Ugrás a tartalomhoz

Címerhatározó/Wesselényi címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Wesselényi család címerével foglalkozik.


hadadi Wesselényi

[szerkesztés]

A család címerének változatai

Wesselényi Ferenc Báthory István lengyel királytól (erdélyi fejedelmi minőségében) nyert bárói diplomája, Riga, 1582. április 3, vörös viasszal való pecsételés kiváltságával

A Wesselényi család leány- vagy férfiágon valószínűleg a Csese családból származott.

A Wesselényi-család eredeti czimeréről a Turul*Karácsonyi János: A báró Wesselényi család eredeti czímere. Turul, 1899-diki évi IV. füzet. Felolvasta a Magyar heraldikai és genealogiai társaság 1898 november 24-diki űlésén. a többi közt ezeket közli: «Ismeretes, hogy a hadadi báró Wesselényi-család czímere a múlt századtól kezdve kék mezőben koronás szirén, balra hajló halfarkkal; jobb kezében zöld száron három veres rózsát tart, balját csípőjére teszi. Ezzel ellentétben bizonyos, hogy Wesselényi Ferencz nádor nem {412.} szirént használ czímerképül, hanem koronás, halfarkkal végződő, kiöltött nyelvű s egy lábával három rózsát tartó állatot, a mely oroszlánnak vagy kutyának nézhető. A kétséget, vajjon a halfarkkal végződő, kiöltött nyelvű állat eredetileg oroszlán volt-e vagy kutya, a nádor nagybátyjának, I. Ferencznek czímere oszlatja el. Ebben a czímerkép félreismerhetetlenűl nem egyéb, mint halfarkkal végződő kiöltött nyelvű kutya. Magának az eredeti czímernek leírása a következő: A kerektalpú paizs jobb és bal szögletében, valamint talpán kék mezőben egymásba fonódó két-két lánczszem. Oromdísz: fehér halfarkban végződő kiöltött nyelvű veres kutya, hátán egy fehér strucztollal. Orrjegy (takaró) veres-fehér.» A Wesselényi család őseiről pedig: «a kutatások folyamán megállapítottuk, hogy az 1418-ban czímeradományban részesűlt Csese László Vesselény közelében, szomszédságában lakó nemes ember volt. Innen már most csak egy lépés volt, hogy Vesselény egy részét vagy ő, vagy atyafia, Domonkos fia, Péter megvegye, s lakását oda áthelyezve, magát Vesselényinek nevezze. Az sem lehetetlen, hogy valamelyiknek leányát a Wesselényiek mostanig ismert első tagjainak, I. Farkasnak és I. Miklósnak atyja vagy nagyatyja vette el s a vagyonnal együtt az 1418-iki czímert és czímerlevelet is átörökölte. Vagy fi-, vagy nőágon a Wesselényi-család mindenesetre a dansai nemesek ivadéka, mert az 1246-ban dansai nemesek tulajdonában levő Kurtánföld (ma puszta Fülektől északnyugotra) 1556-ban Kereszturral együtt a Wesselényi-család birtoka. Hogy a két eshetőség közül egyik bizonyosan megtörtént, azt bárki is be fogja látni, a ki tudja, mily gyakran lett a magyar heraldikában az oromdíszből czímerkép. A képzeleti alakokat annyira kedvelő renaissance korszakban Csese László (akár fi-, akár nő-ágon való) ivadéka csak oromdíszét helyezte át a paizsba és készen volt a XV. század végén annyira kedvelt képzeleti állattal ékeskedő czímerpaizs. Sőt a régi czímernek beszélő czímerré való átalakítására és {413.} így e czímer naturalizálására is ott volt a régi czímerképben a kedvező alkalom. A három pár lánczszemet egész lánczczá alakították át, azzal a halfarkú kutyát egy törzsökhöz kötötték s a XVI. század végén előállott az a czímer, melyet, mint fentebb megmutattuk, Wesselényi I. Miklós és I. Ferencz használtak.»

  • Irodalom: Karácsonyi János: A báró Wesselényi család eredeti czímere. Turul, 1899-diki évi IV. füzet. Felolvasta a Magyar heraldikai és genealogiai társaság 1898 november 24-diki űlésén.

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája

Lásd még: