Ugrás a tartalomhoz

Címerhatározó/Sirokai címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
(Sirokai címer szócikkből átirányítva)
Ch
Hat. kulcsok
EGY (I.)
OSZ (I.)
Mutató


Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Sirokai család címerével foglalkozik.


Az adományban Sirokai László, a mislyei Szent Miklósról czímzett egyház prépostja, egri kanonok, testvére Sirokai János, Fricsi János és fia László, Fricsi Márton, Hedri Miklós fiai: Péter és Ambrus, valamint Berthóti György és Boldizsár részültek. Érdemeikről az oklevél szövege bővebben nem emlékezik meg.

Az adományt nyert családok az Aba-nemzetségből származnak és így a czímer az Aba-nemzetség czímerének megismeréséhez is fontos támpontot nyujt. Megerősíti Csoma Józsefnek az Aba-nemzetség czímerére vonatkozó megállapítását, mely szerint a nemzetség czímere vörös mezőben fekete sas volt, sisakdísze pedig a pajzsalak növekvően: Csoma szerint azonkívül a sas csőrében zöld koszorút tart, mely az itt ismertetett czímerben hiányzik. Vajjon ezt a koszorút az adományt nyert családok hagyták-e el, avagy pedig Csoma megállapítása téves, és a koszorú már az Aba-nemzetség ősi czímerében sem fordul elő, azt nem tudjuk megállapítani.

(Fejérpataky László és Áldásy Antal : Magyar címeres emlékek; Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság (1901, 1902, 1926))


Sirokai család. (Sirokai †)

Sáros vármegye kihalt ősrégi családa, mely az Aba nemből (genus) Petencsi Péter gróftól vagy Ispántól, Szaláncz vár urától a kihalt gagyi Báthory, Frichy és még élő Berthóty és Hedry családdal stb. együtt ered. (Lásd ezeket). Wagner Mss. Gen. tab. I.*

A családfa következő:

Péter comes dictus Pethencz; C. Péter 1330.; Lőrincz; II. Lőricz Lásd Vitéz cs.; Miklós 1330. a gagyi Báthori cs. törzse; György de Siroka 1330.; László de Siroka 1330.; János 1330. a Frichy cs. törzse; III. Péter 1330. Hedry cs. törzse; Mihály 1330. Berthóty cs. törzse; Pál 1393.; Péter dictus Thornos 1393.; András.; Péter.; András.; András 1454.; László püspök. † 1487.; János.; Jakab †

1330-ban a törzsnek fia II. Péter; ki Szalánczról irta nevét, úgy fiai Miklós, György, László, Mihály, testvéreik János és Péter neveikben is, továbbá Lőrincznek fia Comes László, ugyan e Lászlónak fia Demeter és Andrásnak fia Lukács, mindnyájan Szalánczyak, Vilmos (Vilermus) mesterrel, Szepes és Sáros főispánjával ősi Szalánczi várukat és a hozzá tartozó Szaláncz, Romántelke, Olasz-ispántelke és Ocsvár helységeket, és Ruthke pusztát Abauj vármegyében elcserélték az egri káptalan előtt Sáros megyei Bertóth, Hedricsfalva, Ferich, (Frics) és Siroka helységekért I. Károly király beleegyezése mellett, Wagner Dipl. Sáros. p. 331. Már atyjok II. Péter is 1344. évi oklevélben sirokai Péter-nek iratott. Fejér Cod. dipl. tom. IX. vol. I. p. 244.* és e helységi birtokukról vévén neveiket, mint e táblázat mutatja, a testvérek meg annyi külön családok alapitói lettek.

Sirokai Györgynek fia Pál, egyik fiával Péterrel együtt, ki „Tornyos”-nak is neveztetett, bizonyos pártoskodás miatt számüzetéssel büntettetett, azonban 1393-ban Zsigmond király őket Vitéz János atyjokfia kérelme folytán ismét kegyelmébe fogadá és elkobzott javaikat vissza adatá. Wagner, Dipl. Sáros p. 349.*

László fiának Péternek fia László neápoli püspök és az egri püspöknek suffraganeusa volt, meghalt 1487. januar 24-én mint a syroki egyházban vörös márványban vésett síriratából kitünik. Pray, Hierarchia l. p. 213. Neve „de Syroka” van írva, de azt nem említi Pray, vajjon a síremlék a Heves megyei Sirok, vagy a Sáros megyei Siroka helységben volt-e? mert az elöbbi esetben tán más, Sirokról nevezett család, tagja lett volna.*

A Sirokay család a XV. század folytán kifogyott.

(Nagy Iván)

Sirokay László sírköve 1487

"A sírkő feliratos keretének (czímertanilag) jobb alsó sarkát egy renaissance, de alakjában még a tárcsára emlékeztető czímerpajzs takarja. — Benne a czímerkép: liliomos koronából növekvő sas, jobb oldalt fordított csőrében gyűrű tart.

E czímerkép — a heraldikának ezen már hanyatlásnak indúlt korszakából, elég szerencsés kivitelű. — A sas, alakításánál (Darstellung) e korban, már kezdi veszteni testének, a heraldika virágzó korszakában dívott merev, egyenes tartását, feje laposabb lesz, tátott szájából hosszú nyelv nyúlik ki, nyaka elvékonyúl, meggörbül s szárnytollai kerek küllők módjára terjeszkednek ki kétoldalt. — A hanyatlásnak ezen jelei sírkövünk pajzsalakjánál — kivéve talán az ellapult fejet — nem mutatkoznak, a nyak erőteljes és egyenes, a nyak és testtollak stylizáltak, a szárnytollak — híven a virágzó heraldika modorához — lecsüngők s egyedüli hibául azok kissé naturalistikus, tömött alakítása róható fel.

E czímer az Aba nemzetségből származó, kihalt, Sirokay családé. Hogy miként hagyták el a nemzetség Sáros vármegyébe költözött ágazatai az ősi czímer pólyáit s osztásait? S mikép vették fel ezek czímerpajzsukba az ősi czímer sisakdíszét, a csőrükben koszorút tartó sast? Ezekről más helyen bővebben szólottunk,2 [2 Turul, 1887. III. füz. Gagyi L. sírköve.] itt csupán annyit jegyzünk meg, hogy a sírkő czímerpajzsa liliomos koronából növekvő sast mutat,3 [3 Ugyanezt látjuk Somosi Pál zempléni alispán 1377. évi pecsétjén is. Gr. Sztáray oklevéltár 1. 440. l.] holott e sárosmegyei Aba-családok czímerpajzsában a sas a (gyakran dombra illesztett) liliomos koronán áll. — Ez eltérés — különösen az élő heraldika korában — a mily gyakori, épen oly lényegtelen. — Feltűnőbb az, hogy a koszorú az ősi sisakdísz sasának csőrében, idők multával gyűrűvé változott.

A Sirokay családnév eredete az 1330-ik évre vihető vissza, midőn az Aba nemzetségből származó Péter comes és hat fia elcseréli Drugeth Vilmos nádorral Szaláncz várát és tartozékait: Pertolalt, Hedrychfalva, Iferich és Syrok a sárosvármegyei falvakért.* [* Wagner: Diplomatarium Sarosiense 331.] E hat fiú közül kettőnek maradékai a Syrokay nevet vették fel. — A család rövid életű volt, s mindkét ága, — az idősb, ötödik, az ifjabbb, negyedik izében, talán ugyanazon időben, a XV. század végső éveiben halt ki. — Sirokay László, a sírkövünkön ábrázolt alak neapoli püspök, az egri püspök suffraganeusa, családjának egyik végső ivadék a volt.

...

A czímer a püspök jobbján, lába mellé helyezve részben megszakítja a feliratot. A pajzs kora renaissance metszésű; benne ötágú nyilt koronából leeresztett szárnyakkal emelkedő jobbra tekintő sas félteste nő ki."[1]

Tóth:

Sirokay-család (XV. század végén †): Sirokay László püspök 1487-iki sirokai (templomi) vörös márvány sírkövén a czímeres leveles koronából növő sas.

  • Irodalom:

Csoma-Csergheö - Czobor Béla: Sirokay László sírköve. Archaeologiai Értesítő, 1888/5. 405-409. [2]

Tóth Sándor: Sáros vármegye monográfiája. Budapest, I. 1909. 217-219. [3] [4]

  • Külső hivatkozások:

[5]


Rövidítések


Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs