Heraldikai lexikon/Ősjegyzék

Névváltozatok:
őslajstrom

de: Ahnenreihe, Ahnenliste
Rövidítések

Ősjegyzék, a genealógiai jegyzékek egyik típusa, a vizsgált egyén (probandus) összes férfi és női ősének jegyzéke, melyet bizonyos számú generációra állítanak össze. Grafikus változata az őstábla. Listaszerű jegyzék, melyben az ősök nevén, születési és halálozási dátumain kívül egyéb adatok is feltüntethetők, ezért a modern genealógiában megnőtt a szerepe. Tetszőleges hosszúságú lehet, ami egyben a legnagyobb előnyét jelenti, szemben az őstáblával, azonban sokkal kevésbé szemléletes annál. Ezt leggyakrabban azzal igyekszenek kiküszöbölni, hogy az eltérő generációhoz tartozó ősöket eltérő nagyságú bekezdésekkel különítik el egymástól. A lista előtt vagy mögött, a papírlap margóján az egyes generációkat összekötő vonalakkal, kapcsokkal lehet egybekötni, ami a családfához hasonló rendszert ad. A vonalakon célszerű feltüntetni a generáció számát is. Az egyes generációkat néha külön is jelzik a listán belül. Az ősjegyzék elengedhetetlen része az ősszámozás. Különféle ősszámozási rendszerek léteznek, de mindegyik elsődleges feladata a generációk (vagy [ős]csoportok) elkülönítése az ősjegyzéken (vagy az őstáblán) belül. (A Kekulé-féle ősszámozás alkalmazása azonban több előnnyel is jár.) Az egyén (probandus) az 1. generációhoz tartozik, bár egyes országokban (pl. a francia genealógiában) a „nulladik” generációhoz sorolják. Az ősjegyzéknek két alapvető változata lehet: 1. nyers ősjegyzék (a generációk feltüntetése nélkül), 2. nemzedéki ősjegyzék (a generációk feltüntetésével).

Nyers ősjegyzék:

1.egyén
2.apa
3.anya
4.nagyapa
5.nagyanya
6.nagyapa
7.nagyanya
8.dédapa
9.dédanya
10.dédapa
11.dédanya
12.dédapa
13.dédanya
14.dédapa
15.dédanya
stb.

Nemzedéki ősjegyzék:

1. generáció

1.egyén

2. generáció

2.apa
3.anya

3. generáció

4.nagyapa
5.nagyanya
6.nagyapa
7.nagyanya

4. generáció

8.dédapa
9.dédanya
10.dédapa
11.dédanya
12.dédapa
13.dédanya
14.dédapa
15.dédanya
stb.

A genealógiai jegyzékek (ős-, vérrokonsági, sógorsági jegyzék), elsősorban a leszármazási és a családjegyzék lehet szakadatlan (de: ununterbrechenen Liste) és megszakított (de: gegliederten Liste). A szakadatlan jegyzékben minden szülő után azonnal feltüntetik a leszármazókat (utódokat). Minden generációt (rendszerint) valamivel nagyobb bekezdéssel kezdenek és/vagy külön ősszámtípussal látnak el.

bethleni IV. BETHLEN Gergely

I. Balázs

1.Gergely

a1. János

b1. Farkas [I. Vonal]

II. Elek

1. György

a1. Miklós

b1 Ferenc [II. Vonal]

A megszakított jegyzék a kiscsaládok (szülők és gyermekeik) szerint tünteti fel az ősöket. Azonban nem adja meg a gyermekek gyerekeit, csak utal az általuk alapított (kis)családokra, melyeket zárójelben tüntet fel. A gyakorlati genealógiai munka adatgyűjtési fázisában a legcélszerűbb ezt az ősjegyzéket használni. Sok nemzedék bemutatásakor ágak szerinti megszakított jegyzékeket készítünk, majd az ágakat szakadatlan jegyzékké egészítjük ki és így közöljük.

gróf Erdődy Miklós = gróf Batthyány Antónia:
Teréz (herceg Esterházy Antal), Lajos (gróf Nádasdy Borbála), Jozefa (gróf Windisch-Graetz József)

Az ősjegyzéknek különféle további változatai is vannak. Az őslista (de: Ahnenliste) olyan ősjegyzék, melyben az ősök nem generációk szerint vannak csoportosítva, hanem (alfabetikusan) a családi ágak (férfi, nő, idősebb, fiatalabb stb.) szerint (vagy a nemzetség családai szerint). Készíthetjük generációk szerint (szülők, nagyszülők stb.) vagy ágak (apai, anyai stb.), lehet alfabetikus, rendezhetjük társadalmi és földrajzi sorrendben. Ezek azonban csak egy adott tematika vizsgálatánál célszerűek.

Az őslánc (de: Ahnenstamm) olyan férfi ági törzsvonal (de: Stammlinie), származási sor, mely csak a férfiak (apák) vonalát (ágát) tartalmazza, akik rendszerint a vezetéknevet tovább viszik. Az ősvonal az ősjegyzékben mindig egy ősanyával kezdődik (kivéve, ha férfi probandusról van szó), akit az apja, a nagyaja stb. követ. Az ősök ágait alfabetikus sorba állítjuk. Az adott egyén adatait a következő sorrendben kell feljegyezni: vezetéknév, keresztnév (keresztnevek), foglalkozás, státusz, pozíció, cím stb. ház- és földvásárlás és -eladás (ha lehetséges, a pontos összeg és dátum feltüntetésével), az adófizetés összege. Ezt követi a partner születési helye, dátuma, vezetékneve, keresztneve. A nevek eltérő írásmódját fel kell tüntetni azok évszámával és forrásával együtt, valamint azzal, hogy ez a születésnél vagy a keresztelésnél, a halálnál vagy a temetésnél, a kihirdetésnél vagy az esküvőnél fordul-e elő. A mostohaszülőket (-rokonokat. -ősöket, de: Stiefahnen) szintén alfabetikusan soroljuk fel a nevük szerint, a fontos adataikkal és lehetőleg a szüleikkel együtt, de számozás nélkül. Egyik személynél sem hiányozhat a vallási hovatartozás, a helyre és az időre vonatkozó adatok, melyeket szükség esetén ki kell számítani vagy ki kell következtetni. A kiszámított adatoknál (pl. a születési év kiszámításának a halálozási életkorból) ezt az sz. (számított, németül err. – errechnet) rövidítéssel, a becsültnél a b. rövidítéssel kell jelezni. Azon nők esetében, akiknek nem tudjuk a születési nevét, a róluk ismert adatokat a férjükkel kapcsolatban tüntetjük fel. A házasságon kívüli kapcsolatokat az o-o jellel adjuk meg.

Több családon át vonuló ősszál, genealógiai táblában ábrázolva

Az ősvonal (Zarándy A. Gáspár: A spanyol királyok magyar vérei. Turul 1904/1 14.l., de: Ahnenschlauch) az ősöket csak egy szálon (általában a férfi ágon) követi vissza a nagyon távoli múltba, a mellékágak vagy a beházasodott családi vonalak vizsgálata nélkül (vagy csak egyedi és némiképp esetleges, pontszerű listát ad ebben az irányban). Ennek következtében tudományos értéke nagyon kicsi. Főleg a gyakorlati genealógiában használják a genealógiai kutatás során az ősök gyors felderítésére, különféle vizsgálati módszereknél (mint pl. a genealógiai lépések módszere). A bibliában és a magyar krónikákban számos ilyen ősjegyzék található a zsidó, illetve a hun királyok leszármazásáról.

 A. gróf ALMÁSY JÁNOS († 1704) = Mihályi DEÁK Judit († 1720)
   │
   └─ I. JÁNOS († 1765) = Borsi BORSY Anna († 1772)
        │
        └─ 1. PÁL (1720-1804) = Kvassói és brogyáni KVASSAY Franciska (1728-1797)
             │
             └─ a1. Imre IGNÁC (1751-1840) =  I. Nagybossányi BOSSÁNYI Thekla († 1777), = II.
                   │    Semsei SEMSEI Anna (1761-1819), = III. Gróf HARDEGG-GLATZ Mária
                   │    Lujza (1770-1836)
                   │
                   └─  b2. ALAJOS Mátyás János (= II. 1786-1850)  = I. Tolnai gróf FESTETICS Erzsébet
                                                     (1794-1822) = II. gróf WILCZEK Lujza (1800-1876)

Az őstáblán szereplő szülőpárokat külön ősjegyzékben is fel lehet tüntetni, táblázatos formában, megadva a rájuk vonatkozó fontosabb vagy részletesebb adatokat.

Ősszám	Név	Születés (vagy kersztelés)	Halál (vagy temetés)	Házasság (és válás)
j3	Bethlen István	1874. 10. 8, Gernyeszeg	1946. 10. 5, Moszkva	1901. 6. 27, Bethlen
j3°1	Bethlen Margit	1882. 8. 6, Budapest	1970. 6. 7. Budapest

A szülőpárok adatait jegyzékszerűen is fel lehet dolgozni, többféle adatot is megadva mindegyik személy számára (évszámok, helyek, foglalkozás, rang stb.). A fenti példában szereplő személyek adatait Gudenustól vettük, az ő ősszámozásával (a feleség ősszáma megegyezik a férjével, de egy fokjel:° után megadjuk, hogy hányadik felesége az adott személynek); ezek helyett a Kekulé-féle ősszámokat is lehet használni:

j3: Bethlen ISTVÁN, bethleni gróf, szül. Gernyeszeg, Maros-Torda vm., 1874. okt. 8. megh. Moszkva, 1946. okt. 5. M. kir. miniszterelnök: 1921. ápr. 14-1931. aug. 24; pénzügyminiszter: 1921. okt. 4-1921. dec. 3; igazságügy-miniszter: 1924. febr. 21-1924. márc. 13 és 1929. jan. 8-1929. febr. 4; külügyminiszter: 1924. okt. 7-1924. nov. 15; földművelésügyi miniszter: 1924. okt. 14-1924. nov. 15
j3°1: BETHLEN Margit, bethleni gróf, szül. Budapest, 1882. aug. 6. megh. Budapest, 1970. jún. 7. Tem. uo. Farkasrét, 1970. júl. 1., írónő. (Bethlen ANDRÁS főispán, királyi biztos, földművelésügyi miniszter és foeni MOCSONYI Lívia leánya.) Házasság: Bethlen, Szolnok-Doboka vm., 1901. jún. 27. Gyermekeik: B. ANDRÁS, ISTVÁN, GÁBOR

Láthatjuk, hogy a jegyzékben sokkal több adatot lehet feltüntetni, mint a táblázatban vagy a táblán. A jegyzék után röviden fel lehet sorolni a szülőpár gyermekeit (és = feleségeit) is.

j3: Bethlen István (Gernyeszeg, 1874. 10. 8-Moszkva, 1946. 10. 5) =
j3°1: Bethlen Margit (Budapest, 1882. 8. 6-Budapest, 1970. 6. 7)

• k1: András (Budapest, 1902. 3. 27-Budapest, 1970. 6. 13) (= k1°1: Viola [Feigelstock] Magda; = k1°2: Mészáros Eszter; = k1°3: Hoffmann Mária)
• k2: István (Budapest, 1904. 3. 8-Róma, 1982. 2. 7) (= k2°1: gróf Parravicini Mária Izabella)
• k3: Gábor (Budapest, 1906. 7. 8- Rio de Janeiro, 1981. 8. 20) (= k3°1: Schmidt Edit)