Ugrás a tartalomhoz

Heraldikai lexikon/Vaskalap

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
(Vaskalap szócikkből átirányítva)

A vaskalap elsősorban a gyalogság, az egyszerű katonák nyitott sisaktípusa volt.

Vaskalap a 15. század második feléből
Gyalogos katonák vaskalappal és kúpos sisakkkal a martonházi templom falképén (14. század)

Névváltozatok:
vassalap
Rövidítések

Karimás, kalap alakúra kiképzett sisakforma volt, melyet hosszú ideig használtak a csatatereken. Harangjának teteje kúpos vagy félgömb alakú. Ábrázolása előfordul a Képes krónikában és a svábfalvi templom freskóján.

A vaskalap vagy magyar népies/szakkifejezéssel a vassalap a 14. században jelent meg. Karimás kalap alakja volt. Hengeres harangjának teteje kúpos vagy félgömb alakú volt. Előfordult csúcsos hegyű változatban is. Lehajló vagy egyenes, széles karimájukon gyakran látónyílás is van kivágva. A vassalap többször is látható a Képes Krónikában. Előfordul a félvértezetek sisaktípusaként. A széles, magas tetejű kalap alakú sisakot a 15. század második felében főleg az íjászok viselték. Oldalán néha hármas tollbokréta tartó tok helyezkedik el.

A lovagok és a zsoldosok fejfedői teljesen elütöttek egymástól. A zsoldos gyalogság, az íjász és számszeríjas lövészek a sokkal egyszerűbb a vassalapot viselték, a lovagok pedig zárt sisakokat hordtak. A 14. századtól, amikor a gyalogság jelentősége ismét általánosan emelkedett, a nemesek a zsoldosoknak hízelkedve maguk is, sőt a királyok is viselni kezdték a vassalapot. Ennek ábrázolása látható a Képes Krónikában is, Nagy Lajos király ábrázolásán, és ilyen Miksa császár bécsi vassalapja az 1475 körüli évekből. A vassalap a 16. század derekán tűnt el a használatból.

Lásd még

[szerkesztés]

sisak