Címerhatározó/Sylvester címer
|
|
|
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Sylvester (olv. Szilveszter) család címerével foglalkozik.
alsócsernátoni és erdősi Sylvester[szerkesztés]
A címert 1615-ben Erdély Fejedelme, Bethlen Gábor adományozta Sylvester vagy másik nevén - foglalkozására utalva - Deák Mihálynak, akit feleségével, Cheh (Cseh) Ilonával, György és János nevű fiaival együtt a lófőségből azokért az érdemekért emelt ki, amelyeket Sylvester János az ország érdekében és megtartására viselt hadjáratokban mindenkor tanúsított. (Genealógiai Füzetek, 1906).
Az első Magyarországon nyomtatott, magyar nyelvű könyv valóban Sylvester János (kevésbé ismert nevén Erdősi János) Újtestamentum-fordítása volt 1541-ben. 1534-ben került Nádasdy Tamás szolgálatába, az ő sárvári birtokain, az ottani iskolában tanított, egyúttal a Nádasdy alapította nyomdát vezette. 1543 végéig maradt Újszigeten. Az első Magyarországon nyomtatott könyv, ami nyelvezetében még latin volt, Hess András budai műhelyében látott napvilágot 1473-ban pünkösd előestéjén. Magyarországon nyomtatott könyv a Chronica Hungarorum, azaz a Budai Krónika Hess András budai műhelyében készült Gutenberg 42-soros bibliájának elkészülte után mintegy két évtizeddel.
- Irodalom:
Varjas Béla szerk.: Sylvester János, Új testamentum. Budapest, 1960. [1]
- Külső hivatkozások:
Lásd még: