Címerhatározó/Zichy címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Zichy család címerével foglalkozik.


zichi Zichy[szerkesztés]

Az 1351-ben "zichi nemes"-nek nevezett Jakab királyi testőrtől, Paska fiától egyenesen leszármazó ősi családja vármegyénknek. Jakab fia Elek, zalai alispán († 1398), atyja Zsigmondnak († 1415), kinek Darai Alajos leányától, Dorottyától fia Benedek (szül. 1402). Ennek neje, Szerdahelyi Imreffy Anna, 1457-ben megszerzi Marczali Jánostól Zákány egyes részeit. Fiuk Benedek (1483-1512), atyja Rafaelnek, ki 1548-ban nemzetsége birtokaira megerősítést nyert. Ennek fia, György, 1580-1591-ig alispánja Moson vármegyének, a család későbbi lakhelyének. Első feleségétől, Sávoli Józsa Ilonától fia Pál (1598-1638) veszprémi kapitány, majd győri altábornok, második nejétől, Ostffy Annától fia Mihály, 1635 után Vas vármegye alispánja, a kihalóban levő nemesi ág őse. Pál és Mihály és az akkor élt többi testvér 1624-ben megosztoznak, a zalai és somogyi ősi birtokokat Pál átengedte testvéreinek. Csábi Csáby Sárától fia István (1616-1693) altábornok, 1655-ben kamarai elnök; ugyanekkor bárói, majd 1697-ben grófi rangot nyer. Mihálynak Dömölki Katától fia Ferencz, kinek fiai: Ádám és György. Ennek Sallér Judittól fia Ádám, ki mint a kőszegi kerületi tábla elnöke 1732-ben bárói rangot nyer. A Zichy családot illető somogyvármegyei birtokoknak ő volt birtokosa. Ezek magtalan halála után id. Ádám utódaira szálltak. Ádám 1703-ban császári kapitány; fia Ferencz († 1773), Valiczay Szenkováczy Katával atyja Józsefnek, kinek Bezerédy Fruzsinával fia József († 1764 előtt), Tolna vármegye alispánja és Mihály oroszvári birtokos. Józsefnek, ki Nágocson volt birtokos, Bésán Francziskától, Imre és Gyulai Gaál Jusztina lányától leánya Julianna Somssich Pongrácz gróf neje, fia János (szül. 1803), Bezerédy Zsófiával, Fruzsina fivérének Mihálynak unokájával fiai: Miklós (szül. 1824, 1843-ban kadét) és István (szül. 1826). Mihály oroszvári birtokosnak, kinek vármegyénkben Zics jutott, Fischer Jozefától (él 1843) fia Ferencz (szül. 1789) táblabíró és Sándor zalai birtokos († 1843 előtt), kinek Eperjessy Juliától, Gábor és Bene Borbála leányától fiai: Antal (1823-1898, nős volt Gotthard Flórával) és Mihály (szül. 1827, X. 21.), a festő. Istvánnak, a grófi ág megalapítójának Vedrődi Baranyai Máriával fia Pál, kinek br. Károlyi Katától fia János († 1727) báró Thalheim Mária Annával atyja Jánosnak, a palotai főágazat és Istvánnak, az oroszvári főágazat alapítóinak. Ez Istvánnak (1722-1769) fia Ferencz (1751-1812) főpohárnok (1802 óta) szenior, ki vármegyénkben Alsógyékényesnek, Surdnak és Zákánynak volt ura, lehet ősanyja Szerdahelyi Imreffy Anna jogán. Második nejétől, Lodron-Laterano Dominika grófnőtől fia Domokos (szül. 1808) veszprémi püspök (1842-1849), e birtokok haszonélvezője, ki után testvéröcscsére, Edmundra (szül. 1819) szálltak át. Ennek Odescalchi Paula herczegnőtől leánya Livia gróf Zichy Nándorné, fia Edmund (szül. 1834), nős Gatterburg Gabriella grófnővel. Ferencznek első nejével, gróf Kolowrat-Krakovszky Mária Annával fia Károly, egykor szénior (1785-1876), a czifferi ág atyja. Gróf Batthyány Antóniától gyermeke János Nepomuk (1820-1911), a nemzetségnek egy időben széniorja, a lengyeltóti uradalom megszerzője, a ki nős volt Krajovai Kray Irma bárónővel. 634A széniorátust, legidősebb családtagot illető hitbizományt, az úgynevezett divényi uradalmat (Nógrád és Hont vármegyék területén), István, az első gróf, 1686-ban nyeri adományul I. Lipóttól. Czímere, nemesi: kék pajzsban lebegő arany koronából kinövő két szarvasagancs között lebegő egyenlőszárú ezüst kereszt. Sisakdísz: a koronából kinövő pajzsbeli agancs és kereszt. Takaró: mindkét oldalt kék-arany. A bárói czímer eltérése: vörössel és kékkel hasított mezőben a nemesi czímer agancsa között a korona középső csúcsára helyezett kereszt. Takarója: arany-fehér, kék-arany. A grófi czímer: a nemesi czímer pajzsképe és sisakdísze grófi koronával, kék-arany, kék-ezüst takaróval. (Borovszky, Somogy)

Gróf Zichy Károly, helytartótanácsi elnök

Zichy címer.PNG Zichy család bárói cmere.PNG Coa Hungary Family Zichy.svg

Zichi Zichy Ádám 1732. szeptember 29. Linz III. Károly bárói rang, címer és vörös pecsét használatának joga

P 708 Zichy-Ferraris cs. lt. Kútfő XCV. No. 17761–17834 között.

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[1]

vásonkeői Zichy[szerkesztés]

Zichy Istvánné özv. Amade Magdolna címere, a pozsonyi ferences konvent protocollumából, 1710-1763

Vásonkeöi ZICHY.jpg

"Nagy Iván közel másfél évszázaddal ezelőtt papírra vetett szavait felidézve: Hol a történelmi valóság végződik, a költészet veszi át szerepét úgy nemzetek, mint egyes családok eredetének történetében. De a költészet ama történeti homályt föl nem deríti, leggyakrabban csak bonyolítja, és a további kutatás lehetőségét is nehezíti. Majd minden család bir hasonló, régebben vagy ujabban kelt pótszerrel a történelmi hiteles adatokat meg haladó időkre nézve, mely a család történetét a hatszázados pergamen tartalmain túlvigye a homályos zürbe, hol a költészet a valósággal zavartalanúl ölelkezhetik. Hazánk legrégiebb ősi családai átalában csak a XII. és még inkább a XIII. századig adatolhatják hiteles okmányokkal nemzedékrendjeiket, azontúl hagyománynak igényelt (legtöbbször ujabb keletű) regék hivatnak tanúságúl. A fellengző genealogok [családtörténeti kutatók] legkevésbbé elégesznek meg a száraz valósággal. Az ősrégi Zichy család czímerében - mint alább emlitendjük - koronából kiemelkedő két szarvas-agancs látható, ehez ragaszkodva íratik, miszerint a család egyik őse a hunnok korában egy szarvas útmutatása mellett gázolt át a Moeotis taván és úgy kalauzolá át a hunnokat is; innen lenne a család czímere. Egy másik, ujabb eléadás Árpád alatt a magyaroknak a Volga (Tanais) folyamon átköltözésekor a nemzet egy részét Kis-Azsiába költözteti, és ott egy Zichy-től a Gogia-Szichi erősség alapitójáúl; majd még az Ottoman uralkodó ház vérrokonáúl tünteti fel. - Megemlitve ezeket, térjünk az okmányok hiteles adataihoz. Zala vármegyében fekszik Zajk (vagy Szajk) helység, most is a gróf Zichy család tulajdona, valamint Somogy vármegyében van Zich helység, jelenleg is a zichi Zichy nemes család birtoka. E két helységről neveztettek legelőször a Zichy család törzs-ősei. A XIII. század második felében, 1270-ben élt Zichi Gál, aki, valamint még harmadik unokája is Zsigmond de Zajk-nak is iratott. A család egyházi és világi méltóságok sorát adta az országnak, azon belül Fejér vármegyének (gróf Zichy Ödön 1845-1848 között a vármegye főispánja). A török kiűzését követően számos vármegyei település újratelepítése fűződik nevükhöz. A csücskös talpú címerpajzs kék mezejében háromágú aranykoronából kiemelkedő két szarvasagancs között egyenlő ágú ezüst görög kereszt. A címerpajzs feletti kilencgyöngyös grófi aranykoronán zárt címersisak, amelynek aranykoronáján a pajzsbeli agancs és kereszt látható. A címertakarók mindkét oldalról arany-kék színűek, a címertartók mindkét oldalról egy-egy hátsó lábain ágaskodó aranyszarvas mellső lábaikkal a címerpajzsot tartva." [2]

Zichy-Ferraris gróf[szerkesztés]

Zichy-Ferraris.JPG Zichy Ferraris gróf.jpg

Vásonkeői Zichy Ferenc 1811. április 12., Bécs I. Ferenc címeregyesítés, néváltoztatás: a Zichy - Ferraris név felvétel

P 708 Zichy - Ferraris cs. lt. Kútfő XVIII. No. 1451

A család eredetét és leszármazását a Pozsony vármegyei kötetben ismertettük. A jelenleg virágzó nemzedék őse János (†1767.), kinek fia István (szül: 1722, †1769.) az oroszvári főágazat alapítója. Ennek második fia: Károly (szül. 1753 márc. 4., †1826 szept. 28-án.) Békés, majd Győr vármegye főispánja, 1783-ban kamarai tanácsos, 1785-től kamaraelnök, tárnokmester és v. b. t. t., majd 1787-től a m. kir. helytartótanács elnöke s 1788-tól országbíró, az aranygyapjas rend vitéze, 1808-tól kezdve pedig az államtanács tagja és az állami minisztérium elnöke. Kamarai tanácsosként 1783-ban kincstári birtokon telepítette Zichyfalvát. Fiai közül Ferencz altábornagy (szül. 1777, †1839.), nőül vevén gróf Ferraris Vilmát, az 1802. évi 32. törvénycikkel Magyarországon is honfiúsítást nyert és 1811. évi ápr. 12-én engedélyt kapott arra, hogy leszármazóival együtt a Zichy-Ferraris nevet viselje és a Ferraris címert a Zichy-címerrel egyesítse. Ferencz Nagytószeg, Kistószeg, Molydorf (Molyfalva), Szenthubert, Charleville (a mai Károlyliget), Seultourn (a mai Szentborbála) helységekben és Nagytóba pusztán bírt földesúri joggal. Fiai: Emanuel (szül: 1808, †1877.), Bódog (szül. 1810, †1885.) cs. kir. kamarás és Lajos (szül. 1814, †1859.). Bódog fiai: Viktor (szül. 1842, †1880.) Moson vármegye alispánja, majd Pest vármegye főispánja, aki Molyfalván, Nagytószegen és Kistószegen volt birtokos, a mely birtokait báró Billot Cirillnek adta el. Lajos (szül. 1844,) a főrendiház tagja. Emanuel (szül. 1852.) cs. és kir. kamarás. Budapesten lakik. Jelenleg a családból Ágost Torontálorosziban, Andor Pészakon birtokos, az utóbbi szintén a család oroszvári főágából származik. Ez ág alapítójának Istvánnak elsőszülött fia volt Ferencz (szül. 1751 febr. 17, †1812.), Békés, majd Pest-Pilis-Solt vármegye főispáni helytartója, 1788-ban Zemplén vármegye főispánja, majd főpohárnok-mester és Veszprém vármegye főispánja, aki a vedrődi ágazatot alapította. Tíz gyermeke közül Ferencz József, Károly és Edmund három vonalra osztották a vedrődi ágat. Ferencz József (szül. 1874, szept. 20-án Pozsonyban, †1861 aug. 15. Pozsonyban) kir. főajtónálló és Bihar vármegye főispánja alapította a seregélyesi vonalat. Fiai közül László (szül. 1799, †1868 jan. 9-én Pesten) cs. kir. kamarás, 1848 előtt m. kir. helytartósági tanácsos. Nejétől gróf Széchenyi Máriától született fia: László (szül. 1830, †1896.) cs. és kir. kamarás. Neje: gróf Széchenyi Ernesztin. Fia Andor (szül. 1858 nov. 13-án.) 1891 jún. 1-én Pozsonyban lépett házasságra Pészaki Bajzáth Mária csillagkeresztes hölggyel. E házasságból született Vera, Erzsébet, Magda és Dezső Antal (szül. 1904.). Címer I.: kékben, lebegő aranykoronából kiemelkedő, négy-négy ágú szarvasagancs között lebegő, egyenlő szárú ezüstkereszt. Sisakdísz: pajzsalak. Takarók: mindkét felől kékarany. Címer II.: Hasított pajzs. Elől a Zichy-címer kékben, aranyleveles koronából kiemelkedő négy-négy ágú szarvasagancs-pár között, a máltai kereszt. Hátul a Ferraris-címer: vágott pajzs, felül ezüstben kinövő kétfarkú természetes színű oroszlán. Alul veresben két aranypólya. A pajzs fölött grófi korona. Pajzstartók: két arany oroszlán.

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[3]

Zichy - Ferraris gr. címermódosítás[szerkesztés]

Vásonkeői Zichy - Ferraris.JPG

Vásonkeői Zichy - Ferraris Ferenc gr. 1839. július 4., Bécs V. Ferdinánd 1811-es oklevél átírása, címermódosítás

P 708 Zichy - Ferraris cs. lt. Kútfő XVIII. No. 1452

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[4]


Rubido-Zichy[szerkesztés]

Rubido-Zichy.jpg

A Rubidó-Zichy család somogymegyei vonatkozása a következő: Rubido Radoszló nőül vette Zichy Stefániát. Királyi kegygyel engedélyt kapott arra, hogy a nemes Zichyek előnevével együtt, a Rubidó-Zichy egyesített nevet használhassa, később pedig magyar báróságot nyert. (Borovszky)

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:


Zichy-Meskó[szerkesztés]

Zichy-Meskó címer, 1903.jpg

gróf Zichy-Meskó Jakab, Ferenc József 1903, a Zichy és Meskó család címerének egyesítése

  • Irodalom:
  • Külső hivatkozások:

Rövidítések



Lásd még:


A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs