Ugrás a tartalomhoz

Állatok/Fürgetetvek

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 3167 bájt

Kertészet

Fürgetetvek


Fürgetetvek
Fürgetetvek
(Psocoptera, Syn: -)
Más neve(i): fatetvek, kéregtetvek


A fürgetetvek az egyszerűsödött szárnyas rovarok közé sorolt Condylognatha öregrendjének egyik rendje.
A perm időszakban (295–248 millió évvel ezelőtt) jelentek meg. Számos kövületüket borostyánkövek őrizték meg.
Hosszú fejlődésük eredményeként a sarkvidékek kivételével a Föld minden részén elterjedtek. Hozzávetőleg 5600 ismert fajukból Magyarországon mintegy 70 él.
1–10 mm hosszú, jellegzetesen fürgén mozgó rovarok. A fejük jól elkülönül. Csápjuk hosszú, fonalas. Összetett szemeik oldalt ülnek — általában nagyok,de némely fajoké elcsökevényesedett. Szájszervük kevés kivételtől eltekintve rágó típusú. Nyálmirigyeik egy része szövőmiriggyé módosult. A szárnyas fajoknak 3 pontszeme is van, előtoruk fejletlen, közép- és utótoruk pedig összenőtt. A szárnyatlan fajokról a pontszemek rendszerint hiányoznak, az előtor normálisan fejlett, a torszelvények általában szabadok.
Járólábaik többnyire vékonyak, mérsékelten hosszúak.
Legtöbbjüknek két pár hártyás szárnya van, de vannak rövid, illetve csökevényes szárnyú, sőt szárnyatlan fajok is — olyannyira, hogy többségük röpképtelen, mert szárnyai apró pikkelyekké csökevényesedtek.
Mivel szájszerveik a legkevésbé módosultak az eredeti rágó típushoz képest, gyakran a legprimitívebb hermipteroid rendnek tekintik őket.
Általában szabadon élnek nyirkos élőhelyeiken, így az avarban, kövek alatt vagy a növényeken — a leggyakrabban fákon és bokrokon, többnyire azok kérgén vagy kérge alatt. Az Archipsocidae család egyes fajai csapatosan élnek selyemszövedékükben; a selymet különleges ajakmirigyeik termelik. Legalább egy ausztráliai faj fába fúrt lukakban él.
Nem élősködőek. Kis növényi szervezetekkel (moszatokkal, zuzmóval), valamint penész- és rozsdagombákkal táplálkoznak.
A röpképes fajok szárnyaikat nyugalmi helyzetben háztetőszerűen a potroh fölött tartják.
Többségük petékkel szaporodik, de ismertek elevenszülő fajaik is.
Epimorfózissal fejlődnek — ez azt jelenti, hogy a kikelő ivadék testszelvényeinek száma megegyezik a felnőtt állatéval (imágóéval), amelyre külseje és életmódja is hasonlít. A felnőtt méretet fokozatosan, külön fejlődő, szelvényszerző szakaszok beiktatása nélkül éri el.
Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia w:Fürgetetvek

A Wikimédia Commons tartalmaz Fürgetetvek témájú médiaállományokat.