ferenc ( -Bécsújhely, 1531. júniusa után) ispán, Szapolyai János és féltestvére, Szapolyai György familiárisa. 1505-tól Tolna vármegye országgyűlési követe, 1519-ben és 1523-ban a királyi tábla ülnöke. A mohácsi csata után 1526-1528-ban Szapolyai János kapitánya és tanácsosa. 1527-1528-ban kapitányi címmel I. János király Veszprém vármegyei ispánja. Az 1528. márc. 20-i Szina (Abaúj vm.) melletti ütközetben vereséget szenvedett és élete végéig Bécsújhelyen raboskodott. Fennmarads a magyar nyelvű végrendelete.

Ezeknek utóda, Bodó Ferenc és Péter, mesztegnyői/ mezthegnyew-i nemesi előnévvel és grófi ranggal Bodó Péter, 1558-ban Somogy vármegye. főispánja volt. Bodó Ferenc 1505-ben Tolna vármegye követe a rákosi országgyűlésen. 1518-ban II. Lajos mellett tanácsos. 1522-ben Szapolyai János oldalán Bánffy Jakabbal híres törökverő vitéz. Részt vett Szapolyai havasalföldi hadjárataiban.1525-ben kapta Sárkány Ambrus javait. A mohácsi vész után mint világi az erdélyi püspökség jövedelmeit húzta. Mint Szapolyai rendíthetetlen híve s hadvezére, Tokajnál csatát veszt, és elfogatván, Bécsbe kerül, ott halt meg 1528-ban, megtartva hűségét Szapolyaihoz.

Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

bodófalvi Bodó

Turócz vármegyéből ered. Ott van Bodófalva (Bodovicze), honnan az előnevet veszik. Úgy látszik, a család őse volt azon bodói Bodónak fia Lőrincz, kinek özvegye 1364-ben Jakab nádortól ítélet-levelet kapott*. – E családból volt Mátyás, ki Turócz vármegyéből Gömör vármegyébe szakadt, ott táblabíró, és a Koháryaknak murányi és baloghi uradalmi ügyvéde volt. 1751-ben „Juris Prudentia“ czimü munkát irt. Nógrád vármegyében 1755-ben bodofalvi Bodó András a kétségtelen nemesek sorában áll*..Első ismert őse az 1258. évben élt Bodov fia László az Otmárföldjére nyert királyi adományt. – Nemz. Zsebkönyv II. r. 110. – Kempelen II. 272–274. Turóc megyei régi nemes család, melynek első adománylevele 1224-ből való, BODOV fia LÁSZLÓ és BARANA fia PÁL királyi adományt nyernek az Otmárföldjére, melyet ők vettek. Ezen BODOV fia LÁSZLÓ az első ismert ős, a szakadatlan leszármazás pedig BODÓ IMRÉ-től jön, aki 1580. körül élt. Jelenleg Bars vármegyében Nagy-Szelezsényben birtokoscsalád. A családnak két ága ismeretes. Az úgy látszik kihalt Gömörmegye-i ág őse Dávid, akinek tarnói Valovits Zsuzsannától született András nevű fia (szül. 1636., megh. 1708. márc. 10.) ev. püspök volt. Fia András rimabányai lelkész, akinek fiai Mátyás, András, János és Jónás voltak. Közülük Mátyás (szül. 1690.) táblabiró volt. Fia Mátyás 1769. körül Csetneken élt. A család ezen ágának további leszármazása ismeretlen.Másik ágának őse a XVI. század vég efelé élt Imre. Az ő ágán is több leszármazott volt, kiknek utódait nem ismerjük (l. errevonatkozólag szerzőnek a »Magyar Nemes Családok« c. munkájának II. kötete 273. oldal. Címere: kék paizsban hármas halom koronás középsőjén könyöklő páncélos jobb kar kardot tart. Sisakdísz ugyanaz. Foszlányok:ezüst-vörös, arany-kék. Vallása: róm. kath. A család egyik ága később elszármazott Hevesmegyébe is, ahol Péter 1765. Turócmegye bizonyítványával igazolta nemességét. Egy másik ága Gömörmegyében telepedett le s Csetneken volt birtokos. B. LIPÓT, Bars várm. volt alispánja († 1898. márczius 10. Nagy-Szelezsény). Neje: nedeczei NEDECZKY Izabella († 1870. nov. 22. Nagy-Szelezsény). Gyermekei: 1. ERZSÉBET (szül. 1858.). Birtoka és lakása: Nagyszelezsény (Bars várm.). 2. PÉTER László (szül. 1862.). Lakás: Galgócz. 3. JÁNOS (szül. 1864.), Bars várm. tb. főjegyzője és várm. aljegyző. Lakás: Aranyos-Marót. 4. ISTVÁN (szül. 1866.), m. kir. állampénztári tisztviselő. Neje: örvistyei SZUCSÁNYI Margit (szül. 1874-ben, Galgócz Sz. Nándor [† 1900.] és palásthi Palásthy Izabella leánya). Esküvő: 1895. Galgócz. Lakás: Aranyos-Marót. leányuk: LENKE (szül. 1899. aug. 12.). 5. LAJOS (szül. 1868.), az osztrák-magyar bank kecskeméti fiókintézetének főnöke. Neje: bizáki PUKY Mariska (szül. 1875. Tomor), P. Andor és borzovai Téglássy Karolin leánya. Esküvő: Tomor 1893. B. LIPÓT testvérének B. SIMON-nak († 1863.). Neje: felsőesztergályi FRECSKA Zsuzsánna (szül. 1824. jul. 13. Losoncz). Lakás: Nagyszelezsény. Leányuk: ILONA (szül. 1855. nov. 7.). Férje: KONKOLY-THEGE Gyula (szül. 1848. Bars-Endréd, † 1897. decz. 11. Budapest) Esküvő: 1874. jul. 1.

(Nagy Iván: Magyarország nemes családjai)

Jeles képviselője:

Bodó Mátyás (bodófalvi), ügyvéd, B. András ág. ev. lelkész fia, szül. Rima-Bányán, Gömörmegyében, hol a Koháry András gróf murányi és baloghi uradalmainak ügyésze, Gömörmegye táblabirája és a nagyszombati akadémiának tanára volt, melyben a hazai törvényt adta elő. Munkái: 1. Jurisprudentia criminalis. Posonii. 1751. (2. kiadás. Nagy-Szombat, 1758.) 2. Zwuk Evangleium wečneho. H. n., 1760. (Imádságok és énekek; valószinűleg atyja irta s ő csak kiadója.) Kézirata: Comitatus Gömöriensis brevis descriptio. 4-rét 58 lap (a n. múzeumban). Klein szerint több kéziratot is hagyott hátra.

Horányi, Memoria. Wallaszky, Conspectus 309. Katona, Historia Critica XXXIX. 943. Solennia Bibl. Kis-Hontanae IX. 43. Fejér, Historia Academiae 66. M. Tud. Értekező I. 341. Fabó, Monumenta III. IV. Slovenské Pohlady 1888. 41. l. (.(Magyar írók élete és munkái– Szinnyei József)

Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[1]

Bodó aliter Pap

Bodó, másként Pap címer

Czímeres levele kelt 1585. (A család tulajd.) – Utóbb 1697. febr. 1. újból címeres levelet nyer a család. (Pestm. lt.; OL.: 270-1902.) (Kempelen)

B. József s felesége Rósa Annától szül. gykei: János, István és Mihály 1697. Február elsején I. Habsburg Lipóttól nyertek c. n. l. – Kihird: Pest vm. 1697. – Pestvm. lt. – Nemesi Iratok B. 28 .

Wappen: In R. auf gr. Boden unter gr. belaubter Zerreiche ein r. gewaffneter linksgekehrter Storch, im Schnabel eine sich krümmende Schlange haltend. – Kleinod: R. gewaffneter flugbereiter Sperber, in d. erhobenen Rechten einen r. Apfel haltend. – Decken: bg. – rs. Adels- u. Wappenbrief v. König Leopold I. d. d. Wien, 1. Februar 1697 (Kundgemacht: Pesth. Pesther Comitat, 25. Februar 1697) für Josef Bodó aliter Pap als Haupterwerber u. für seine Ehefrau Anna sowie für seine Söhne: Johann, Stefan u. Michael als Nebenerwerber. (Orig. Ctt. A. Pesth).

(Siebmacher's Wappenbuch)

Irodalom:

Magyarország címeres könyve (Liber armorum Hungariae) 118. T. 6.

Kempelen Béla: Magyar nemes családok 1. kötet

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

szelefarmosi Bodó

Bodó de Szelefarnos: (Nagy Iván: Magyarország nemes családjai) a szelefarnosi Bodó családnak Ugocsa és Zemplén vármegye a hazája. Ugocsa vármegyében János 1756-ban szolgabíró volt. 1805-ben másik János bírt Sásvár, Pál pedig Kökönyösd helységében. Ugyanakkor Mihály plébános volt Névetlen faluban*. Ugyan e családból pedig Bodó Lajos Ungh vármegye főjegyzője, latinul jogi munkát adott ki*. Zemplin vármegyében 1797-ben birt a család Golop és Bottyán helységben*.

118. T. 4. B. János, Mátyás és Lajos testvérek Rudolf királytól kaptak c. n. l. (leleszi Conv. lt.) – Kempelen II. 266–270. – B. Lajosnak 1800 évben használt c. p. – Zemplén vm. lt. Loc. 116. No. 278. subb. J. J Címere: vörös piszban zöld föld fölött vízen úszó daru nyíllal átlőve; sisak disz: daru; takarók: vörös-ezüst, fekete-arany. Birtokadományt a szelefarnosi birtokrészekre 1595. nyert a család; 1634. Lajos az Ung megyei Csepely helységben iktattatott be bizonyos birtokrészekbe. 1636-ban Ferencz a Zemplén megyei Ladmócz helységben egy szőlőre nádori, 1637. Ferencz, testvérei: Lajos és Gábor Ungmegyében Némti helységre, majd 1752. Péter és néhai Demeter utódai az imolai, zubhegyi és csákányi puszta-birtokrészekre királyi adományt nyertek, melyekbe a jászói konvent vezeti be őket. – Az 1754/55. évi orsz. nemesi összeíráskor Ugocsa megyében János fordul elő az igazolt nemesek között.

Jeles képviselője:

Bodó Lajos (szelefarnosi), jogtudós, Ungmegye főjegyzője, szül. Szelefarnoson, nemes szülőktől. Munkája: Farrago communium locorum Decretalium nec non consitutionum et consuetudinum inclyti regni Hung. in ordine alphabetico congesta. 1636. (A magyar törvények első gyűjteménye, mely alapúl szolgált a későbbi Corpus Jurisnak, de eddigelé nem került elő. Kézirata 4-rét 380 lap két egykorú másolatban és egy későbbi példányban a m. n. múzeumban.) Horányi, Nova Memoria .(Magyar írók élete és munkái– Szinnyei József)

Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Bodó 1565

Nagy Iván szerint Komárom vármegyei ciímeres nemes család. Bodó Péter, és általa János és István fia és Sára leánya 1565-diki dec. 10-kén kelt czimeres nemes levelet kapnak, melyben – mint iratik – a sógorok is megnemesíttetnek. Az armalis ide vonatkozó szavaiból csak ennyi közöltetik: „et pro patria carisque suis affinibus ad quodvis eventum fortunae editum, caeterisque fratribus et consangvineis et affinibus suis, ipsorumque haeredibus et posteritatibus utriusque sexus universis.“ – Fényes. Komárom várm. 62.

Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

ladányi Bodó

Bodó de Ladány. B. János, felesége Faizi Judith 1607. XII. 29. Rákóczy Zsigmondtól kaptak c. n. l. Címer: kék pajzsban hármas zöld hegyen, zöld száron lebegő három stilizált liliom. – Siebm. W. U. A. 55. t.

Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Rövidítések

marosvásárhelyi Bodó

Marosvásárhelyi Bodó másképpen Köteles István 1615. január 3., Gyulafehérvár Bethlen Gábor címer

F 7 Armales No. 64

Bodó de Marosvásárhely alias Köteles: 118. T. 5. B. István 1615. I. 3. Bethlen Gábortól nyert c. n. l. – Kihird: Maros-Torda vm. 1615. Gyfvári kpt. Arm. 64.–8. L. Reg. 1. Gróf Teleki lt. Nemes levél oszt. No. VII. 8.

A címer a Bodó de Geörgi illetve Györgyi címer eredeti motívumait tartalmazó marosvásárhelyi Bodók (alias) Köteles címere. Az eredeti motívumot (a kézben tartott három virág) először a Bodó de Györgyi csáládnál tűnik fel a XV. században Mátyás korában. A Szente -Mágócs nemzetség beli györgyi Bodók az 1460-as években úgyvevezett veri barones az ország bárói poziciójában teljesítettek szolgálatot, mint királyi főlovászmester. Ez a király közvetlen (lovas) seregének parancsnoki címét jelentette. De egyik tagjuk Erdély alvajdája a másik pedig püspöke volt. Ez a motívum azután átkerült a marosvásárhelyi Bodók (alias Köteles) címerébe, amely adományozására, úgy mint címeres nemesség ármálisa, a XVII. szazadban került sor. Az Andrássy-féle Magyarország nemes családjai című könyv -- lásd OSZK -- a Bodó címerek között ezt is felsorolja.

Az a véleményem, hogy a marosvásárhelyi BODÓ családok zöme paniti (de panit). [2]

Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[3]

Rövidítések

kászonaltizi és nagykászoni Bodó

Bodó de Kászonaltiz et Nagykászon. 118. T. 1. B. János, István, Gáspár és Mihály 1616. VII. 29. Bethlen Gábortól nyertek c. n. l. – Ered. n. l. Bodó Ferenc városi mérnöknél Székelyudvarhelyen.

Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

szegedi Bodó

Bodó de Szeged 1616. évben nyert c. n. l. – Erd. Kk. VIII. 184.

Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

újtordai Bodó

Bodó de Újtorda: B. János 335 társával 1619. VIII. 25. Bethlen Gábortól kapott c. n. l. Címer azonos az „Ajtoni de Ujtorda" család címerével. – Ered. n. l. ref. egyház lt. Ujtordán. Címeres nemeslevelet Bethlen Gábortól 1619. aug. 25. Bodó. János nyert. (Ujtordai ref. egyház lt.) – Egyike azon 335 családnak, melyek mint testőrgyalogosok kaptak nemességet s kapták Ujtorda mezővárost minden tartozékaival együtt. – Címer: vörös mezőben kék ruhás gyalogos sereg három zászlóval, élükön két lovassal; sisak disz: három zászló; takarók: különböző Szinek. – Vö. Sándor 74–6., l. még Ajtoni (ujtordai) alatt. Magyarország címeres könyve (Liber armorum Hungariae) I. kötet (A-C). szerk. ANDRÁSSY GYULA. Budapest, 1913

Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

tilaji Bodó

Bodó de Tilaj: B. Máté, fia Bálint és unokatestvérei: András, Miklós, István és Máté 1628. IV. 10. nyertek c. n. l. – Kihird: Borsod vm. – Kempelen II. 270.

Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

felsőfalvi Bodó

Bodó de Felső falva 1632. V. II. Rákóczy Györgytől nyert c. n. l. – Szatmár vm. lt.

Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Rövidítések

altorjai Bodó

(Kempelen Béla: Magyar nemes családok): Bodó (altorjai). Címeres nemeslevelet II. Rákóczy Györgytől 1647. márcz. 28. B. Mihály kapott. (Gyfv. LR. XXVIII/38.) – Háromszékmegyei család. Belőle Ferencz és Pál 1786. jun. 19. legfelsőbb helyen igazolták nemességüket. (LR. LIII/480.) – Uj birtokadományt Karatnán, Petelneken, Dálnokon és Altorján Báthory Zsigmondtól 1583. szept. 25. B. Mátyás, Mihály és Miklós nyertek. (Gyfv. LR. I/11.)

Bodó de Füle/Karatnai : (Nagy Iván: Magyarország nemes családjai, II/140) szerint a XVII. század végén Erdélyben élt család a Karatnai Bodó ágból. Belőle Sándor 1690–97. Bardóc-szék jegyzője, 1697–1711. alkirálybírája volt.

(Kállay: Székely nemz. 234. l. szerint): Erdélyben a Kézdi székben szintén élt (vagy tán máig is él) Bodó család, melynek összeköttetését a fölebbi Fülei Bodó-kkal adatok hiányában el nem dönthetem. Bodó Bernád Kézdi székben fő székely ember Báthori István korában, kitől nejével Török Erzsébettel, (Török család. -Szent-Miklós torjai- 1479-ben élt ilyen előnévvel. Therek Pál vajdai helyettes, (forrás: Bethl. Wolph. Hist. Török A. szerint.) . E családból szakadt ki a Szent-miklósi torjai Török család. A Szent-Miklós torjai TÖRÖK család törzse István 1608-ban már nemes, és fejedelmi hadak kapitánya anyai rokonaival Chaborcha János és Jónással kapott nemességet.

Családfája a (Nagy Iván: féle Magyarország nemes családjai, tizenegyedik kötetében a Szent-miklósi Török leszármazási táblánál látható) (folytatás BODÓ BERNÁT családjával) és fiai Máthé Mátyás és Mihállyal új adományt nyernek Karathnai, Peselneki, Dálnoki, Al-Torjai birtokaikról 1583-ki szeptember 25-kén (Kállay: Székely nemz. 234. l.)

Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Rövidítések

karatnai Bodó

Bodó de Altorja. et de Karatna 117. T. 8. B. Mihálynak 1647. III. 28. Rákóczy György ad c. n. l. – (Kk. XXVIII. 38. Erd.) – 1786. VI. 19. B. Ferenc és Pál igazolták nemességüket. – (Kk. LIII. 480.) – Pálmay „Háromszék vm. N. Cs.” 77. l. BODÓ de Karatna és de Alsótorja 1646. Gyfvári kpt. 23. L. Reg. 37. Bodó (altorjai). Címeres nemeslevelet II. Rákóczy Györgytől 1647. márc. 28. B. Mihály kapott. (Gyfv. LR. XXVIII/38.) –Háromszékmegyei család. Belőle Ferencz és Pál 1786. junius. 19. legfelsőbb helyen igazolták nemességüket. (LR. LIII/480.) –Wappen: In B. ein gr. gekl. Mann in d. erhobenen Rechten einen Krummsäbel mit g. Parirstange, in d. Linken einen Türkenschädel beim Schopfe haltend. – Kleinod: Keines verliehen. – Decken: bg.–rs. Adels- u. Wappenbrief v. Georg Rákóczy, d. d. Gyulafehérvár, 28. März 1647 für Michael Bodó v. Alsó-Torja. (Gyfv. L. R.XXIII). Bodó (karatnai). Úgy látszik, , hogy ebből a közös törzsből származik az „altorjai” Bodó.-család is, mint alág. – BODÓ Zsigmond de Karatna nemességét 1785. legfelsőbb helyen is igazolta. (LR. LIII/331.) – Bodó de Karatna ág „Új birtokadományt”, NOVA DONATIO-t Karatnán, Peselneken, Dálnokon és Altorján Báthory Zsigmondtól 1583. szept. 25. B. Mátyás, Mihály és Miklós nyertek. (Gyfv. LR. I/11.) Bodó (fülei). Nagy Iván szerint a XVII. század végén Erdélyben élt család a Karatnai Bodó ágból Belőle Sándor 1690–97. Bardóc-szék jegyzője, 1697–1711. alkirálybírája volt. (N I. II/140.)

A család már a XV. században nemes volt. Megvan a XVI. századi NOVA DONATIO, amely nem nemesi adományozást jelent, hanem a meglevő korábbi birtokadományok megerősitését, gyakorlatilag újra odaadományozát.

Háromszékmegyei család. Belőle Ferencz és Pál 1786. jun. 19. legfelsőbb helyen igazolták nemességüket. (LR. LIII/480.) Uj birtokadományt Karatnán, Petelneken, Dálnokon és Altorján Báthory Zsigmondtól 1583. szept. 25-én B. Mátyás, Mihály és Miklós nyertek. (Gyfv. LR. I/11.)

A család ősi felmenői Hunyadi idején emelkednek ki és késöbb Zápolya jó kardforgató katonai vezetőiként (Bánffik, Bodók, Török) erősítik meg pozíciójukat. A családhoz tartozik a mesztegnyői előnevű BODÓ vonal is.

Mesztegnyő község Marcalitól délre, a Somogyszob-Balatonszentgyörgy vasútvonal és a 68-as főközlekedési út mentén fekszik. Valószínű, hogy ebből a vonalból váltak le XVI. századi anyai felmenőik. A tragikus sorsú enyingi Török Bálint fiainak katonai parancsnoksága idején kerültek át Erdélybe. A család e női vonalának őse nemes TÖRÖK ERZSÉBET volt. Úgy tűnik, hogy a tragikus sorsú enyingi Török Bálint unokája lehetett (1570-es évek). Őt vette feleségül karathnai előnévvel és már meglevő felső-fehérmegyei birtokokkal - birtokos nemesként - karathnai BODÓ BERNÁRD. A karathnai birtokrész nevét viselő BODÓK a mesztegnyöi Bodóktól (Ferenc és János) váltak le, de már karathnai elönévvel.

A család szoros kapcsolatban állt a Bánffi családdal. Együtt forgatják a kardot, majd familiáris kapcsolat alakul ki, amely még a XVIII. századig is végig kísérhető. Idézet egy tanulmányból: "Néhai Méltoságos L. Báró BÁNFFI Sándor Úram Nagysága halotti temetésire készült egy pár ősi tzimereit, templomunk ékességire ajándékozta Titt. Karatnai NEMES BODO Gábor Úram, ki volt a néhai Urunknak udvari tisztje. Anno 1792. N. B. A czimerek rámákba vagynak foglalva és a templomnak két falára vas szegekre fel vadnak függesztve."

Úgyszintén ez a helyzet a KEMÉNY családokkal. Ez annyira igy van hogy drága dédapámat és nagyapámat akik korán elveszítették szüleiket Ök tanítatták a Nagyenyedi kollégiumban.

A Bodó de Panit család a Vásárhelyre származott (mezőségi vonal). Dédapám Bodó de Panit volt, Erdély Szészrégeni járás vizsgálóbíró, dédanyám BODÓ de Karatna ILONA. Így e házasságból nagyapámat, aki Salgótarjánban a 20-30 években polgármester-helyettes és közigazgatási tanácsnok volt, mezöpaniti és karatnai-altorjai Bodó Jánosnak hívták Budapesten van eltemetve. Az ő ükapja volt karatnai Bodó János Küküllö (picike megye Erdélyben) ügyvédje, aki az albisi Csomóss (Dr. Csomóss Miklós orvos politikus, Bajcsi-Zsilinszky és Bibó legjobb barátja) és Kelemen akadémikus női ágának felmenője karatnai Bodó Rózán keresztül.

Az altorjai vonal címeres levelet a XVII. században nyert. Ennek felmenője a Kézdi széki lovasság alvezére volt II. Rákóczi György idejében. Bodó (altorjai). Azonos család a karathnaival de ők a reformáció idején katolikusok maradtak. Címeres nemeslevelet II. Rákóczy Györgytől 1647. március 28-án B. Mihály kapott. (Gyfv. LR. XXVIII/38.)

A karathnai és altorjai BODÓK a XV. sz. végén a XVI. sz. elején kihalt BODÓ de geörgi (györgyi) ággal mutatnak közös eredetet. Ez az ősi családtörzs a Bánffiakkal és a Török családokkal együtt a fegyveres köznemességből a Hunyadiak idején emelkedtek ki. Országos báróságig viszik, és mint királyi zászlósurak egyikük Erdély alvajdája lesz, egy másik családtag pedig királyi főlovászmesteri ranghoz jutott. Mint veri barones (tényleges báró) töltenek be jelentős pozíciót. Erdélynek Bodó Ferenc néven egy püspököt is adnak. A fiúág kihalása után valószínűleg leányfiúsítás történt.

II. Lajos király idején Szapolyai (Zápolya)János erdélyi vajda oldalán a család mesztegnyői birtoktestről nyert nemesi előnevű családtagja Bodó Ferenc közösen, Bánffy Jakabbal 1522-ben, mint leghíresebb törökverők harcolnak. Ehhez a családhoz tartozó Bodó Péter Nádasdy Tamás oldalán Pécs környékén harcolt olykor a törökök, olykor a Habsburgok ellen. Később (karatnai birtoktestről elnevezett) előnévvel szereplő Bodók a régi korábbi kötődések és familiáris kapcsolatok okán a Bánffyakkal még a XVIII. században is szoros familiáris kapcsolatot tartottak fenn ( de már ekkor Erdély területén).

Családunk eleddig fellelt címere az altorjai Bodó címer. Az ennél lényegesen régebbi a karathnai birtokadományozással kiadott címer a XVI. sz. második harmada még kutatás tárgyát képezi. Ezt vagy Szapolyai János vagy fia János Zsigmond vagy Báthory István adta ki.

A család nem volt mentes a birtok megosztástól így a birtok felaprózódott. Birtoktestek szerint egyes leszármazottak a birtok rész neve alapján kértek címeres nemes levelet. Ennek egyik példája a Peselneki (jelenleg Kézdikővár) ahol az itt lakó rokonaink vagy felmenőink Bethlen Gábortól kaptak megkülönböztetésül Bodó de peselnel nemesi címereslevelet. A reformáció idején családom egy része nem kevés családi viszálykodás árán katolikus maradt. A Bodó de karatna törzság a reformációt hirdette. A meghasonlás után az altorján élő Bodó rokonok az Aporok hatására re-katolizáltak. Az altorjai birtokrészekre tekintettel és megkülönböztetésül címeres levelet kértek és kaptak, de leginkább kiérdemeltek II. Rákóczy Györgytől. Családunk egyik kiemelkedő kardforgatója a kézdi lovagrendüek alkapitánya a címeres nemes levél elnyerője Bodó Gergely volt.. Ez idő óta a karathnai-altorjai ( így helyes) vagy az altorjai-karatnai Bodó rokonok ezt használják. Az Ő neve az altorjai templom alapkövében Aporral a prímor gyökerű Istókkal együtt szerepel dacolva az idővel és emléket állítva családunk régi múltjának és rendíthetetlen hazaszeretetének.

ADOMÁNYLEVELEK:

(1583 szept.25.Báthory Zsigmond Gyfv.LR. I/111, 1628.április 25. Bethlen Gábor Gyfv.LR.XV. 1647. március 28. Rákóczy György Gyfv. LR. XXVIII/38, 1785. okt. 31. LIII. 331. Bécs, 1786. júni. 19 LIII. 480. Nr. 50. Bécs) Jogtörténeti szempontból a legértékesebb dokumentum egy 1769- ben készült Maria Terezi császárnőnek benyújtott több oldalas beadvány nobilis Bodó Zsigmond de karathna possessionata nobilitate- ősőmtől. Ennek vaskos latin nyelv anyagát és fordítattam le és szaktörténésszel lektoráltattam. A beadvány hangvétele egy jogtörténeti csemege.

A Turóc megyei Bodó család a bodófalvi Bodó előnvet viselő ősi (BODÓ de bodófalvi) Bodó ágból való. Jelenleg a helységet Bodovicének nevezik.Bodó.-K Attila, 2004 burgkstl -k-u-k-a-c- web -p-o-n-t- de

Bodó Zsigmond nemességigazoló pere, 1769, 1. oldal
Bodó Zsigmond nemességigazoló pere, 1769, 2. oldal
Bodó Zsigmond nemességigazoló pere, 1769, 3. oldal
Bodó Zsigmond nemességigazoló pere, 1769, 4. oldal
Bodó Zsigmond nemességigazoló pere, 1769, 5. oldal
Bodó Zsigmond nemességigazoló pere, 1769, 6. oldal
Bodó Zsigmond nemességigazoló pere, 1769, 7. oldal
Bodó Zsigmond nemességigazoló pere, 1769, 8. oldal
Bodó Zsigmond nemességigazoló pere, 1769, 9. oldal
Bodó Zsigmond nemességigazoló pere, 1769, 10. oldal
Bodó Zsigmond nemességigazoló pere, 1769, 11. oldal

mezőpaniti Bodó

Bodó de Mezőpanit: 118. T. 3. B. Mártonnak 1792. évben használt c. p. – Marostorda vm. lt. 1792. évi homg. 51. l. Marosvásárhelyről és Háromszékről Panitba (Mezőpanitba) átkerült nemesi, és pimipili ( lófőszékely) Bodók által használt címeres pecsét, illetve címer

Jeles képviselője:

Bodó Dániel (mezőpaniti), (Kattintással a Wikipédiához) 1848–49-ben nemzetőri főhadnagy volt; később kir. járásbirósági irnok lett és mint ilyen halt meg 1881. okt. 19. Marosvásárhelyt 63. évében.

Munkája: Tábori könyörgés, melyet a marosszéki nemzetőri I. zászlóalj 8. százada előtt Csejden 1849. Szent-György hava 1-én mondott. Marosvásárhely, 1849. Gyászjelentés és Koncz József szíves közlése.(Magyar írók élete és munkái– Szinnyei József)

A mezőpaniti Bodók reformátusok és rokonságban álltak a karatnai-altorjai Bodókkal. Már a XVI. század végén feltűnnek Marosvásárhelyen, mint nemesek. Majd Mezőség felé veszi a család néhány tagja az irányt. Itt Mezőmadarason és Mezőpaniton jelennek meg. Ez a Bodó ág azután innen veszi a mezőpaniti illetve de Panit előnevet is. A XVII. század végén használatos viaszpecsét alapján készített címerképet, amely Andrássy Gyula féle nagy cimereskönyvben is megjelent (véleményem szerint) nem tekinthető a család eredeti XVI. századi címerének. Az eredeti címert, szerintem Bukarestben valamelyik XVI. századi okmányon lehetne megtalálni. Az alkalmazott pecsétjeik között van olyan, amelyet az altorjai Bodó család használt. Ez a kardot feje felett lóbáló vitézt ábrázolja, egyik kezében egy levágott vérző török fejjel. Ez a pecsétnyomatból is nagyjából kivehető. A mezőpanitiak a koronán ülő galambos címert tartják magukénak. Igy ezt én is (némi kételkedés ellenére) elfogadom. A fotókon tehát kétféle pecsétnyomat is látható a mezőpaniti Bodó nevek mellett. Bodó K. Attila, 2008

Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[4]

belényesi Bodó

Bodó de Belényes: Nemeslevele1652-ből való. lásd.:. Gyfv. LR. XXV/684 (Kempelen Béla: Magyar nemes családok)

Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Rövidítések

csíkszentmártoni Bodó

Lófőséget 1653. március 4. Bodó. Bálint nyert. (Gyfv. LR. XXVI/190.)

Jeles képviselője:

Csíkszent-Mártoni (Bodó) János unitárius lelkész szül. 1600 körül.

Munkái:

1. Az Tékozló Fiúnak Históriai... Kolozsvár, 1636. (Más kiadása. U. ott, 1648.).

2. Az Sonak Ditsiretiröl Valo Magyar Rythmusok... Ez mellé adatott Az Áts mesterek ditsireti is. Lőcse, 1647.

3. Historia. Az Maria Magdolnanak sok bűneiből való, jó reménység alatt, kegyes megtéréséről. Ez után adattatott Az Vadászásnak Éneke is. U. ott, 1683. (Újabb kiadásai: Kolozsvár, 1703., Lőcse, 1723., Pozsony, 1736., Vácz, 1793., Hely n., 1810., Szarvas, 1855. és Gyula 1858., Nagyvárad, 1861.).

4. Dialogismus a Kristus haláláról és feltámadásáról. (Írta 1621-ben). Keresd, 1685.

5. Az tisztes és nemes Kalmároknak Avagy Arus Embereknek illendő ditsireti. Lőcse, 1690. (Névtelenül).

6. Nyul éneke, melyben a maga nyomorúságát siratja és ártatlanságát kinek-kinek eleibe adja. Melyhez adattatott a vadászásnak dicséretéről való ének is. Hely n. 1714., 1735. és 1762.

Irodalom:

Danielik, M. Írók II. 315. l.

Budapesti Szemle IV. 1858. 33. l.

Toldy F., A magyar költészet története 292. l.

Szabó K., Régi M. Könyvtár I.

Petrik Könyvészete és Bibliogr.

Szentmihályi Ilonka.

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Rövidítések

váradi Bodó

Váradi Bodó Péter 1674. október 22., Gyulafehérvár Apafi Mihály címer általa: testvére János

F 7 Armales No. 74

Bodó alias Várady: Péter Nemessége 1674. október 22., Gyulafehérvár lásd:. Gyfv. kpt. Prot. Lad. Illyei 244. Apafi Mihály címer F 7 Armales No. 74

Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[5]

imolai Bodó

Bodó de Imola: A XVI–XVII. században Gömör megyében élt család. Talán azonos a szelefarnosi Bodó. családdal, melynek egyes tagjai a XVII. században szintén Imolán laktak. – Vö. Forgon I/121., 336.

Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Bodó 1675

Bodó. B. Imre, Pál és János 1675. XI. 12. Lipóttól kaptak c. n. l. Címer: kék pajzsban zöld halmon kék ruhás könyöklő kar karddal. – Sisak-disz a pajzsbeli kar. – Takarók: arany–kék, ezüst–vörös. – Vas vm. lt. – Balogh Vasm. 174–5.

Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Bodó 1686

Bodó. B. Gergely s felesége Topos Erzsébet és gykei: György, István, Gergely, Ilona, Erzsébet és Anna 1686. VI. 11. Lipóttól nyertek c. n. l. Címer: kék pajzsban zöld mezőn vörös ruhás, tollas zöld kucsmás magyar vitéz fehér lovon vágtat, jobbjában kardot tartva. (kattintással látható) Sisakdisz: páncélos kar 2 sasszárny között törökfejes kardot tart. – Takarók: nincsenek leírva. – Kk. XVIII. 363.

Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Bodó (Méhi)

Bodó. A XVIII. század első felében a gömörmegyei Méhiben is élt ily nevü család. Őse, Itsván 1701. Soldos Pétertől Méhiben egy házhelyet szerzett. Innen költözik 1752. körül István a hevesmegyei Kaálra s Gömörmegye bizonyitványával 1765. (Kempelen Béla: Magyar nemes családok)

Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

szotyori Bodó

Bodó de Szotyor:

B. Pálnak 1709. évben használt c. p. – Címer: kerek talpú pajzsban egy puska és nyílvessző keresztbe téve. – Pálmay lt. XVIII. 1672.

Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Bódó 1742

Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

ákosfalvi Bodó

Bodó de Ákosfalva. B. Györgynek 1791. évben használt c. p. Címer: kerek pajzsban balra fordult oroszlán. – Marotstorda vm. lt. 1791. évi homg. 243. l.

Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

küsmödi Bodó

Bodó de Küsmöd B. Ferencnek 1797. évben használt c. p. Címer: kerektalpu paizsban egy szembenéző ökörfej. – Sisakdisz: 3 structoll. – Pálmay lt. XVIII. 1001.

Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

nagykászoni Bodó

Bodó de Nagykászon: (Nagy Iván: Magyarország nemes családjai) szerint erdélyországi székely család, előneve után íélve. Ezekből nagy-kászoni Bodó Mihály 1794-ben a Guberniumnál hivataloskodott.

Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

marosszentkirályi Bodó

Bodó de Marosszentkirály: 118. T. 2. Dr. Bodó Lajos és nejétől szül. Bucher Ilonától származó leánya Ilona; B. Károly s fiai: Alfréd, Oszkár, Róbert és Richárd; B. Hermann cs. és kir. őrnagy; Dr. Bodó József ny. cs. és kir. ezredorvos és gykei: Gerta és Ferenc; B. Emánuel s leánya Hilda; Dr. Bodó Pál m. kir. honv. ezredorvos s gykei: Ágnes és Péter 1911. I. 31. I. Ferenc József királytól nyertek c. n. l. – Kk. 1911. V. 1. 229.

Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Lásd még:

Címerhatározó