Címerhatározó/Báthory címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Báthory , Báthori családok címerével foglalkozik.


nyírbátori, ecsedi, somlyói és szaniszlóffi Báthory[szerkesztés]

A Gút-Keled nemzetségből származó család.

Coa Hungary Family Báthory.svg

http://bildsuche.digitale-sammlungen.de/index.html?c=viewer&l=en&bandnummer=bsb00089366&pimage=00489&v=100&nav=

  • Irodalom:

Külső hivatkozások:


gagyi Báthory[szerkesztés]

A Báthory (gagyi) ősrégi magyar család, mely a rendkivül elágazott Aba nemzetségből vette eredetét s 1689. halt ki. Őse gagyi Gerewen Miklós, kinek fiai Lőrinc, István, Miklós és Mihály 1327. a szintén Aba nembeli nádasdi Laczk fia Domokossal ősi birtokaik fölött folyt perüket olyan egyezséggel végzik, hogy Domokos kapta Enickét, Gerewen fiai pedig Abauj vármegyében a két Szemerét. Miklós fiának, Jánosnak két fia volt: István, a ma is meglevő Vendéghy család őse és Péter, kinek Miklós nevü Hától származott a XVI. század közepe táján kihalt Gagyi-család, a másik fia, János, pedig a gagyi Báthory-családot alapította. A család későbbi ivadékai közül emlékezetesebb B. Miklós, ki mint János király hive 1527. Tokajnál esett el. Miklós kisunokája Zsigmond, nógrádvármegyei birtokos volt. Fia, László, Füleken lakott, hol kuriája volt. László fiában, Gáborban elenyészett a család Werther M.; A magyar nemzetségek; I. 38.; Nagy I. Magyarország családai-. 232., aki azonban Gerewen Miklóst összetéveszti Szalánczi Peteuch Miklós nevü fiával.

Báthory (Gagyi). Az Aba-nemzetségből származik. Első ismert őse Gereven Comes, ki a XIII. század utófelében élt. Egy törzsből származik a kihalt Gagyiakkal s a még élő Vendéghyekkel. Ősi fészke Gagy-Bátor volt, hol erődített kastélyban lakott. A család utolsó sarja Gábor volt, ki mint szerzetes 1689-ben halt meg.

Czimere: balszárnyán koronás sas.[1]

  • Irodalom:

Külső hivatkozások:


Báthory 1702[szerkesztés]

Báthory 1702, varm-szatmar-186-8.jpg

Báthory. Szabolcsmegyei család, Nyirbogátról.

Később átszármazott Szatmár vármegyébe is, a hol Tyukod és Ugornya községben volt birtokos. István 1702 május 28-án nyert I. Lipóttól czímeres nemes-levelet, melyet 1705-ben Szabolcs vármegyében hirdettek ki és 7 évvel később is igazoltak. Tagjai közül I. Ferencz 1726 körül gróf Károlyi Sándor generális pohárnoka, később halászmestere és bizalmas embere. György 1766 elején a Károlyiak udvarbírája, majd tiszttartója. - Sándor, (1801-ben) erdődi insurgens. - János, (sz. 1810) a gróf Károlyiak contraktuális mérnöke. - János, (megh. 1816) a Károlyiak ispánja. - István, 1821-ben mérnök. - Antal, 1818-ban a Ká rolyiak kasznárja. - II. Ferencz, (megh. 1822-ben) gróf Károlyi József pesti udvarmestere.- Gábor, 1826-ban tasnádi ügyvéd. - István, 1825-ben nagykárolyi tiszttartó. - János 1848 előtt nagykárolyi várnagy. - István, jelenleg nagykárolyi gyógyszerész.

Czímer: vörösben, zöld alapon álló pánczélos vitéz, jobbjában kardot tart, melyen átütött török fő van, balját csípőjén nyugtatja. Sisakdísz: növő pajzsalak. Takarók: kékarany, vörös-ezüst.[2]

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Rövidítések

Lásd még: