Címerhatározó/Tornahorváti címere
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Tornahorváti család címerével foglalkozik.
Horváti község a tatárjárás kezdetekor 1241-ben már fennállott, paróchiális hely volt. A községet a tatárok fölperzselték és elpusztították. Horváti község első ismert birtokosa Horváthy János, Horvát, Dalmát s Szlavónország „bán”- ja. (Horváth Mihály 1835. évi krónikája). 1425 körül a Horváthy és a vele rokon Mály-család egyenlő arányban megosztott tulajdona. Mály Szaniszló halálával 1468-ban a korábban átadott Horváthy - féle javak is gazdátlanul álltak. Ezekkel a király 1469-ben a Teresztényi-családot jutalmazza. Rövidesen csere útján a becskeházai Orros-oké. 1564-ben is a Horváthy-családé két portával. 1696-ban 12, 1720-ban 3 jobbágy családot találtak a községben. A nagyobbik fele még a 18. században is puszta. A múlt századig birtokosai a gróf Keglevich- és Zichy-családok. Vétel útján Dreher Antal uradalmának része. (Abaúj - Torna vármegye krónikája 1940).[1]
Novák említi a falu pecsétjét 1681-ből, melyen szarvas látható. Lelőhelye: Východoslovenské múzeum v Košiciach, inv. č. 2017 [2]
- Irodalom:
NOVÁK, Jozef: Slovenské mestské a obecné erby. Martin : Osveta, 1972. 183.
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: