Címerhatározó/Uray címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként az Uray család címerével foglalkozik.
urai Uray
[szerkesztés]._varm-szatmar-198-4.jpg)
Nemes és báró. Törzsökös szatmármegyei család a Balogh-Semjén nemzetségből. Első okleveles nyoma 1347-ig vezet vissza, mikor a család tagjai Ura birtokukon osztozkodnak. A család már első felléptekor 5 ágra oszolva jelenik meg, ez ágak közül 3 kihalt, ma két ága virágzik. 1467-ben a családnak mind a négy ága Urára új adományt nyer. 1560-ban Albert adományt nyer Vitka-Kápolnára (puszta) és Kiskolcsra. 1582-ben Simon adományt nyer a mándi részbirtokra. 1750-ben Gáspár, Zsigmond, Mihály, Éva, Mária és Klára tyukodi és porcsalmai részbirtokukra új adományt nyernek. Tagjai közül Homo regiusok voltak: 1388-ban Uray János és István literátus. Péter 1476-ban; Imre 1436 és 1437-ben; János 1449-ben. Alispánok: 1435-ben Tamás, 1573-ban Miklós, 1589-40-ig Bálint és 1863 körül Endre, 1841-ben és 48-ban Pál beregmegyei alispán. Szolgabírák: 1425-ben Tamás, 1540-ben Máté, 1560-ban Mihály, 1570 körül Sándor és Miklós, 1648-9-ben Gáspár, 1721-ben László, 1784-90-ig József, 1832-40-ig Ambrus, 1881-84-ig Károly és 1861-ben Miklós Beregmegyében. Követek és képviselők: 1843-ban Bálint szatmári, 1843-ban Pál beregi követ, 1875-77 Miklós beregi, 1884-től napjainkig Imre tiszaháti, 1905-től napjainkig Miklós II. nyirbátori képviselő. A csengerújfalusi ágnál: I. Ambrus szolgabíró gyermekei: Zoltán huszárfőhadnagy és Dezső kárbecslő, II. József ügyvéd, 48-49-es honvéd-kapitány, ennek leánya, Irén, kinek gyermekei, kik Joanovits Lázártól származtak az Urai Uray nevet vették fel; ezek pedig: Georgine, István dr. miniszt. fogalmazó, Esztergommegye tb. főjegyzője, Tibor huszárfőhadnagy. III. Antal 1848-49-i nemzetőrhadnagy. A tyukodi ágnál: Tamás 48-as nemzetőrfőhadnagy, József esküdt; gyermekei I. Géza ügyvéd, a szatmári ref. egyh. főgondnoka, II. Lajos ügyvéd és fia Jenő iparfelügyelő; III. Károly ügyvéd, a csengeri járás szolgabírája, később járásbíró és a szatmárnémeti ref. egyház fő gondnoka. Ez ággal közeli nexusban áll az ú. n. Urai ág; ebből megemlítendő Imre 48-as honvéd hadnagy, Gáspár ügyvéd, a szatmári népbank igazgatója. - A bogáti ágnál: Menyhért 48-as vörös sipkás főhadnagy, később szatmármegyei várnagy és Miklós dr. ezredorvos. - A buji ágnál, melyet Nagy Iván külön családként tüntet fel, holott, mint azt Szatmármegye rendei 1793-ban igazolják, a buji Urayak egy családot alkotnak az Urai Uray családdal. Ez ágból szerepeltek: Jónás ügyvéd és táblabíró, Tamás táblabíró, József 48-as honvédkapitány, ki Czibakházánál kitüntette magát; végül I. Zoltán vasuti és hajózási főbiztos és II. Zoltán honvédhadnagy, továbbá Vilmos dr. szabolcs megyei kórházi alorvos. A szinérváraljai ágnál a legkiválóbb Mihály, ki 1590-ben nőül vette Szaniszlófi Báthory Zsuzsánnát, kivel rengeteg vagyont kapott. Unokája Mihály, részese volt a Zríny-féle összesküvésnek. Károlyi László főispánt lemondásra kényszeríti, ezért Strassaldo rátör, kuriáját felprédálja; a kuruczok a Gombás erdőnél tönkre verik a németet, mi miatt Mihálynak Erdélybe kellett menekülni. A család ez ága kihalt. A vetési ágból származik Albert, szinérváraljai körjegyző. A bárói ág 1864 decz. 9-én kapta bárói rangját. Ez ágból legnevezetesebb Gáspár, 1707-i kurucz volontér-hadnagy, Károly 1805-ben insurgenshadnagy, Károly 48-as szatmármegyei hadipénztáros, a miért jószágvesztést szenvedett, József főszolgabíró és I. Bálint, ki a bárói rangot nyerte el, ügyvéd, alispán, követ, a tiszántúli kerületi tábla elnöke, udvari tanácsos, nagyváradkerületi főnök és fő törvényszéki elnök, a Szent István-rend kiskeresztese; fia Endre alispán, ennek leánya Ilona, csillagkeresztes hölgy, nőül ment báró Uray Kálmán főrendiházi taghoz, ezek leánya viszont, Margit bárónő, báró Uray Bálinthoz ment nőül, ki cs. kir. kamarás, főrendiházi tag, fiai Gyula és János cs. kir. nemes apródok. A beregi ágból: Pál beregi alispán, később követ, fia Miklós nemzetőrszázados 48-ban, később főszolgabíró és 1875-ben orsz. képviselő. Fiai Imre és Miklós orsz. képviselők. Ez ágból való még Móricz, 48-as huszárfőhadnagy és fiai: Miklós huszárkapitány és Endre huszárfőhadnagy. Az érendrédi ágból: Károly ügyvéd és fia István, kir. tanácsos, pénzügyi tanácsos. József lelkész és fiai Sándor, tanítóképezdei tanár, József járásbíró.
Czímer, nemesi: kékben, zöld alapon ezüstkerék fölött vágtató fehér ló, melynek nyakán előlről arany nyílvessző van átlőve. A ló fölött leveles aranykorona lebeg. Sisakdísz: kékruhás, barna süveges, 3 barna sastollas magyar vitéz növekvően, jobbjában görbe kardot, baljában vérző török főt tart. Takarók: kékarany, vörösarany.[1]
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: