Ugrás a tartalomhoz

Heraldikai lexikon/Bölcsek köve

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Nigredo, albedo és rubedo

A bölcsek köve (lapis philosophorum vagy philosophicum) az „ultima materia”, az alkimisták által végrehajtott kémiai reakciók végterméke, mellyel – a „materia prima”-ból – többek között aranyat is lehet készíteni. A bölcsek köve képes bármely anyagot arannyá változtatni, visszaadni a fiatalságot, örök életet biztosítani stb.

Előállítása Basilius Valentinus és Paracelsus leírásában egy hét fokozatból álló folyamat volt:

  1. A materia prima cseppfolyósítása (szolúció vagy liquefakció).
  2. Ezt eltemetik a „venter equinum“-ban, a föld hasában és eközben megfeketedik (nigredo) és elrothat (putrefakció).
  3. A feketeség kivilágosodik (albedo).
  4. Az elpárologtatással veszendőbe ment szellemet újra visszahozzák (redukció), az anyagot „lacta philosophá“-val (filozofikus tej) táplálják és ezután sárga lesz a színe (citrinálás). Ha a redukció nem sikerült, megjelenik a „cauda pavonis“, a „pávafarok“.[1]
  5. Az anyag vörösödik (rubedo) és „mint vörös sárkány haragszik önmagára“, aztán „átváltozik vérré“. Ez azt jelenti, hogy a redukció sikerült.[2]
  6. A koaguláció vagy a szellem rögzítése által az anyag újra szilárdulni kezd és ezt követően jön létre a következő lépésben
  7. a bölcsek köve. Az utolsó fokozathoz a „filozofikus tűz“ hősége szükséges.

Az alkímisták hittek abban, hogy egy fehér fémet tingálással sárga minőségűvé tehetnek. A Zedler lexikon szerint (1735/XI. 103. hasáb) a bölcsek kövével előállított filozófusi arany vörösebb és finomabb, mint a természetes. 1677-ben Ausztriában vertek dukátokat alkimisztikus aranyból, de ezek aranytartalma csak 44%-os volt, a fennmaradó rész ezüst és réz volt.

Összegezve: Az alkímiában valami átalakítása az egyik állapotból a másikba (a "nagy munka") hét fokozatú folyamt volt.

Nigredo (putrefakció)

1. kalcináció

2. disszolúció

Albedo (purifikáció)

3. szeparáció

4.konjunkció/únió

Rubedo (transzformáció)

5. fermentáció

6. desztilláció

7. koaguláció

Az alkímia szemlélete hatott a heraldikára is. Sir George Ripley Cantilena című művében allegorikusan írja le a színek játékát, melyet egy asszony bőrének elszíneződéséhez hasonlít. Az emberi bőr színét később Sir John Ferne is felsorolta a saját színjelölési módszerei között. Ezen szimbolikus szemléletből eredhet több másodlagos heraldikai szín is. Tehát a színek heraldikai szemlélete az alkímiától már a 15. század elején is támaszt kaphatott.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A pávafarok a félig átváltoztatott materia prima csillámló színjátéka a transzmutáció folyamatában, mely a legtöbb alkímista szerint annak jele, hogy az eljárás nem sikerült és a bölcsek köve helyett a caput mortuum, a „halálfej“ jött létre. Mások szerint viszont a pávafarok azt jelenti, hogy az eljárás jó úton halad.
  2. A rubedót „vörös sárkány“-nak vagy „vörös oroszlán“-nak is nevezték. A reneszánsz asztrológiában az Oroszlán a zodiákus kitüntetett jegye volt, a Nap uralma alatt állott. A vörös oroszlán az aranyat, a ként is jelöli, szemben a higany, a Merkur griffjével, sárkányával vagy zöld oroszlánjával. Míg az asztrológiában a Napot, Marsot és Jupitert „férfias“ bolygónak tartották, a Holdat, Vénuszt és Szaturnuszt „nőiesnek“, a Merkúr hermafrodita volt. Paracelsus szerint a világ három építőköve: só, kén, higany.

Lásd még

[szerkesztés]

http://www.gnosis.art.pl/iluminatornia/alkimija/alkimija.htm