Címerhatározó/Tarczay címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Címerhatározó(Címerhatározó/Tárczay címer szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Tarczay, Tárczay, Tharczai családok címerével foglalkozik.


tarkői Tarczay[szerkesztés]

Tarczay Tamás sírköve a héthársi templomból, 1493
Tárczay Tamás sírköve 1493.jpg
Tarczai Tamás sírköve, Héthárs 1493.png

Tarczay címer.jpg Tárczay címer 1493.jpg

A Berzeviczy, Tarkőy családokkal közös eredetű.

"Nemkülönben érdekes, csak a sírkövön látható változatot mutat Tarczay Tamás címere. 1493-ra datált sírkövén a halott páncélos alakjának a lábánál hegyestalpú, ívelt oldalú pajzs fekszik. A pajzsban négy sarkán bojtos párnán, két, lombos fa közt háttal mutatott evet (mókus) ágaskodik, kiterjesztett első lábaival a fák lombjaiba kapaszkodva. A csőrsisak dísze a pajzsalakot párnástól megismétli. Érdekes, hogy a párnát a külföldi heraldika címerpajzsban nem szokta használni, csak a sisakdíszeknél gyakoribb, amikor is ráhelyezik a különböző sisakdíszeket. A Tarczay-sírkőpárna a sisakdíszben változatlanul ismétlődik meg, így azt a címereinknél igen gyakori megoldást követi, amikor a sisakdísz minden részletében pontos mása a pajzsban látható címernek. Ennek érdekében a címert véső szobrász lemondott arról, a külföldön gyakori elhelyezési módról, hogy perspektivikusan ábrázolja a párnát. Ráadásul a párna a címerben felesleges: a Tarczayak egyéb címereiken nem használtak párnát! Tamás sírkövének a címerén feltételezhetően a sírköveken gyakran a halott feje alá tenni szokott párna motiválhatta a megjelenését. Tarczay Tamás sírkövén ugyanakkor a halott feje alatt nincs párna (ahogy a lába alatt nyugvó oroszlán sincs). [324] Akárhogy is, itt mindenképpen a Tarczay-címer egy másutt nem használatos, párnával bővített változatával állunk szemben, amelynek az az érdekessége, hogy a címer készítője egy, a pajzson egyébként szerepelni nem szokott tárgyat, a párnát is „beemelt" a címerképek közé, illetve a sisakdísz részeként alkalmazott. Bizonyos logikai párhuzam megfigyelhető itt Mátyás királynak (már tárgyalt) a visegrádi Herkules-kút kávalapján látható, négyelt, királynak (már tárgyalt) a visegrádi Herkules-kút kávalapján látható, négyelt, szívpajzsos címerével, amelynek ovális alakú, egy karikára felfüggesztettként feltüntetett ellipszis alakú pajzsát úgy faragta ki a szobrász, hogy a négyelt alappajzs pajzsfője üresen maradt, s az egyébként a pajzs fölé helyezni szokott koronát ide, ebbe a pajzsfőbe helyezte. [325] Ugyanazon kút egy másik kávalapján pedig, ahol Mátyás cseh királyi címere látható, ugyancsak címerkép (az ágaskodó kétfarkú oroszlán) fölé, a pajzsfőbe helyezett egy nagy, nyílt koronát a szobrász, hasonló eljárással egy pajzson kívüli elemet hozva be a címerpajzsba, mint a Tarczay-sírkő címerének kivésője. [326]"
324 Csorna József: Tarczay Tamás sírköve. — Turul VIII. (1890) 40-41. p.
325 Mátyás király, Katalógus 1983. 67. p. 562 a sz., 109. p. 16. ábra. 326 Uo. 67. p. 562. c. sz., 109. p. 17. ábra.
(Bertényi Iván: Címerváltozatok a középkori Magyarországon. Leváltári Közlemények, (59.) 1988/1. 63-64.[1])

***

E sírkő kétségtelenül német mester műve. E mellett bizonyít szívós ragaszkodása a góthikához, mely az egész művön feltűnő, sőt szembe szökő, holott ugyanezen korból olasz mesterektől már nem ritkák az átmeneti, sőt tiszta renaissance alkotások is. De mutatja a jobb kézt alul levő czímer is. E czímer szabatos stílje a pajzs és csőrsisak kifogástalan alakja, a sisakdísz helyes aránya a pajzsalakhoz, a lombszerü ízlésesen alkalmazott takarók, mind heraldikai érzékkel biró német mesterre vallanak, de arra vall különösen a czímerképben alkalmazott párna, mely a magyar heraldikában ismeretlen, de a németben sisakdíszeknél gyakrabban elfordul. A Tarczayak egyéb ránk maradt czímerein, a párnát sehol sem találjuk. Magában a czímerben két fa között egy mókus áll.

A kihalt tarkői Tarczay család egyike Sáros vármegye legrégibb nemzetségeinek. ősi fészkük a tarkői sziklavár volt. Törzsük Rutker (Rüdiger) comes, ki a XIII. század első éveiben költözött Tyrolból Magyarországba. Ezen Rüdiger utódai két különböző családot alkottak, az idősebbik ág Berzeviczy név alatt ma is él és kiterjedt, az ifjabbik ág tarkői várától előbb a Tarkői, majd valószínűleg a Tarcza folyótól a Tarczay nevet vette föl. A család fénykorát a xv. században érte el. Ekkor élt Tarczay György erdélyi alvajda és Tarczay Tamás, Mátyás király jeles hadvezére, sírkövünk pánczélos alakja.

Tarczay Tamás, mint «aulae familiáris» kezdte pályáját Mátyás udvarában. 1474-ben 6000 főnyi csapattal Lengyelország pusztítására küldte őt a király, hol Zmigrod városát éjjel megrohanva hatalmába keríté. Innen megostromolta a várat is s azt elfoglalva, portyázásainak központjává tette s felpusztítván közel kétszáz falut, nagy zsákmánynyal tért vissza.

1478-ban ismét rabló hadjáratra küldte őt a király ugyancsak Lengyelországba, Ausztriába és Karinthiába hadjárataiba kisérte a királyt. 1480-ben bevette Radkersburgot s ostromolta Gráczot.

Tamás ez érdemeit a király adományokkal jutalmazta s mivel a Tarczayak kihalt ágainak birtokai is az kezében összpontosultak, családját anyagi téren is fényre emelte. Meghalt 1493-ban. Fia Miklós már az ország bárói sorába emelkedett, II. Ulászló főkamarása volt. Mohácsnál, mint a magyar lovasság vezére, hősi halált halt. Egyetlen fia a kalandos élet György 1557-ben Nagy-Szőllsnél esett el s vele az ősrégi tarkői Tarczay nemzetség fiú ágon sírba szállott.

E sírkő egyike azoknak hazánkban, melyről a nép ajkán monda él. E monda szerint a köpenyt tartó két angyal Tarczay Tamás két ikerfia, kik apjuk féltékenységből eredő dühének áldozataivá lettek.

Csorna József: «Tarczay Tamás sírköve». Turul. 1890. évf. 39. 1. Nagy Iván: "Magyarország családai». XI. k. 46. 1. Berzeviczy E.: «Tark és a Tarczayak". Vasárnapi Újság. 1864. Budai F. Lexikona. III. k. 269. l.[2]

  • Irodalom:

Szendrei János szerk.: Magyar hadtörténelmi emlékek az ezredéves országos kiállításon. Budapest, 1896. 93-95.[3]

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:



Tárczay[szerkesztés]

Tárczay címer.PNG

Valószínűleg azonos az előző családdal.

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:



tótselymesi Tharczai[szerkesztés]

tótselymesi Tharczai János (†1510) székely ispán sírköve a szakolcai ferences templomban
  • Irodalom:

PÁL LŐVEI: Künstlerische Beziehungen in der Grabmalkunst der westlichen und nordwestlichen Gebiete des Königreichs Ungarn im Spätmittelalter. Galéria – Ročenka SNG 2004–2005. 133. [123-138.] [4]

  • Külső hivatkozások:

Rövidítések


Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs