Heraldikai lexikon/Königsbergi János

Königsbergi János (1380 k.-1450 k.), magyar címerkirály. A legkorábbi név szerint ismert heroldok közé tartozik. Zsigmond király nevezte ki Budán, 1412. július 8-án Ungerland (Magyarországi) hivatali névvel az összes magyar herold és perszevant fölé, Dietrich II. von Moers, későbbi kölni érsek ajánlására. Sokkal többet nem tudunk róla. A születési évére abból kiindulva következtethetünk, hogy egy jelöltnek korábban hét évig kellett perszevantként szolgálnia, mielőtt herold lehetett volna. Valamilyen heroldi gyakorlattal már 1412 előtt is kellett rendelkeznie, mert noha a pártfogója jelentős kapcsolatokkal rendelkezett, de Königsberg kinevezése idején még nem tartozott a legfontosabb egyházi tisztségviselők körébe, ezért nem is érhette volna el egy teljesen laikus személy heroldi, sem címerkirályi kinevezését.

Moers (1385 k.-1465) kortársaként azonos korúak lehettek vagy Königsberg volt a fiatalabb. Moers csak két évvel később lett kölni érsek (1414-1463), az anyai nagybátyja, Friedrich III. von Saarwerden, a korábbi kölni érsek halála után, aki 1397-ben a bonni Cassius konvent prépostjává tette. Moers a heidelbergi és a bolognai egyetemen tanult, majd 1409-ben a Pisai zsinaton képviselte a nagybátyját. Moers és Königsberg tehát vagy Zsigmond király kíséretének tagjaként ismerkedett meg egymással, vagy a heidelbergi és/vagy a bolognai egyetemen, vagy Bonnban, vagy a Pisai zsinaton (1409).

Talán 1440-ig vagy 1437-ig, Zsigmond király haláláig volt hivatalban, mert 1440. október 5-én már Albert osztrák herceg heroldja szerepel Ungerland néven. Az is valószínű, hogy Zsigmond halála után elhagyta Magyarországot (ezért is nevezhettek ki helyébe új heroldot), hiszen Moers kortársaként akár még az 1460-as években is életben lehetett. A neve alapján Königsberg városából származhatott (a poroszországin kívül számításba jöhet a 2 bajorországi, hesseni, brandenburgi, westfáliai, lotharingiai, nyugat-pomerániai, szlovéniai, 2 alsó-ausztriai és a felső-ausztriai, 3 csehországi Königsberg település, sőt Újbánya és az alacsony-tátrai Király-hegy neve is), de felmerülhet annak lehetősége is, hogy a neve tulajdonképpen Királyhegyit jelent. A 19. században ugyanis feltételezték,XII. 78. hogy egy másik Königsberg, azaz Regiomontanus, a születési nevén Johannes Müller, majd Johannes Müller von Königsberg, Mátyás király híres udvari csillagásza onnan kapta a német Königsberg, majd (Melanchtontól) a latin Regiomontanus nevet, hogy csillagvizsgálója a királyi hegyen állt (a Budai várban, ahol a királyi palotán áthaladó délkört vette alapul a számításaihoz). Ennek alapján talán Königsbergi János is a Várban működött.

Források

Sigmund - RI XI,1 n. 266
1412 Juli 8, Ofen
ernennt auf Veranlassung des EB. Dietrich v. Köln den Johann Kunigsberg, dem er jetzt den Namen Ungerland giebt, zum Wappenkönig über alle Herolde u. Persefanten in Ungarn. ─ W. v. ─ Vgl. nr. 125.

Böhmer, J. F., Regesta Imperii XI. Die Urkunden Kaiser Sigmunds (1410-1437) (Vol. 1-2) Böhmer, Johann Friedrich • Altmann, Wilhelm [Bearb.]. - Innsbruck (1896 - 1900)

RI XI,1 n. 266, in: Regesta Imperii Online,
URI: http://www.regesta-imperii.de/id/1412-07-08_2_0_11_1_0_292_266

Főherold (obersten Herold) aki az összes [magyar] herold és perszevant, testőr (Trabanten) fölött állt. [1] 79-81. l.[2]

Kinevezési oklevele: [3]