Növények/J/Juhsóska
[[Kategória:]]
Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyógynövények • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
.jpg)
Juhsóska
- (Rumex acetosella, Syn: )
- Más neve(i): '
- A juhsóska a szegfűvirágúak rendjébe, ezen belül a keserűfűfélék családjába tartozó faj.
- A juhsóska egész Európában gyakori. Az Alpokban 1360 méter magasságig hatol fel. Az Azori-szigeteken, Észak-Afrika nyugati részén, Ázsiában Törökországtól a Kínai Köztársaságig és Indiáig is fellelhető. Számos helyre betelepítették, például Afrika és Ázsia többi részére, Észak- és Dél-Amerikába, Ausztráliába, Új-Zélandra és Hawaiira.
- A juhsóska az egyéves és évelő fajokban gazdag lórom (Rumex) nemzetségbe tartozik, amelyből Magyarországon vadon 17 faj fordul elő. Virágukban jellegzetes a 6 cimpájú, maradó lepel, terméséréskor a 3 belső lepelcimpa megnagyobbodik.
Alfajai
- Rumex acetosella subsp. acetosella
- Rumex acetosella subsp. acetoselloides
- Rumex acetosella subsp. angiocarpus
- Rumex acetosella subsp. multifidus
- Rumex acetosella subsp. pyrenaicus
- A juhsóska 10-40 centiméter magas, felálló szárú, évelő növény. Levelei kicsik, lándzsásak vagy szálasak, többnyire nyilas vagy dárdás vállúak, ízük a mezei sóskára (Rumex acetosa) emlékeztet, savanyú. Valamennyi levél nyeles. A virágok egyivarúak, karcsú bugákban nyílnak.
- A juhsóska gyepek, lejtők, legelők, fenyérek, homokpuszták, szántók és utak széleinek lakója. Mészkerülő, többnyire száraz, tápanyagban és bázisokban szegény, savanyú vagy gyengén savanyú, laza, főleg homoktalajokon nő. A homoktalaj és a talajelsavanyodás jelzőnövénye.
- A sóskához hasonlóan a juhsóska is heresót és oxálsavat tartalmaz. Nagyobb mennyiségű fogyasztása egészségkárosodást okoz, főleg, ha valaki vesekőképződésre hajlamos. A legelő jószág mérgezéséről is beszámoltak már olyan legelők esetében, ahol ez a növény elszaporodott. Másrészt a juhsóskának magas a C-vitamin-tartalma, ezért sokan készítik el főzeléknek, vagy fogyasztják nyers állapotban. Gyengén mérgező.
- A virágzási ideje áprilistól július végéig tart.
Lásd még: Mit-mihez
- Magyar Wikipédia: Juhsóska
