Állatok/Fátyolkák/Tevenyakú fátyolkák
Tevenyakú fátyolkák
- (Raphidioptera, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A tevenyakú fátyolkák, vagy röviden tevenyakúak, az ízeltlábúak törzsének és a rovarok osztályának egyik rendje.
- 180 ismert fajuk közül hazánkban 14-et mutattak ki.
- A lárvák nyúlánkak, lapítottak, az ősi rovarcsaládok lárváira hasonlítanak. Előtoruk megnyúlt. Rövid lábaikon előre és hátra is ügyesen mozognak.
- Bábjuk szabad báb, nagyon hasonlít az imágóhoz.
- Kicsik vagy közepes méretűek; az 1 cm-en többnyire csak kevéssé nőnek túl. Lapított, hátul nyakszerűen elkeskenyedő fejük az előtorból lefelé hajlik.
- Egy pár kidülledő, nagy összetett szemük van három pontszemmel, de utóbbiak hiányozhatnak is. Csápjaik sokízűek, közepesen hosszúak. Szájszervük rágó típusú.
- Jellegzetességük a megnyúlt, elkeskenyedett, kissé, de határozottan fölálló előtor. Szárnyaik hosszúkásak, színtelenül átlátszóak, barna vagy sárgásbarna szárnyjeggyel. Lábaik vékonyak, lábfejeik ötízűek, közülük a negyedik kiszélesedett. Potrohuk tíz szelvényből áll. A nőstények potrohának végén hosszú, kard alakú, hajlékony tojócső található.
- Hemimetamorfózissal fejlődnek — ez azt jelenti, hogy az újszülöttek — a harmadlagos lárvák — táplálkozása és/vagy élőhelye drasztikusan különbözik az ivarérett egyedekétől, bár testszelvényeik száma megegyezik. Szerveik többsége ideiglenes, úgynevezett lárvaszerv. Az idő haladtával apránként átalakulnak; felépítésük az imágókéhoz közelít. Az imágókra jellemző végleges szerveik kifejlődéséhez a lárvakori fejlődés végén nyugalmi, azaz bábállapotba vonulnak, tehát fejlődésük lárva–báb–imágó szakaszokra bontható.[1]
- A lárvák szárazföldön, fakéreg alatt vagy avarban élnek. Általában 2 év alatt, 9-11 vedléssel fejlődnek ki. A lárvák és az imágók is ragadozók; főleg levéltetveket esznek. Az imágók nyugalmi állapotban tetőformán hajtják össze szárnyaikat.
- Magyar Wikipédia Tevenyakú fátyolkák
