Címerhatározó/Andreánszky címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ch
Hat. kulcsok
EGY (I.)
OSZ (I.)
Mutató

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként az Andreánszky család címerével foglalkozik.


Andreánszky báró Ch→

Turul 1887:

"[Az Andreánszky] Liptó vármegye legrégibb nemes családjainak egyike. A család oklevelei szerint törzs-őse Hauck-Polkou máskép Beucha II. Endre király idejében élt, s ezen királytól «pro multiplicibus servitiis suis» Liptó vármegyei Mogerfalut és Hybbát nyerte adományban, miként ezt IV. Bélának «tertio kalendas Oktobris» kelettel 1239-ben kiadott oklevele tanúsítja.* Ebben egyébként a Hybba nevű birtok Polkutól visszavettnek nyilváníttatik ki s kezein csupán Mogerfalva hagyatott meg; minek oka ama történeti tényben keresendő, mely szerint Béla, folytatva a már ifjú királysága alatt általa is, úgy atyja által megkezdett birtokczím-revisiokat, atyja adományát Hybbát illetőleg hatályában fenn nem tartotta, hanem mint annyi sok mást, úgy ezt is a koronára visszaszállította; s ekként mérsékelte itt is Endrének túlzott mérvű ajándékozását.

Ez oklevél tehát a család legrégibb okmánya; mert az ebben érintett II. Endre féle adomány levélnek később Kún László által 1293-ban (!) történt átiratása, felette aggályos, nemcsak az évszámban látható nagy tévedés, hanem több igen lényeges diplomatikai szabálytalanságánál fogva is.

Midőn Bubek Imre országbíró s Liptó vármegyei várispán 1391-ben az okleveleket vizsgálta, előtte IV. Béla ez érintett oklevelét: «Alexander filius Andreae de Mogerfalva» – producálta, mint jogszerű leszármazott utódja az adományos Hauck Polkúnak.

Ezen Bubek-féle vizsgálat adatait tudvalevőleg a «liptói regestrum» elnevezés alatt ismert összeírás tartalmazza, melynek két párban kiállított eredeti példányai máig meg vannak; egyik Liptó v. megye levéltárában, – másik pedig az országos levéltárban őriztetvén.

E regestrum a «mogerfalvi» adomány-levél valódiságát s az adomány jogos bírását tanusította. Kitűnik ez még különben a szepesi káptalannak egy 1353 évben – «datum in die festi b. Margaretae virginis et martyris» – kelt s országbírói itéletet végrehajtó, továbbá ugyanazon hiteles helynek 1357-ben (Dat. octavo die feriae sextae praenotatae) kelt határigazító, végűl nevezett káptalannak 1380-ban (Datum in vigilia festi beati Thomae apostoli) kelt, királyi parancs alapján osztály után beiktató – okleveleiből is, melyek a későbbi századokban tartott nemesi vizsgálatok alkalmával a család által mindig produkáltattak – s mai napig is a családnál, mint Polku utódjainál őriztetnek.

Ez utóbb érintett, 1380. évi oklevél megmutatja egyébként azt is, hogy Mogerfalu területén idővel már több község alakúlt, részben Szent-András, részben Dettrich- vagy Benedekfalva, úgy Szent-Ivány néven.

Szent-András lett ősfészke az ezen előnevet mai napig használó s e községben máig birtokos előbb Ondreanszky s később Andreánszky nevű családnak; – míg a Polkútól leszármazó Egyednek (Egidius) egyik testvérje Detrichfalvát nyerte osztályrészűl s e község után viseli is előnevét a Detrich család.

Szent-Ivány község pedig, melyet még Bogomér (a Szent-Ivány, Szmrecsányi, Pongrácz, nádasdi Baán családok őse) Szent-Andrási Mihálytól – ki máskép «Veres»-nek neveztetik – a mogerfalvi területből megszerzett birtokrészén alakított, a Szent-Ivány család törzsbirtokává vált s utóbb a két család csakis beházasodások által keveredett rokonságba.

Nagy Ivánnak ugyanis, – úgy egyéb családtörténeti íróinknak abbeli megállapodása hogy Hauck Polkw a Pongrácz, Szent-Ivány stb. családok őse volna, határozottan tévesnek bizonyúl, ha figyelembe vesszük a már fent említett I. Lajos király-féle 1353-iki oklevelet, melyből kitetszik, hogy midőn az összes mogerfalvi területet a liptói comesek elfoglalták volna s e miatt Polkou utódjai a királynál panaszt emeltek, a mogerfalvi terület királyi határozattal előbbeni birtokosainak visszaadatni rendeltetett, minek következtében a szintén említett 1380. évi osztályt-tevő, határzáró s beiktató oklevél feltűnteti a két, – mint külön eredetű – család, a Polku és Bogomér utódai között létrejött osztályt.

Mindez oklevelek Mogerfalvi András fia, Sándor által 1391-ben producáltatván, a liptói regestrumban feljegyezve vannak s miként érintők, az egy közös törzsből eredt: Andreánszky és Detrich-család birtokában máig megvannak. Már ebből tehát, ha más bizonyíték nem is volna, joggal állítható, hogy csak e két család tartható Hauck Polku egyenes utódainak.

Egyébként e kérdést már Majláth Béla a Történelmi Tár 1878. évi IV. negyedében sikerrel meg is oldotta, ebben alaposan kimutatván 122azt, hogy Hauck Polku és Bogomér két külön családnak törzsei, s hogy Polkuval a Pongrácz család összeköttetésbe nem hozható.

Az Andreánszky és Detrich, úgy a velök osztályos családok u. m.: benedekfalvi Kiszely, Luby, Dlohuloczky, Rudolf királynak Pozsonyban 1578. évi márczius 12-én kelt s eredetben jelenleg is az Andreánszky-család kezeinél levő újított adománylevele szerint* megerősíttetnek s illetve új adományt nyernek az egész Benedekfalva máskép Detrichfalva, Konszka és Szent András községekre, úgy Bresztovina pusztára. Ebben azonban Sz. András és Konszka, mint a sz.-andrási Ondreánszky-család kizárólagos birtoka – említtetik.

E nevezett osztályos családok a XVI. századot megelőzőleg még nem szerepelnek a mogerfalvai területen birtokosok gyanánt,* s csakis a XVI. században leány-negyed jogán lesznek ezek is ott birtokosok. Innen érthető is, hogy e családok új adományért folyamodtak, hogy t. i. joguk királyi szentesítés által erősíttessék.

...

A család [Andreánszky] ősi czímere:

A paizs kék mezejében, zöld alapon, fészkében 3 fiát önvérével tápláló fehér színű, kiterjesztett szárnyú pelikán van. A paizs feletti sisak koronáján ismét ehhez mindenben hasonló pelikán látható. Takaró: jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.

A bárói czímer, melyet Sándor kapott, a régitől csak annyiban különbözik, hogy a paizs udvarába a pelikán fölé három egymás mellett álló arany csillag tétetett; s hogy a paizs két oldalán – telamonok gyanánt – arany oroszlánok állanak."


  • Irodalom:

Makay Dezső: KÉT RÉGI CSALÁD. I. A LIPTÓ-SZENTANDRÁSI BÁRÓ ÉS NEMES ANDREÁNSZKY CSALÁD. Turul 1887/3. 121-122.

Majláth Béla: Liptómegyei törzsökös családok 1526. évig. III. Hauk Polku ivadékai. (Dettrich, Luby, Horánszky és Andreánszky családok.) Turul 1890/2. 54-63.


  • Külső hivatkozások:

Rövidítések

Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs