Címerhatározó/Balog-Semjén nemzetség címere

Ch

Hat. kulcsok

EGY (I.)

OSZ (I.)

Mutató

---

---

Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Balog-Semjén nemzetség címerével foglalkozik.

---

A nemzetségből származik a Biry, Domahidy, Kállay (előbb Semjéni), Uray család.

Borovszky - Szatmár:

A vármegye első, legrégibb birtokosainak egyike a Balog-Semjén nemzetség. E nemzetség ősi fészke a Nyirség, a Kraszna és a Szamos felső vidéke volt, mely területet kétségkivül az első foglalás jogán birta; a XIII. században azonban jelentékeny birtokokat szerzett a Szamos alsó folyásánál is. A nemzetség tagjairól azonban csak a XIII. század elejétől kezdve vannak adataink.

A nemzetség első nagyobb szerepet vivő tagjai I. Egyed és Ubul voltak, a kik 1214-16-ban az ifju Kálmán királyt a gácsországi hadjáratba elkísérték, hol Egyed életét veszítette. I. Ubulnak három fia volt, I. Mihály (1250-1292) ugocsai ispán a Semjéni, később Kállay, II. Egyed a Kállay és Gergely (1250. előtt) a Biry család őse.

A nemzetség ősi birtokai közé tartozott Kér, továbbá a vele szemben fekvő Kérsemjén, melyet Karácsonyi (Magyar Nemzetségek I.) szintén hajlandó a nemzetség alapítójától származtatni, bár e birtok 1252-ben nem volt egészen a Balog-Semjén nemzetségé; de lehet az is, hogy I. Mihály a helység harmadrészét, mely az idők folyamán elidegeníttetett, visszavásárolta. 1264-ben Mihály Panyolán osztozik Tompa fia Benedekkel. I. Mihályé volt még Nógrád, másként Marczelfalva helység, a Szamos mellett, mely valószínűleg Kér vagy Kérsemjén határába olvadt. IV. László királytól a nemzetség számos új adományt nyert. 1289-ben kapta a Gúth-Keled nembeliektől elvett Dobost, 1290-ben pedig Szokolyt, Ajakot, Jékét és Rozsályt, de ezt a királynak váratlan halála következtében aligha foglalták el, a halálát követő belzavarok alatt pedig elveszítették. 1290-ben azonban, vétel útján, a Bék nevű föld birtokába jutottak.

I. Mihály utódai: a Semjéniek, 1313-ban zálogba vették Tunyog egy részét, 1321-ben szerzik Szamosujlakot. I. István 1321-ben Bacha nevű birtok 569 elfoglalása miatt tiltakozik. II. István 1351-ben Ócsvaapátit veszi zálogba, 1355-ben pedig csere útján a radolfi (Nyirmeggyes és Hodász között) részbirtokot szerzi meg.

A nemzetség három ága 1325-ben osztozott az ősi javakon, mely alkalommal a Kállay-ág Fülöpöt (ma Nyirlugostól délre eső puszta), Pázmányt, a semjéni-ág Kért és Panyolát, a Biri-ág Kérsemjént és Nyirbélteknek Szatmár felé eső részét nyerte. De az 1325. évi osztály csakhamar felbomlott. A nemzetség tagjai 1329-42 között újból megosztoztak.

A Balog-Semjén nemzetségből veszi eredetét a Domahidy család is, melynek e nemzetséghez való tartozását Karácsonyi (Magyar Nemzetségek I. k.) egy 1280 táján kelt oklevélre alapítja, mely szerint Péter fiának, Miklósnak neveltetését Semjéni I. Mihály ugocsai ispán vállalta magára, a ki valószinüleg unokatestvére volt Péternek. Ez oklevél szerint az ifju Miklós birtokai voltak: a domahidi vám, továbbá Domahida és Penyige helységek. Miklóst "Szőke" melléknévvel jelölik a későbbi oklevelek. Fiai: István és II. Miklós 1332. és 1343. években szerepelnek. [1]

[Balogh Gábor]:

2. a Balog-Semjén nemzetség
(Balog-Semjén, Bolok-Symian, Bolok Simián, Semyen)

A Balog-Semjén nemzetség tagjainak birtokai a mai Kállósemjén (Kálló-Semjén) körül és a Szamos alsó folyásánál voltak találhatók, e nemzetségből származik a Semjéni, ill. Kállay, Biry és Domahidy család.

A Balog-Semjén nem a honfoglaló nemzetségek egyike. Azon magyar nemzetségek egyike, amelyből a Semjéni, Kállay és Biry családok származnak. Oklevelekbol ismert első ősei a nemzetségnek: I. Ubul és I. Egyed, akik 1214-ben említtetnek. I. Ubul három fiától származik az említett három család, éspedig: I. Mihálytól a Semjéni, II. Egyedtől a Kállay és az 1250 előtt meghalt Gergelytől a Biry család. 1325-ben a nemzetségek tagjai megosztoznak birtokaikon, ekkor veszik fel I. Mihály utódai a Nagysemjérú nevet.

Kállósemjén nagyközség cimere

Barokkos összhatású, álló, négyelt tárcsapajzs a címer.

1. pajzsmező: aranymezőben vörössel fegyverzett fekete kétfejű sas (a Balog-Semjén nemzetség nemzetségi címere).

2. pajzsmező: kék mezőben, zöld pajzslábon álló három ezüsttemplom, jobbról balra a görög katolikus, a római katolikus és a református felekezet - arany, arany és ezüst - attribútumával a tornyokon (a mai község szimbóluma).

3. pajzsmező: zölddel és ezüsttel hétszer vágott, jobb haránt osztóvonal mentén színváltó mező (a Mohos természetvédelmi terület szimbóluma).

4. pajzsmező: kék belső szegélyű ezüstmezőben két, bal haránt álló vörös szív (a Kállay család címerének eleme).

Egyértelmű [? Sz. L.], hogy a Kállósemjén cimerben látható Balog-Semjén nemzetség nemzetségi címere megegyezik a Balogh nemzetség (genus Balogh) cimerével. Azonos a kétfejű sas, és azonosak a szinek is: “arany paizsban, veressel fegyverzett kétfejû sas”

• Irodalom:

SZATMÁR VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI. Irta ifj. dr. Reiszig Ede, Gorzó Bertalan. In: Borovszky: MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI. Szatmár vármegye. 566- [2]

[Balogh Gábor]: A Balogh Nemzetség Eredetéről. [Országos Széchényi Könyvtár, Budapest], 2012. [3] [4]

• Külső hivatkozások:

Rövidítések

Lásd még:

• Címerhatározó