Állatok/Molylepkék/Tuja-aknázómoly
< Állatok | Molylepkék
(Argyresthia thuiella szócikkből átirányítva)Növénykórokozók Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek Pythium nemzetség A vírusos betegségekről A vírusok meghatározása Vírusos betegségek Kártevők
Tuja-aknázómoly
- (Argyresthia thuiella, Syn: -)
- Más neve(i): Tujafúró aranymoly
- A tujafúró aranymoly a valódi lepkék alrendjébe tartozó pókhálós molyfélék családjának egyik, rendkívül apró termetű faja.
- Európába Észak-Amerikából hurcolták be. Európai elterjedésének keleti határa Magyarország, ahol az 1990-es években jelent meg. Eleinte gyorsan terjedt, de úgy tűnik, az utóbbi időben visszaszorul.
- Tápnövényei a tujafélék. A hernyó a csúcs felől, az ágvégeken kezd aknázni a pikkelylevelekben, és ahogy halad, úgy szárad el a mögötte levő rész. Ettől kárképe igen jellegzetessé válik: a néhány négyzetcentiméteres elsárgult rész nagyon feltűnő.
Tünetek:
- - lárvái okoznak kárt: a növény leveleiben táplálkoznak.
- - Ennek következtében a hajtáscsúcs sárgul, barnul, majd lehullik.
- - A lárvák jellemzően augusztusban kelnek ki, ekkor permetezéssel védekezhetünk ellenük.
- - A tuják barnulását a tuja aknázómoly, a pajzstetű, a boróka-díszbogár és gombás megbetegedés is okozhatja.
- Évente két-három nemzedéke kel ki; a hernyó az aknában bábozódik. Az imágók nappal aktívak, egész nyáron a tápnövény körül röpködnek.
Magyar Wikipédia:Tuja-aknázómoly
