Heraldikai lexikon/Gallérozott
Névváltozatok:
gula (Nagy III. 277.), piramis (Nagy I. 46.)
miziri galler: collare Croaticum „A miziri gallért dolmányról és mentéről le-tegyék. A miziri gallér egy általjában horvát vallér, mivel a magyarok a horvátokat régi nevezetekröl Mysi populi, mizer nemzetnek hivták” [Bod Péter: Pol. 85.] (nysz. I. 1057.)
fr: mantelé, de: bemantelt
Rövidítések
Gallérozott, olyan mesteralak, amikor a pajzs két széléről egy-egy harántos, illetve balharántos vonalat húzunk lefelé és ezek úgy metszik egymást, hogy nem érik el a pajzs tetejét. Az így létrejövő két mezőben rendszerint egy szín és egy fém van. A gallérozásnak többféle változata is van, de a harántos vonalak legtöbbször a pajzs képzeletbeli felső kétharmadának aljáig nyúlnak fel és a pajzsoldalak alsó 1/3-ának tetejéről indulnak, de metszhetik egymást a felső 1/7-en (vagy akár 2/7-en) is, miközben szintén az alsó 1/3-ról indulnak. A fordított (fentről lefelé húzott) vonalak által fordítottan gallérozott pajzs, illetve pajzstagolás jön létre. Ha mindkét mezőben ugyanaz a szín található és valamelyikben egyéb címerábra is van, osztott pajzsról és gallértagolásról beszélünk. A gallérozást nem könnyű megkülönböztetni az éktől sem. Ha a felső mező valamilyen szín, az alsó pedig fém, rendszerint gallérozásról beszélünk, ha pedig a felső mező fém, az alsó szín, ékről van szó (tehát a sötétebb árnyalat képezi a mesteralakot, a világosabb a mezőt). A francia heraldikában a chaussé az alacsonyabbra lehúzott ék megnevezélse. A német heraldikában a gallérozott (gemantelt) elavult kifejezésnek számít az alacsony ék (Spitze) számára. A gallérozott mesteralak változata a süvegezett pajzs és a függöny mesteralak.