Címerhatározó/Domahidy címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Domahidy család címerével foglalkozik.
domahidi Domahidy
[szerkesztés]
E család a Balog-Semjén nemzetségből származik. Egy 1280-ban vagy valamivel előbb kelt oklevélben I. Mihály megigéri, hogy az ő "frater"-ének (atyja fiának) Péternek fiát Domahidy Miklóst nevelés végett átadja, de a gyermek vagyonára ő vigyáz, s ha a gyermek meghalna, ő fizeti ki az özvegynek nászhozományát, a ki különben férjhez ment másodszor a Bogát-Radván nembeli Sándorhoz. Mind a frater szóból, mind abból, hogy Domahidy Miklós után I. Mihály, Ubul fia örököl, következik, hogy e Miklós és atyja, Péter, I. Mihálylyal egynembeliek voltak és Péter I. Mihálynak hihetőleg unokatestvére volt. Az említett szerződés értelmében aztán I. Mihály a Domahidy ágnak birtokaira gondot viselt. 1280-ban megigérte, hogy a beszedett jövedelem felét és a domahidi vám felét I. Miklós neveltetésére fordítja, 1280 után pedig a fiatal Miklóssal együtt rendel ki egy gondviselőt Domahida és Penyige helységekben. Tagjai közül I. Miklós 1300 körül comes, - V. Miklós 1642. évben főjegyző, - VI. Miklós 1694-1699 alispán, - László 1703.ban szolgabíró 583és később gróf Károlyi Sándor generalis főkamarása, - I. István élt 1733-1757. Domahida új telepítője, - Ferencz, Mária Terézia alatt katona főtiszt, - Menyhért 1848-ban másodalispán, - Pál 1848-49-ben Kossuth kormánybiztosa, - 1867-1872-ig első alispán és egyházmegyei főgondnok, - Dániel 1848-49. nemzetőr kapítány, - Gedeon 1842-1848. megyei tiszti főügyész és főpénztárnok, - Ferencz 1848-49. Vilmos huszárszázados, 1861. évben országgyűlési képviselő, 1865-1872. évig orsz. képviselő, 1875-1892-ig főispán, a Lipót rend lovagja, - II. István, 1867-1872-ig főszolgabíró, 1872. évtől 1893. évig országgyűlési képviselő, jelenleg ref. egyházmegyei tanácsbíró, az ecsedi láp szabályozó társulat alakulásától igazg. vál. tagja stb. - Sándor, 1868-1875. évig kincstári ügyész, 1875-től 1893. évig királyi közjegyző, az ecsedi láp lecsapoló társulat alelnöke és a vármegyei gazdasági egyesület elnöke († 1907), - Elemér, 1889. évtől 1901-ig főszolgabíró, 1901-től 1903-ig országgyűlési képviselő, 1903-1905-ig Hajdu vármegye és Debreczen város főispánja, jelenleg egyházmegyei főgondnok, az ecsedi láp lecsapoló társulat ig. vál. tagja; ennek fia István (szül. 1898), - Viktor volt főszolgabíró, utána országgyülési képviselő, jelenleg angyalosi birtokos, - ennek fiai György és Ferencz, - Pál 1906-tól szolgabíró a szatmári járásban.
Czímer: kék pajzsban arany-koronán könyöklő pánczélos kar kardot tart. Sisakdísz ugyanaz. Foszlányok: kékarany, vörösezüst.[1]
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: