Ugrás a tartalomhoz

Növények/L/Lóretekfa

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | L
A lap mérete: 2281 bájt

Növények

Lóretekfa


Lóretekfa
(Moringa oleifera, Syn: -)
Más neve(i): csodafa, dobverőfa, tormafa
Eredetileg a Himalája lábánál őshonos fa, igen jelentős gyógyító hatása miatt a világon sok helyen termesztik. Lényegében a trópusokon ez a leghasznosabb fa, egyes helyeken csodafának is nevezik. Különféle hatóanyagainak köszönhetően sok tanulmányban "csodafának" vagy "hosszú életű fának" is nevezik.

Termesztése

Jó vízelvezetésű, mérsékelten termékeny talajban, napos helyet kedveli. Nagyon gyors növekedésű csírázási ideje kb. 2 hét, a csíráztatástól számított egy év elteltével virágzik.
Levelei, a gyümölcse, a virágja és még a gyökere is ehető, gyógyító hatású. A leveleinek fehérjetartalma kb. 10%. Levele 2-3-szor szárnyalt, virágja fehér vagy piros színű, termése meglehetősen hosszú, mogyoró nagyságú magokkal teli.
A növény 92 létfontosságú tápanyagot és 46 féle antioxidánst tartalmaz, vitaminokat és ásványi anyagokat, például vasat, karotinoidokat, kvercetint, tokoferolok, polifenolokat és béta-karotint, flavonoidokat és B-, C-, E- és A-vitamint, a vas és a kalcium egyik természetes forrása, rostban és fehérjében gazdag. A fa minden részét felhasználják élelmiszerként, a gyógyászatban és természetes takarmánykiegészítőként, a baromfitenyésztésben a takarmányozás során használt antibiotikumok helyett, de víztisztításra is.
Leveléből főzeléket is készítenek.
Magvából a Behen-olajat sajtolják.
Törzséből tragan-féle mézga folyik.
Gyökere erős szagú és csípős ízű mint a torma, ezért fűszerként is használják.


Lásd még: Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Lóretekfa


A Wikimédia Commons tartalmaz Lóretekfa témájú médiaállományokat.