Mindig van egy bizonyos hányada a paradicsomnak, amely még hosszú ősz esetén sem érik be. Ezt kár kint hagyni a kertben, hiszen önmagában vagy szeletelve, más zöldséggel együtt, finom savanyúság készíthető belőle. A kis bogyójú - talán legjobb a hosszúkás San Marsano - fajtát dolgozzuk így fel. Az uborkánál elmondottak szerint mossuk meg, szedjük le a kocsánymaradékot, majd 2-3 helyen rozsdamentes villával szurkáljuk meg, hogy a felöntőlé jól átjárja. Lecsöpögtetve rakjuk üvegekbe.
Készítsünk - az ecetes uborkánál leírtak szerint - zöld levél- és szemes fűszerekből felöntőlevet. :Adjunk hozzá sót, cukrot, és minden liter vízhez számítva 2,5-3,5 dl 10%-os ecetet. Ezzel forrázzuk az üvegekbe rakott zöld paradicsomot, majd ne zárjuk, csak takarjuk le. Másnap öntsük le a felöntőlevet.
Forraljuk fel még egyszer, tegyünk minden üvegbe egy késhegynyi szalicilt vagy benzoesavas nátriumot, a forró felöntőlevet töltsük rá, légtelenítsük, majd celofánnal meg csavaros tetővel, vagy ha ez nincs, dupla celofánnal zárjuk le, és tegyük másnapig száraz gőzbe.