„Kertészet/Tünethatározó/Fitoftóra nemzetség” változatai közötti eltérés
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
[[Kategória:Gombabetegségek]] |
[[Kategória:Gombabetegségek]] |
||
{{Kert-főcím}} |
{{Kert-főcím}} |
||
{{Kert fejezetek}} |
|||
{{Növénybetegségek}} |
{{Növénybetegségek}} |
||
[[File:Phytophthora life cycle.png|bélyegkép|jobbra|250px|A Phytophthora infestans életciklusa]] |
[[File:Phytophthora life cycle.png|bélyegkép|jobbra|250px|A Phytophthora infestans életciklusa]] |
||
| 16. sor: | 15. sor: | ||
A Phytophtora nemzetség egyes fajai jelentős gazdasági károkat okozhatnak a mezőgazdasági termelésben, míg más fajok az erdei fák jelentős kórokozójaként ismert. Többségük vízben, illetve talajban él, fakultatív szaprotróf életmódot folytatva a növények gyökereit; föld feletti részeit parazitálja. |
A Phytophtora nemzetség egyes fajai jelentős gazdasági károkat okozhatnak a mezőgazdasági termelésben, míg más fajok az erdei fák jelentős kórokozójaként ismert. Többségük vízben, illetve talajban él, fakultatív szaprotróf életmódot folytatva a növények gyökereit; föld feletti részeit parazitálja. |
||
A Phytophthora fajok által leginkább károsított fafajok a [[Növények/M/Mézgás éger|mézgás éger]] (Alnus glutinosa), a [[Növények/K/Kocsánytalan tölgy|kocsánytalan tölgy]] (Quercus petraea) és a [[Növények/F/Fekete dió|fekete dió]] (Juglans nigra). |
A Phytophthora fajok által leginkább károsított fafajok a [[Növények/M/Mézgás éger|mézgás éger]] (Alnus glutinosa), a [[Növények/K/Kocsánytalan tölgy|kocsánytalan tölgy]] ''(Quercus petraea)'' és a [[Növények/F/Fekete dió|fekete dió]] ''(Juglans nigra)''. |
||
A fitoftórák növényi szövetben élnek, de kitartóképleteik – a petespórák, illetve az ivartalan úton keletkező klamidospórák – révén évekig képesek a talajban fertőzőképes állapotban fennmaradni. Egy vegetációs időszakon belül azonban a gyorsan terjedő járványokért az ivartalan úton keletkező sporangiumok, de még inkább a bennük kialakuló kétostoros rajzóspórák (zoospórák) felelősek. |
A fitoftórák növényi szövetben élnek, de kitartóképleteik – a petespórák, illetve az ivartalan úton keletkező klamidospórák – révén évekig képesek a talajban fertőzőképes állapotban fennmaradni. Egy vegetációs időszakon belül azonban a gyorsan terjedő járványokért az ivartalan úton keletkező sporangiumok, de még inkább a bennük kialakuló kétostoros rajzóspórák (zoospórák) felelősek. |
||
| 23. sor: | 22. sor: | ||
</div></div> |
</div></div> |
||
{{K-tünethat}} |
{{K-tünethat}} |
||
{{portál|Növények||Kertészet||Szakácskönyv}} |
|||
{{K-tünet-forr}} |
|||
{{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} |
{{commonscat|Phytophtora|{{SUBPAGENAME}} }} |
||
A lap 2018. szeptember 1., 06:24-kori változata
- Tünethatározó Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek Pythium nemzetség A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők
- (Phytophthora sp., Syn: (Syn: {{{2}}}, )
Bár telepszerveződésük alapján a Phytophthora-nemzetség tagjai a valódi gombákra emlékeztetnek, sajátos sejttani és biokémiai tulajdonságaik révén el is különülnek tőlük. DNS-vizsgálatok is megerősítették, hogy a barna- és sárgásmoszatokkal lényegesen nagyobb hasonlóságot mutatnak, mint a valódi gombákkal. Ezért a legújabb rendszerekben a fitoftórák és a hasonló gombaszerű szervezetek Oomycota-törzsként a valódi gombáktól elkülönítetten és e moszatokkal együtt a Chromista-országba kerültek.
A Phytophtora nemzetség egyes fajai jelentős gazdasági károkat okozhatnak a mezőgazdasági termelésben, míg más fajok az erdei fák jelentős kórokozójaként ismert. Többségük vízben, illetve talajban él, fakultatív szaprotróf életmódot folytatva a növények gyökereit; föld feletti részeit parazitálja.
A Phytophthora fajok által leginkább károsított fafajok a mézgás éger (Alnus glutinosa), a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) és a fekete dió (Juglans nigra).
A fitoftórák növényi szövetben élnek, de kitartóképleteik – a petespórák, illetve az ivartalan úton keletkező klamidospórák – révén évekig képesek a talajban fertőzőképes állapotban fennmaradni. Egy vegetációs időszakon belül azonban a gyorsan terjedő járványokért az ivartalan úton keletkező sporangiumok, de még inkább a bennük kialakuló kétostoros rajzóspórák (zoospórák) felelősek.
◄ Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége
