Növények/H/Hársfafélék

A hársfafélék vagy hársfaformák a kétszikűek közé tartozó mályvafélék egyik alcsaládja mintegy négyszáz fajjal. Sokáig önálló családnak (Tiliaceae) tekintették, és ekként a mályvavirágúak (Malvales) rendjébe sorolták őket.

Az alcsalád legtöbb faja a trópusokon él; az európai flórában csak a hárs (Tilia) nemzetség képviseli őket.

Magyarországon három faja él:

- a kislevelű hárs (T. cordata) és

- a nagylevelű hárs (T. platyphyllos) levelei épek, szórt állásúak. Levéllemezük egyik fele általában nagyobb a másiknál. Hegy- és dombvidéki erdeink elegyfái. Mindkettő sok nyálka- és cseranyagot, valamint illóolajokat tartalmaz, így régóta használt gyógynövény.

- Az ezüst hárs (T. tomentosa) szárazabb tölgyerdőink gyakori faja.

A nagylevelű és a kislevelű hárs természetes hibridjét európai hárs vagy közönséges hárs (Tilia × europaea) néven már Linné leírta. Ennek levelei nagyok, de a fonákuk sápadtabb, mint a nagylevelű hárs leveleié, és termésük burka is simább.

A Kárpát-medencében előfordul még a csuklyás hárs (Tilia cucullata), ami nagylevelű hárs egy sajátosan kis levelű változata. Levele aljának szív alakú metszése mélyedést alkotva összenő.

Megjelenésük, felépítésük

Többnyire fás növények, ritkábban lágyszárúak.

Virágaik általában bogernyőben nőnek, és a terméságazat repítő készüléke a virágzat tengelyére nőtt murvalevél. Sok porzójuk többnyire szabadon áll.

Termésük tok vagy makk.