Növények/S/Salátagalambbegy

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | S
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 3267 bájt

Növények

Salátagalambbegy

LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövényekEhető növények Élvezeti növények Fák Festőnövények Fűszerek Gabonák Ehető gombák Gyógygombák Gyógynövény lista Gyógynövény terápiák Növények gyógyhatása Gyógyteák Illóolajok Zsíros olajok Gyomnövények‎ Gyümölcsök Hiperakkumulátor növények Húsevő növények‎ Ipari növények Légtisztító növények Mérgező növények Mézelő növények Parazita növények‎ Pszichoaktív növények Zöldségfélék Vadvirágok Védett növények Vízinövények Inváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunk

Salátagalambbegy
Virága
Magjai
Salátagalambbegy
(Valerianella locusta, Syn:- )
Más neve(i): galambbegy, madársaláta, mezeisaláta

A macskagyökérformák alcsaládjába sorolt galambbegy növénynemzetség egy faja. Elnevezései azonban részben megtévesztőek: a növény nem a saláta (Lactuca) növénynemzetségbe tartozik, de salátanövény, azaz leveleit szokás salátaként vagy saláta részeként fogyasztani.

Őshazája a Mediterráneum és Közép-Európa, ma már azonban Európa nagyobb részén (Skandinávia déli részéig, Ukrajnáig, a Krímig és a Kaukázusig) elterjedt. Az amerikai kontinensen (Észak- és Dél-Amerikában is) meghonosodott, miután az ember behurcolta.
Európában és Észak-Amerikában a gabonaföldeken gyomnak számít, fogasolással irtható.
Egyéves lágyszárú, mely 10–25 cm magasra nő meg. Ősszel indul növekedésnek s áttelel, így kora tavaszi növénynek számít. Az alsó, tőlevélrózsában álló levelek alakja lapockás, a szárleveleké lándzsás.
Az április és május folyamán nyíló halványkék virágai csoportosan, csomókban állnak. A kifejlődő termések két oldalról összenyomott makkocskák: alakjuk szélesen kerekded, kissé tojásdad, felületük teljesen kopasz vagy csak nagyon finoman pelyhes, az oldalukon pedig két-két lapos borda húzódik.
A termés háromrekeszű, keresztmetszetét tekintve a középen álló középső rekesz tartalmazza a magot, az egyik szélső rekesz meddő, azaz üres, a másik szélső rekeszt pedig szivacsos állomány tölti ki.
Magyarországon bokros, cserjés területeken, fasorok mentén, parlagos, füves helyeken, legelőkön, lucernásokban gyakori növény. Az agyagosabb talajú szántóföldeket is kedveli, a kalászos vetések szélén fordul elő.

Felhasználása

Főleg a mediterrán országokban salátaként vagy hideg előételekben fogyasztják leveleit, de főzeléket és krémlevest is készítenek belőle.
Egyes helyeken a nagyobb levelű változatokat a 17. század első felétől kezdve termesztik.
A fejes salátához képest kevésbé fagyérzékeny, szénhidrát- és kalóriatartalma nagyobb, illetve mivel áttelel, már március elején az asztalra kerülhet, de enyhébb teleken már január végén szedhető.
B1-, B2-, C-vitaminban, tartalmaz még ásványi sókat, főleg meszet, foszfort, és emésztésserkentő hatású, káliumban gazdag.[1]

Sideways Arrow Icon.svg Lásd még: Salátagalambbegy

Magyar Wikipédia: Salátagalambbegy

A Wikimédia Commons tartalmaz Salátagalambbegy témájú médiaállományokat.
  1. Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 164. oldal. Sablon:ISBN