Heraldikai lexikon/Sógorsági tábla
Névváltozatok:
Sógorság' Élőfája (arbor affinitatis) (Czövek-Kelemen 291., 295.), sógorság táblázata
Rövidítések
Sógorsági tábla, olyan genealógiai tábla, mely a probandus vérrokonsági tábláján szereplő összes vérrokonon kívül a felesége vérrokonait, vagyis a probandus sógorsági rokonait is tartalmazza. Ha esetleg fa alakjában ábrázolják, sógorsági fának is lehet nevezni. A sógorsági táblán az adott személy mellett, vele egy vonalban, általában a házastársát is feltüntetik, mert a sógorság általuk jön létre.
A sógorság ábrázolása történhet szűkebb értelemben, amikor a rokonsági táblába beírjuk a beházasodott személyeket. (Elsőként a négy dédszülőt kell beírni a négy sarokba. Őket a nagyszülőkkel stilizált zárójelekkel, kapcsokkal kötjük össze. Mindenhol feltüntetjük a testvéreket és a gyerekeket is.) Középen itt is a vizsgált személy és testvérei vannak. A vérrokonokat gyűrűben írjuk köréjük, majd ezek házastársaival egészítjük ki őket. Az adatok feltüntetésére külön kiegészítő jegyzéket csatolunk a táblához. A beházasodottakról külön jegyzéket is összeállthatunk.
A tágabb értelemben vett sógorsági táblán azon pontokat tüntejük fel, ahol a családok érintkeznek egymással. Ezen sógorsági táblákat és jegyzékeket jól lehet használni a népességi csoportok és társadalmi rétegek vizsgálatára.
Szilágyi László, köztölte (Turul 1947-50. 17-18. l.) III. Angelosz bizánci császár és Ángelosz Tivadar szaloniki császár leszármazási tábláját, hogy igazolja az V. István király (1270-1272) és Szvjatoszláv, bolgár cár (1270-1271) közti sógorsági viszonyt, mégpedig apjának, IV. Béla királynak a felesége, Laszkarisz Mária nikeai hercegnő és a Szvjatoszláv feleségének Vatatzesznek, Laszkarisz II. Tivadar nikeai császár lányának a vérségi kapcsolata útján. Sikerült is kimutatnia, hogy Szvjatoszláv feleségének apja Laszkarisz Irén útján, feleségének anyja pedig Árpádházi Mária útján V. István magyar királynak elsőfokú unokatestvére volt.
Ezt nemcsak leszármazási táblán adja meg, hanem leszármazási jegyzékben is, „amely a következő:
Szvjatoszláv-Jakab felesége: Vatatzesz–-Laszkarisz …nikeai hercegnő; szülei: 1. Vatatzesz–Laszkarisz II. Tivadar Nikea császára és 2. Aszen Ilona bolgár hercegnő; nagyszülei: 1. Vatatzesz–Dukasz III. János Nikea császára és 2. Laszkarisz Irén nikeai hercegnő (Laszkarisz Máriának, V. István anyjának testvére), 3. Aszen II. János Bulgária cárja és 4. Árpádházi Mária magyar hercegnő (IV. Bélának, V. István atyjának testvére).”
Ezt így tehetjük szemléletesebbé:
- Szvjatoszláv, Rurik-ház (deszpota, 1270–1271 bolgár cár, † 1277 utódok nélkül)
szülei:
- felesége:
- Vatatzesz-Laszkarisz... (nikeai hercegnő)
szülei:
1. Laszkarisz II. Tivadar (nikeai császár) =
2. Aszen Ilona (bolgár hercegnő)
- nagyszülei:
- 1. Vatatzesz–Dukasz III. János nikeai császár =
- 2. Laszkarisz Irén nikeai hercegnő (testvére: Laszkarisz Mária, magyar királyné)
- 3. Aszen II. János, bolgár cár
- 4. Árpádházi Mária (testvére: IV. Béla magyar király)
- nagyszülei:
- V. István, magyar király
szülei:
IV. Béla, Magyar király =
Laszkarisz Mária
A mellékelt sógorsági táblán egy bonyolultabb sógorsági viszonyt szemléltetünk. Fülöp, edinburgi herceg (II. Erzsébet brit királynő férje) és Alexandra, orosz cárné között a sógorsági viszony Alexandra, dán hercegnő és VII. Eduárd brit király házasságával jött létre. Alexandra hercegnő és Fülöp herceg közös őse IX. Krisztián, dán király. Alexandra cárné és VII. Eduárd közös őse Viktória, brit királynő. Az elődök vérségi táblázata alapján Alexandra hercegnő Fülöp herceg dédnénije, VII. Eduárd pedig Alexandra cárné nagybácsija. Így a sógorsági viszony Fülöp herceg és Alexandra cárné viszonylatában dédnéni és nagybácsi házassága által jött létre. Az elődök vérségi táblázata szerint a dédnéni/dédbácsi és a nagybácsi/nagynéni egymás dédnagybácsijai/dédnagynénijei. Mivel sógorsági viszonyról van szó, ehhez hozzá kell tennünk a sógor- előtagot. Ennek megfelelően Alexandra cárné Fülöp herceg sógor-dédnagynénije. (Az utódok vérségi táblázata szerint Fülöp herceg Alexanra hercegnő dédunokaöcse, Alexandra cárné pedig VII. Eduárd unokahúga. A dédunokaöcs és unokahúg egymás dédunokatestvérei. Így Fülöp herceg Alexandra cárné sógor-dédunokatestvérének nevezhető. A dédunokatestvér az utódok táblázatában ugyanazt a pozíciót foglalja el, mint az elődök táblázatában a dédnagynéni. A sógorság megközelítésének azonban az utódok felől kevés jogosultsága van, mert nem utódok, hanem elődök kötnek egymással házasságot, melyből a sógorsági viszony származik.)
Alexandra cárné és Fülöp herceg között vérségi rokonság is van. Legközelebbi közös ősük Alice brit hercegnő. Fülöp herceg Alice brit hercegnő dédunokája, Alexandra cárnő pedig egy másik ágon a lánya. Ezért Alexandra cárné Fülöp herceg dédnénije, illetve Fülöp herceg Alexandra cárné dédunokaöcse. Alexandra cárné hamvainak exhumálásakor DNS-ét Fülöp herceg DNS mintájával hasonlították össze, mely teljes egyezést mutatott. (Egyébként a beltenyésztés miatt Fülöp herceg esetében itt is megfigyelhető a generációvesztés jelensége.)