Ugrás a tartalomhoz

Címerhatározó/Tarkőy címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ch
Hat. kulcsok
EGY (I.)
OSZ (I.)
Mutató


Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Tarkőy család címerével foglalkozik.


A Berzeviczy, Tarczay családokkal közös eredetű.

Tóth:

Tarkeöy-nemzetség. A) Ős: Rutker c.[omes] Tirolból. 1209-ben Szepesi Rikolf 1288-ban a Tarcza-birtokot kapja s így Sárosban telepszik meg, majd 1296-ban a birtokot elcseréli Tarkővel és Vörösalmával. A XIV. században az ág a Rikolffy- (Tarkeöy), Fogas- és Tarczay-családokra szakad szét. Az első 1345-ben Lucska, Herencsér, Vernelvágása, 1406-ban Viszoka ura; 1398-ban Tarkeöy Tamás a puszta Henenget (Hönig) kapja. Az 1427-iki adólajstrom már négy családot ismer.

I. Tarkeöy-család: Kriva, Héthárs, Viszoka, Szécs (Décső?), Veresalma, Libitin, Tarkő, Laszinóvágása, Lucska;

II. Fogas-család: Lucska, Czerne, Veresalma, Libitin, Tarkő, Hertelhau, Laszinóvágása, Kriva, Bacsamező, Héthárs, Viszoka;

III. Henrikfy-család: Héthárs, Szécs, Bacsamező, Kriva, Lucska, Czerne, Veresalma, Szent-György, Tarkő (Bolykvágása és Babapataka), Jakabfalva;

IV. Tarczay-család: Tarcza, Lucska, Czerne.

...

C) Rikolf fiai: Kakas, János mester De Lomnicz 1296—1343 (a Berzeviczy-család őse), és II. Rikolf mester De Tarkő (a Tarczay-család őse).

D) A Tarkeöy-nemzetség czímere: 1559-ben Berzeviczy Miklós fia Kristóf fiai czímer-erősítést kaptak azzal a jelzéssel, hogy régi ősöktől valók. (L. Berzeviczy-család.)


  • Irodalom:

Tóth Sándor: Sáros vármegye monográfiája. Budapest, I. 1909. 227-229. [1] [2]

  • Külső hivatkozások:

Lásd még: Tárczay címer


Rövidítések


Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs