Növények/A/Alaszkai áfonya

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | A
(Növények/Alaszkai korai áfonya szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 13009 bájt

Növények

Alaszkai áfonya

Alaszkai áfonya
(Vaccinium alaskaense, | Vaccinium ovalifolium } fajok
Más neve(i): alaszkai vad áfonya, vad alaszkai fekete áfonya, alaszkai blueberry, alaszkai kékáfonya, tlingit berry.
Felhasználható része(i): Bogyótermését gyümölcsként, fűszerként és gyógynövényként fogyasztják.

Az alaszkai áfonya a hangafélék családjába tartozó áfonya (Vaccinium) nemzetség egyik faja.

Pontos rendszertani helyzete vitatott, egyes botanikusok szerint önálló faj, mások közeli rokona, a Alaska Blueberry Vaccinium ovalifolium(wd) fajba sorolják.

Alaszkai áfonyá-t 1925-ben Thomas Jefferson Howel fedezte fel és írta le. Nem tévesztendő össze az Alaszkai korai áfonyával, Alaszkai ovális levelű áfonyával (Vaccinum ovalifolium). A tudomány jelenleg nem tisztázta rendszertani helyét a két növénynek. A botanikusok között vita van arról, hogy két változatról vagy alfajról van e szó. Származása, elterjedése Squaw tó környéke. Alaszka.

Észak-Amerikában a kontinens legnyugatibb területén Alaszka, Kanada, Oregon, Washington állam, Brit Columbia, Csendes-óceánhoz[11] közeli, szubalpin éghajlatú, 700 – 1400 m magasságú lejtőin, padokon, kiszögeléseken és a völgyek alján, a parti sávban honos.

Az örökzöld cserjék körülbelül 1,5-3 méter magasságúra nőnek. Sárga színű 0,64 cm nagyságú, urna alakú, hermafrodita virágai később kezdenek virítani, mint a Vaccinium ovalifolium. Bogyós gyümölcsei hamvaskékek, gyümölcshúsa sötétkék, sötétebb színű, mint rokona a Vaccinium ovalifolium. Íze enyhén savanyú és vízízű. Levelei enyhén szőrösek, kevésbé megnyúltak.

A savanyú, 4,5–5,5 pH-értékű talajt és a hűvös helyeket, valamint az enyhén (homokos) és a közepes (agyagos), jó vízelvezetésű talajt kedveli, de a nagyon savanyú talajon is megél. Félárnyékban vagy árnyék mentes helyeken - inkább nedves talajon - honos. Vízigénye igen jelentős. Földön kúszó indái évente akár 2 m-t is nőhetnek. Az egyes tövek akár 150 évig is elélhetnek.

Alaszka, Kanada, Oregon, Washington állam, Brit Columbia, Csendes-óceánhoz közeli, szubalpin éghajlatú, 700–1400 m magasságú lejtőin honos.

Használják dzsemek és zselék, illetve likőrök, borok készítéséhez, leveleit gyógyteaként használják. Húsa roppanós, íze enyhén fanyar, savanykás. Friss gyümölcsként torták, sütemények díszítésére használatos, továbbá illik a joghurtokhoz, desszertekhez és turmix italokhoz is. Az Amerikai Egyesült Államokban hálaadás napján az ünnepi étrend tradicionális része.

Fagyasztva kb. 1 évig használható. A termés többségéből gyümölcslevet, sűrítményt, száritmányt, aszalványt, vagy gyümölcsteát készítenek. Szárítva a mazsolához hasonlóan használható.

Gyógynövényként szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésére és antibakteriális hatása miatt a gyulladáshoz vezető bakteriális fertőzések megelőzésére, kezelésére használatos. Sok benne az antioxidáns (antocianidinek, tanninok), ezért az immunrendszert is erősíti. Húgyúti fertőzések, illetve gyulladások kezelésére kiválóan alkalmas. Étvágygerjesztőnek is ajánlják. Az indiánok festéknek is használták.

Tápanyagtartalom[szerkesztés]

Alaszkai áfonya

Átlagos tápanyagtartalom 100 g gyümölcsben:

Víz 90,7 g
kJ=156
Fehérje 0.4 g
Összes lipid (zsír) 0.1 g
Hamu 0.1 g
Szénhidrát 8.7 g
Kalcium, Ca 15.0 mg
Vas, Fe 0.3 mg
Nátrium, Na 10.0 mg
C-vitamin, a teljes aszkorbinsav 2.8 mg
Tiamin 0.01 mg
Riboflavin 0.03 mg
Niacin 0.3 mg
A-vitamin IU 79,0.
Egyéb: réz, magnézium, mangán, foszfor, kálium-, szelén-, cink, niacin, pantoténsav, B6-vitamin, folsav.

- Antioxidánsok[1],
- Flavonoidok[2],
- Antociánok[3],
- Antocianidinek[4],
- Proantocianidinek[5]


Farmakológiai hatásai

Az utóbbi években megjelent tanulmányok bizonyítják, hogy az alaszkai áfonyában található értékes összetevők, mint pl. az antioxidáns antocianidinek, számos olyan tulajdonsággal rendelkeznek, melyek pozitív hatással vannak egészségünkre. Az USDA kutatói szerint az alaszkai áfonya rendszeres fogyasztásával hatékonyan léphetünk fel a szervezetünkben keletkező oxidatív stresszel szemben. Az oxidatív stressz felelős lehet az öregedésért és bizonyos krónikus betegségek kialakulásáért. Sejtszintű antioxidáns aktivitással rendelkezik. A kutatásba bevont gyümölcsök közül, melyek között szerepelt a gránátalma, piros szőlő, alma, eper, tőzegáfonya, stb. az alaszkai áfonya sejtszintű antioxidáns aktivitása (CAA – cellular antioxidant activity) a legmagasabb. Az antioxidáns hatásnak öregedést gátló, anti-tumor és szívvédő tulajdonságokat tulajdonítanak.
Gyógyhatása(i):
- Javítja a motoros funkciókat[6]
- Gyulladást csökkentő hatás,[7],
- Rák megelőzés,[8],
- Húgyúti fertőzések,[9],
- Agyi erek védelme, a stroke profilaxisa,[10],
- Szív ereinek védelme[11],
- Látásjavítás[12],
- anyagcsere-betegségek[13].

Etnobotanikai felhasználása

Az észak-amerikai indiánok gyakran a szárított gyümölcsöt fogyasztották a téli évszakban. Az eszkimók tlingit nyelven a gyógyszer (kayaaní, kyäni, kyani) szinonimájaként használták az áfonya szót.
A sámánok a gyógyítás során a gyógyszer (kayaaní) antioxidáns hatását használták ki a legyengült beteg szervezet teljesítményének fokozására, regenerálására.
Északnyugatszerte lila festék készítésére használták az áfonyát.
A haidák a fás szárat használták kampók készítésére.


Lásd még: Alaszkai áfonya

Magyar Wikipédia: Alaszkai áfonya

A Wikimédia Commons tartalmaz Alaszkai áfonya témájú médiaállományokat.
  1. A flavonoidok, antocianidinek antioxidánsok, lipidperoxidációs inhibitorok, szabadgyökfogó (scavenger) tulajdonságúak, daganatellenes hatásúak. Antocianinek (antociánok) 690 mg, Proantocianidinek 657 mg, Flaván-3-olok 97.71 mg, Flavánok 01 mg, Flavonok 0.41 mg, Flavonolok 18.01 mg, Total fenolok galluszsav ekvivalencia 1530 mg, ORACFL 12.5 mmol TE.
  2. A flavonoidok rendelkeznek változatos biológiai tulajdonságokkal, beleértve antioxidáns, antimikrobiális, és potenciális rákellenes, és szívbetegségeket megelőző hatást. A piránok és a pironok benzollal kondenzált származékai természetes növényi színezékek gyűrűvázát, a flavonoidokat (flaván, flavén, flavon) alkotják. A fenti vegyületek hidroxi-származékai glikozidok formájában különböző növények sárga színezékeit képezik legfontosabb közülük a kvercetin, mely a flavonol (3-hidroxi-flavon) 5,7,3’,4’-tetrahidroxi-származéka. Flavonolok: myricetin, kvercetin. Ha a kvercetin 3-as OH-csoportjához a rutinóz nevű cukor glikozidos kötéssel kapcsolódik, a rutinhoz (P-vitaminhoz) jutunk; ez a kapilláris vérerek permeabilitását szabályozza.
  3. Antocianidin-glikozidok. A flavén (2-fenil-kromén) hidroxi-származékai glikozidok formájában elterjedtek a növényvilágban, összefoglaló nevük flavílium v. antocián (antocianin-)színezékek. Az antocián-színezékek a növényi nedvek pH-jától függően különböző színűek lehetnek; ezzel magyarázhatók az antocianidinek által okozott színárnyalatok a piros rózsa és a kék búzavirág szirmában ugyanaz a cianin-színezék van jelen, és a présnedvek pH-ja is azonos.
  4. Flavilium kation származékok, amelyek nem tartalmaznak cukoregységeket. A glikozidok lúgos hidrolízisével nyerik a színes aglikonokat (antocianidineket), melyek savas hidrolízis esetén a savval sót képeznek (oxóniumsók). A flavílium-klorid 4-6 OH-csoporttal szubsztituált származékainak glikozidjai a különböző virágszirmok színéért felelősek. A fenti festéksók lúgok hatására színváltozással járó szerkezeti átrendeződést szenvednek, indikátor tulajdonságúak: pelargonidin-klorid (vörös) és pelargonidin (kékes ibolya) pl.: cianidin, delfinidin, malvidin, peonidin, petunidin.
  5. Az alaszkai áfonya tartalmaz proantociandineket (kondenzált tanninok), amelyek szabad gyökfogó tulajdonsággal bírnak és egy fanyar ízt kölcsönöznek a termésnek. Flavan-3-olok: epicatechin. monomerek, dimerek, trimerek, 4-6merek, 7-10merek, polimerek.
  6. Komplex hatása van az agyi metabolikus folyamatokra, illetve a vér reológiai tulajdonságaira. Emeli a SOD és glutation-peroxidáz szintet, amellyel mint erős antioxidáns, gyökfogó molekula járul hozzá az idegszövet védelméhez. USDA kutatói mutatták ki, hogy állatkísérletekben a alaszkai áfonya javítja a motoros funkciókat, gátolja a rövidtávú memória elvesztését, és olyan életkorral összefüggő betegségek kialakulását, mint pl. az Alzheimer-kór
  7. Egerekkel végzett kísérletekben a alaszkai áfonya polifenol vegyületei csökkentették az állatokban kialakuló krónikus gyulladásokat a ciklooxigenáz-2 (COX-2) enzim expressziójának csökkentésével, így javult azok kognitív képességei, és csökkent az agyukban azon vegyületek mennyisége, melyek a gyulladások kialakulásáért felelősek.
  8. A bioaktív élelmiszer összetevők egyik tumorellenes hatásmechanizmusa azon alapul, hogy csökkentik a gyulladást elősegítő ciklooxigenáz-2 (COX-2) enzim expresszióját, mely a daganatok fejlődésének egyik kockázati tényezője. Az alaszkai áfonyában lévő értékes polifenolok gátló hatást fejtettek ki a különböző állati szervrendszerekben található tumorok kialakulására és fejlődésére. A sejtburjánzás gátlása, az apoptózis fokozása és a szignalizációs transzdukció modulálása mellett a polifenolok, különösen a sejtinváziót, a daganat tápanyagellátását biztosító erek kialakulását, az angiogenézist, továbbá a metasztázisok kialakulását gátolják. Az emberi daganatokban a foszfatidilinozitol-3 kináz (PI-3K) szignalizációs útvonal aktivált. Ez az állapot vagy direkt genetikai mutációk, vagy indirekt receptor tirozin kináz aktiváció által, illetve a foszfatáz- és tenzin-homológ (PTEN) tumorszupresszor gén inaktiválódása révén alakulhat ki. Az alaszkai áfonya potenciálisan képes gátolni az ún. triple negatív emlőrák (TNBC) növekedését, mely a mellrákok egyik igen agresszív és nehezen kezelhető fajtája. Más kutatások szerint a alaszkai áfonyában található vegyületek egyéb rákos megbetegedések kialakulását is gátolhatják, többek között a bőr, a tüdő, a szájüreg, a gyomor, az emlőmirigy és a prosztata daganatot.
  9. Az alaszkai áfonyában található értékes vegyületek is védelmet nyújthatnak azokkal a baktériumokkal szemben, melyek a húgyhólyag falához hozzákapcsolódva felelősek a húgyúti fertőzések kialakulásáért
  10. Állatkísérletek azt mutatták, hogy a alaszkai áfonya fogyasztása elősegíti az agy védelmét az iszkémiás stroke-kal szemben.
  11. Az USDA (United States Department of Agriculture) kutatói szerint a alaszkai áfonya fogyasztása védelmet nyújthat a szívizom számára a károsodástól, emellett támogatja a szív-, és érrendszert azáltal, hogy csökkenti a vér LDL-koleszterin szintjét. Antioxidáns tulajdonságai révén pedig védi az ereket a plakkok kialakulásától.
  12. Több tanulmány is megerősítette, hogy a alaszkai áfonyában található antocianidinek elősegítik az éjszakai látást és megelőzik a szem kiszáradását. Európai tanulmányok szerint az alaszkai áfonya kifejezetten javítja a látást, japán kutatók szerint pedig megelőzi a szemek kifáradását.
  13. A legújabb kutatások abban engednek bizakodni, hogy a alaszkai áfonya pozitív hatást válthat ki az ún. metabolikus szindrómában (magas vérnyomás, magas koleszterinszint, megváltozott glükóz tolerancia, elhízás), mely jelentősen növeli a szívbetegség és cukorbetegség kialakulását.