Címerhatározó/Boros címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Boros, Boross családok címerével foglalkozik.


miskolci Boros[szerkesztés]

Miskolci Boros címer, 1605 (eredeti).svg Miskolci Boros címer, 1605.png Boros Antal.JPG

Boros Antal 1605. (?) augusztus 26., Kassa Bocskai István nemesség és címer általa: felesége Tandai Erzsébet, fia János

R 64

++++++++

Magyar és erdélyi nemesség, címer, Bocskai István, Magyarország és Erdély fejedelme, miskolci Boros Antal, Rákóczi Lajos kapitánysága alatt katona, valamint a felesége Tandai Erzsébet és fia miskolci Boros János részére, Kassa, 1605(?). 8. 26. Kihirdetése: Borsod vármegye ismeretlen helye, 1609. 3. 13.

A címerpajzs ábráját utólag átfestették.

Címerleírás: Scutum videlicet militare coelestini coloris, in cuius campo sive area gryphus naturali colore depictus erectus stare, dextro priori gladium evaginatum sursum erectum, sinistro vero pedibus florem lilii candidi tenere visitur. Supra scutum galea militaris clausa est posita, quam contegit diadema regium, gemmis atque unionibus exornatum, ex quo brachium [... gladium nudum] tenere conspicitur. [Ex cono autem ga]leae taeniae seu lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes, utramque scuti partem pulcherrime ambiunt et exornant. - Van címerfestmény - - erősen kopott, az ezüst megfeketedett - Úgy tűnik, az eredetileg a leírásnak megfelelően megfestett címer pajzsbeli ábráját később valamiért átfestették. A leírás szerint kék mezőben álló természetes griff jobbjában kivont kardot, baljában ezüst liliomot tart, míg a festményen kék mezőben, zöld pázsiton álló vitéz, bal kezében kivont kardot tart, s jobb kezében valami meghatározhatatlan tárgy [talán török fej -- Sz. L.] van. A griff halvány körvonalai még látszanak a vitéz alakja mögött. Címerszőnyeg: zöld keret, koszorú, fehér és zöld háttér.[1]

++++++++

Szálkai:

...a nem hivatalos címerfestők – mint akik pl. üresen hagyott címerhelyekre festettek – közül is kitűnik merészségével a Boros család armálisában eredetileg is benne foglalt címerkép átfestője...

Az eredetileg griffet ábrázoló címerkép helyett ma álló vitéz képe látszik. Az átfestésről az újabb festékréteg kopása miatt előtűnő griff végtagjai, és természetesen a szövegben lévő címerleírás is tanúskodik. 1605. augusztus 26. Kassa. MOL R 64.[2]

  • Irodalom:

Áldásy III. No. 32.

Nyulásziné No. 344

Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. 25. (PhD értekezés) [3]

  • Külső hivatkozások:

A Magyar Országos Levéltár címereslevelei. Szerk.: Kollega Tarsoly István–Nyulásziné Straub Éva. CD-ROM. Budapest, 2000.[4]

Rövidítések


Boross 1610[szerkesztés]

Sárándy Mihály (agilis) és Boross János II. Mátyástól nyert armálist...* [* Bécsben kelt 1610. november 13-án. Az elmosódott szövegű nemeslevélen szereplő címerben lovas vitéz látható, a sisakdísz növekvő láncinges, huszársisakos vitéz, felemelt jobbjában kivont kardot tart, balja csípőjén nyugszik. Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára. IV. A.1.h. XXXII. (Kiadva: Armales et Diplomata. CD-ROM. Bp., 2004.)]

  • Irodalom:

Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. 50. (PhD értekezés) [5]


  • Külső hivatkozások:

Boros 1634[szerkesztés]

Boros Simon.JPG

Boros Simon 1634. december 15., Bécsújhely II. Ferdinánd nemesség és címer

F 7 Armales No. 71

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások: A Magyar Országos Levéltár címereslevelei. Szerk.: Kollega Tarsoly István–Nyulásziné Straub Éva. CD-ROM. Budapest, 2000. [6]

Rövidítések


Boros 1654[szerkesztés]

Boros Gergely.JPG

Boros Gergely 1654. július 8. Bécs III. Ferdinánd nemesség és címer általa: fiai János, Márton, atyafia Tóth István

megj.: a név hamisítottnak tűnik

R 64

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások: A Magyar Országos Levéltár címereslevelei. Szerk.: Kollega Tarsoly István–Nyulásziné Straub Éva. CD-ROM. Budapest, 2000. [7]


zelenei Boros[szerkesztés]

BOROSS (Zelenei) varm-szatmar-187-5.jpg

Békés vármegyéből származik, honnan Nógrád és Kishont vármegyékben is elterjedt, a hol Zelene és Nyustya községekben volt birtokos. Mátyás és Pál 1670-ben kaptak czímeres nemeslevelet I. Lipóttól. Tagjai közül János, (megh. 1883.) 1848-49-ben honvédfőhadnagy. József, (megh. 1840 körül), részt vett a francziák elleni háborúban. Béni, (megh. 1900), volt orsz. képviselő. - II. János, jelenleg nagykárolyi ág. h. ev. lelkész. József-Miklós jelenleg gépészmérnök.

Czímer: kékben, zöld alapból növő szőlőtőke, mely mellett jobbról 3 levágott török fő, balról pedig hármas zöld halom látszik. Sisakdísz: növő aranyoroszlán, jobbjában görbe karddal. Takarók: kékarany, vörösezüst.[8]

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:


magyarádi Boros[szerkesztés]

BOROS. (Magyarádi) varm-szatmar-187-6.jpg

Szatmár vármegye törzsökös családja, mely Homokon, Aranyosmeggyesen, Berenczén, Apában és Borhídon volt birtokos. Borhíd községben Boros Mária férjével Skotka Mihálylyal 1699. évben részbirtokot kap királyi adományban. Tagjai közül Pál, 1860-ban főszolgabíró, majd orsz. képviselő, törvényszéki elnök és birtokos. (megh. 1875), - Bálint, (megh. 1896), - előbb szatmári polgármester, később 18 évig orsz. képviselő. - Ádám, (megh. 1870 körül) megyei törvényszéki ülnök, később árvaszéki elnök, majd ügyvéd. - Miklós, 1848-49-ben honvéd, később ügyvéd. - Fiai: Dezső, jelenleg szatmári postafőnök. - László, vasúti ellenőr, - József, postafőtiszt, - Lajos, ügyvéd, - Ignácz, (megh. 1886) gárdakapitány. - Zoltán, jelenleg aranyosmegygyesi birtokos, a ref. egyház gondnoka.

Czímer: kékben, zöld alapból növő szőlőtő. Sisakdísz: féllábon álló darú, felemelt jobbjában kavicsot markol, csőrében zöldleveles szőlőfürtöt tart. Takarók: kékarany, vörösezüst.[9]

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:



somlyói Boros[szerkesztés]

Somlyói Boros címer, 1676..png

Somlyói Boros (de Somlyo) Ferenc és mostoha gyermekei Újvárosi Kádár (Kadar de Ujvaros) Mihály és György részére 1676. július 23-án I. Apafi Mihály a radnóti kastélyban címereslevelet adományozott, amit 1676. november 29-én Somlyón, Kraszna vármegye közgyűlése hirdette ki.530 [530 Szálkai: Armales Transylvanorum. 116–117., MUO 189. Régi jelzet: Acta Misc. 927.] Az armális szövegében utalás történik Boros manumissiós levelére, amit Kemény János özvegye, Lónyay Anna adott ki.

Az oklevelet,531 [531 665x757/115/123x113 mm.] melyet Apafi Mihály fejedelem látott el kézjegyével, vörös-fehér-kék zsinóron függő fatokba öntött vörös viaszpecséttel hitelesítették.

Zöld keretbe, damaszkolt lila kárpitra helyezték a címert, ami: „Álló katonai pajzs, égszínkék színű, melynek mezejében vagyis udvarában egész férfi[alak] zöld katonaköpenybe öltözve, jól fegyverezve, … jobbjában kivont kardját erősen tartva és mintegy ellenségre rátörni látható. A pajzsra pedig zárt katonai sisak van helyezve, amit ékkövekkel és gyöngyökkel illően díszített királyi korona fed, a sisakból pedig innen és onnan különböző színű sisaktakarók vagy foszlányok omlanak alá, és a pajzs mindkét oldalát vagy szélét szépen körülveszik és díszítik.”532 [532 „scutum videlicet militare erectum coelestini coloris in cujus campo sive area homo quidam integer sago indutus viridi bene armis instar … dextera gladium evaginatum fortiter tenere et quasi in hostem prorumpere visitur. Supra scutum autem galea militaris clausa est posita, quam contegit diadema regium gemmis atque unionibus decenter exornatum, ex cono vero galeae teniae sive lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes, utrasque oras sive margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et exornant…”]

Leszármazottja Boros István egy 1847. évi összeírás szerint Debrecenben Cegléd utcai lakos.533 [533 Herpay Gábor: Debrecen Szab. Kir. Város Levéltára Diplomagyűjteményének regesztái. Debrecen, 1916. 11. sz. és u.ő: Nemes családok Debrecenben. 27. és 43.][10]

  • Irodalom:

Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. 102-103. (PhD értekezés) [11]


  • Külső hivatkozások:


Rövidítések

Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs