„Növények/F/Fehér mustár” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) a KeFe átnevezte a(z) Növények/Fehér mustár lapot a következő névre: Növények/F/Fehér mustár |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
4. sor: | 4. sor: | ||
{{Növ-fejezetek}} |
{{Növ-fejezetek}} |
||
{{gyógynövény-abc}} |
{{gyógynövény-abc}} |
||
[[Kép:|thumb|200px|right|]] |
[[Kép:Sinapis alba - Köhler–s Medizinal-Pflanzen-265.jpg|thumb|200px|right|]] |
||
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} |
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} |
||
{{latin|}} |
{{latin|Sinapis alba}} |
||
{{népies|}} |
{{népies|angol mustár vagy fehér repce}} |
||
A fehér mustár, a káposztafélék családjába tartozó növényfaj. Nyugat-Ázsiából és a mediterrán térségből származik. Több földrészen termesztik, Magyarországon is nagy területen. Magja jelentős fűszeralapanyag. |
|||
:Egyéves, 50–80 cm magasra nő, levelei szórt állásúak, szárnyasan hasogatottak. Hajtásai szőrösek. Virágzata sátorozó fürt, virága sárga. Termése 3-6 magot tartalmazó becő. Magjai sárgák. |
|||
: |
|||
'''Hatóanyagai''' |
|||
: |
|||
: Mustárglikozidok, illóolaj, zsírosolaj, nyálkaanyag; erukasav-tartalma kedvezőtlen jellemzője. |
|||
: Magyarországon főleg a fehér mustár magját használják fel a mustárpép készítéséhez, más országokban a szareptai mustárt (Brassica juncea) is, ennek íze kissé a tormára emlékeztető. Olaját is felhasználják. |
|||
⚫ | |||
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/F/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} |
|||
: Magja nyálkaanyag tartalma miatt enyhe hashajtó hatású; ezen kívül antibakteriális, antivirális, étvágygerjesztő, szélhajtó, emésztést segítő, vízhajtó, hánytató és nyálkaoldó hatása van. |
|||
{{lásd|[[Növények/F/Fekete mustár|Fekete mustár]]|[[Szakácskönyv/Mustárok|Mustárok]]|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/M/Mustár csíraMustár csíra]]| }} |
|||
:: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] |
:: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] |
||
</div></div> |
|||
⚫ | |||
{{Kert fejezetek}} |
|||
⚫ | |||
⚫ |
A lap 2018. október 29., 06:56-kori változata
Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
A Gyógynövényekről - Ábécé szerinti tartalomjegyzék
|
Fehér mustár
- (Sinapis alba, Syn: (Syn: {{{2}}}, )
- Más neve(i): angol mustár vagy fehér repce
A fehér mustár, a káposztafélék családjába tartozó növényfaj. Nyugat-Ázsiából és a mediterrán térségből származik. Több földrészen termesztik, Magyarországon is nagy területen. Magja jelentős fűszeralapanyag.
- Egyéves, 50–80 cm magasra nő, levelei szórt állásúak, szárnyasan hasogatottak. Hajtásai szőrösek. Virágzata sátorozó fürt, virága sárga. Termése 3-6 magot tartalmazó becő. Magjai sárgák.
Hatóanyagai
- Mustárglikozidok, illóolaj, zsírosolaj, nyálkaanyag; erukasav-tartalma kedvezőtlen jellemzője.
- Magyarországon főleg a fehér mustár magját használják fel a mustárpép készítéséhez, más országokban a szareptai mustárt (Brassica juncea) is, ennek íze kissé a tormára emlékeztető. Olaját is felhasználják.
- Magja nyálkaanyag tartalma miatt enyhe hashajtó hatású; ezen kívül antibakteriális, antivirális, étvágygerjesztő, szélhajtó, emésztést segítő, vízhajtó, hánytató és nyálkaoldó hatása van.
Lásd még: Fekete mustár Mustárok Szakácskönyv/Mit-mihez/M/Mustár csíraMustár csíra
- Magyar Wikipédia: Fehér mustár