Címerhatározó/Sárándi címer
|
|
|
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Sárándi családok címerével foglalkozik.
Sárándi 1605
[szerkesztés]
Sárándi Miklós és János agiliseknek 1605. június 8-án Kassán Bocskai István címeres nemeslevelet adományozott, amelyet a következő évben a Bihar vármegyei Fugyiban megtartott közgyűlésén hirdettek ki.* [* Szálkai Tamás: Armales Transylvanorum. Válogatás az erdélyi fejedelmek címeradományaiból. Máriabesnyő-Gödöllő, 2009. 36–37., MUO 75.]
A pergamenre íródott oklevelet* [* 570x690/182/120x109 mm.] Bocskai István fejedelem, Rátkay János kancellár, Madachany Márton titkár hitelesítette aláírásával. A nemeslevélről mára elveszett a függőpecsét.
Arany keretben oszlopos boltív közepén felül Bocskai címere, jobb oldalt Magyarország, bal oldalt Erdély címere látszik; a háttér alsó kétharmada zöld, felül kék damaszkolással díszítve. Címer: „Háromszöglető katonai pajzs, melynek égszínkék mezejében vagyis udvarában a legalsó részen zöldellő hármashalom tetején emberi jobb kar, vörös ruhába öltözve, hat-hat érett búzakalászt tartva, és ezen kalászok mellett egy fehéres színű rózsa egymaga kiemelkedve [látható]. A pajzs tetejére zárt katonai sisak van helyezve, melyet királyi korona fed be, … ennek tetején ugyancsak emberi kar, az előbbihez hasonló és hasonlóképp hat-hat kalász látszik.”* [* „Scutum videlicet militare triangulare coelestini coloris, in cuius campo seu area in infima eiusdem regione trijugis monticulus viridis super quo brachium humanum dextrum, rubro habitu indutum, senas aristas maturas tenere, ac iuxta ipsos aristas, unica rosa subalbi coloris privatim imminere, supra scuto galea militaris clausa est posita, quam contegit diadema regium, … cuius summitate brachium itidem humanum priori simile, ac aristas similiter senas tenere visuntur…”]
A címer Bocskai egyéb címeradományait is illusztráló festőjének műve, amit a festmény sajátos pajzsformázása és a kissé vaskos végtag vonalai valószínűsítenek.
A leszármazottak közül Sárándi András ezzel az armálissal produkált,* [* HBML IV. A. 1/j. 2. k. 737.] egyébként a család történetéről közelebbit nem tudunk. Érdekes megjegyezni, hogy egy közel egykorú oklevélben Sárándy Mihály (agilis) és Boross János II. Mátyástól nyert armálist,* [* Bécsben kelt 1610. november 13-án. Az elmosódott szövegű nemeslevélen szereplő címerben lovas vitéz látható, a sisakdísz növekvő láncinges, huszársisakos vitéz, felemelt jobbjában kivont kardot tart, balja csípőjén nyugszik. Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára. IV. A.1.h. XXXII. (Kiadva: Armales et Diplomata. CD-ROM. Bp., 2004.)] de rokonsági kapcsolat nem mutatható ki. Az oklevél – Schönherr listája szerint – a 19. század végén már Bihar vármegye levéltárban volt.* [* Schönherr Gyula: Bihar vármegye levéltárában őrzött czímeres nemeslevelek. Turul, 1888. 4. 179.]
- Irodalom:
Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. 50. (PhD értekezés) [1]
- Külső hivatkozások:
Sárándi 1610
[szerkesztés]Sárándy Mihály (agilis) és Boross János II. Mátyástól nyert armálist...* [* Bécsben kelt 1610. november 13-án. Az elmosódott szövegű nemeslevélen szereplő címerben lovas vitéz látható, a sisakdísz növekvő láncinges, huszársisakos vitéz, felemelt jobbjában kivont kardot tart, balja csípőjén nyugszik. Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára. IV. A.1.h. XXXII. (Kiadva: Armales et Diplomata. CD-ROM. Bp., 2004.)]
- Irodalom:
Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. 50. (PhD értekezés) [2]
- Külső hivatkozások:
Lásd még: