Ugrás a tartalomhoz

Növények/Sz/Szirti gyöngyvessző

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 2764 bájt

Növények

Szirti gyöngyvessző

LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövények‎ • Ehető növényekÉlvezeti növényekFákFestőnövényekFűszerekGabonákEhető gombákGyógynövények‎‎Gyomnövények‎GyümölcsökHiperakkumulátor növényekHúsevő növények‎Ipari növényekKártevőriasztó növényekLégtisztító növényekMérgező növényekMézelő növényekParazita növények‎Pszichoaktív növényekZöldségfélék Védett növényekVízinövényekInváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunkTanácsok

Szirti gyöngyvessző
Szirti gyöngyvessző
(Spiraea media, Syn: )
Más neve(i): '


Védett növény! - Eszmei értéke: 10 000,- Ft. (2016)


A szirti gyöngyvessző (Spiraea media) a kétszikűek osztályának a rózsavirágúak rendjéhez, ezen belül a rózsafélék családjához tartozó, lombhullató, cserje termetű növény. A fajnevében látható latin media szó jelentése közepes. Magyarországon természetes élőhelyén védett.
Elterjedési területe két részre oszlik: a fő zóna Kelet-Ázsiából és Szibériából áll, nyugaton Oroszország európai részéig. Tőle 1300 km-re nyugatra Közép- és Délkelet-Európában is található egy areája a Keleti-Alpoktól Lengyelországig és Oroszország nyugati határáig. Utóbbi zónában csak Magyarországon és Szlovéniában él nagyobb létszámban.
Magyarországon az Északi-középhegységben és a Pilisben általánosan elterjedt. A Dunántúlon csak szórványosan található egy-egy állománya a Balaton-felvidéken, a Mezőföldön, a Mecsekben és a Villányi-hegységben.
Közép-Európában a középhegységek, dombságok erdőszéleinek, bokorerdeinek, sziklagyepeinek növénye. Fényigényes, az árnyékolást nehezen tűri; ilyenkor nem virágzik. Gyakran a sziklakibúvások környékének sekély, kőtörmelékes talaján lehet találkozni vele, ahol a fák már nem élnek meg. Inkább mészkedvelő, főleg a mészkő, andezit, bazalt alapú talajokat részesíti előnyben, de a Zemplénben megtalálható rioliton is. Északi kitettségben, ahol a talajt nem szárítja ki a közvetlen napsütés, akár több száz négyzetméteres bozótokat alkothat és ilyen helyeken nő a legnagyobbra is.
Májusban vagy kora júniusban virágzik; száraz években vagy erős vadrágás esetén ősszel másodszor is virágozhat. Rovarok porozzák be. A termések július-augusztusra érnek be, a magokat a szél terjeszti.
A szirti gyöngyvessző nem szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján. Nálunk elsősorban a vadállatok (leginkább a muflon) rágása okoz nagy károkat állományaiban, miattuk sok helyen magassága 1 m alatt marad.
Magyar Wikipédia: Szirti gyöngyvessző
A Wikimédia Commons tartalmaz Szirti gyöngyvessző témájú médiaállományokat.