Címerhatározó/Petneházy címer
Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Petneházy család címerével foglalkozik.
Petneházy 1417[szerkesztés]
.jpg)
Petneházy Márton 1417. július 25-én, Konstanzban Zsigmondtól kapott címert apjával Istvánnal, testvérével Györggyel, atyafiaival Andrással, Benedekkel, Balázzsal, Andrással, Jakabbal, Györggyel, Miklóssal, Gállal és Jakabbal.
DL 50.516
A fő címerszerző Petneházy Márton, ki urát, királyát külföldi útjaira, Lombardiába, Aragoniába, Angol-, Franczia- és Németországokba elkísérte. Itt és egyéb alkalmakkor, szerzett érdemeit az oklevél a megszokott módon beszéli el. A címert a látható formában a fő címerszerző kéri magának és családjának, s az minden valószínűség szerint az öszszes akkor élő Petneházyaknak, kiket közeli vérség kapcsa fűz egymáshoz, szól.
A Petneházy-család más tagjai a XV. század folyamán más címert kapnak 1462-ben. Mátyás királytól; azonban ez újabb címer használata a családtagoknál ki nem mutatható; azok egész a jelen időkig, köztük a család kimagasló alakja, Petneházy Dávid az 1686. évi budai hős is, a Zsigmond királytól kapott és valóban harcias jellegű címerrel éltek, mellyel a király „nemességöknek nagyobb dicsőségére” ajándékozta meg őket.
(Fejérpataky László és Áldásy Antal : Magyar címeres emlékek; Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság (1901, 1902, 1926))
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Petneházy 1462[szerkesztés]
.jpg)
Császári Császár István és Petneházy Mátyás, György, Gergely, Tamás, János, Mátyás 1462. január 9-én Budán Mátyástól kapott címert.
megj.: a címer a szövegben nincs leírva
DL 50.532
A fő czímerszerzőről, Császár István kanonokról csak annyit tudunk, hogy 1456–1464 közt volt a váradi káptalan tagja. Érdemeit az oklevél nem részletezi, azt sem tudjuk, miféle vérségi kapocs fűzte őt czímertársaihoz. Petneházy Benedek fiaihoz. Minket az 1417. évi czímeradomány révén (l. a VII. táblán), különösen ez utóbbiak érdekelnek.
A Petneházy-testvérek egyenes leszármazói annak a Jakabnak, ki az 1417. évi czímeradomány részese. Ennek volt egy Benedek nevű fia, kit Zsigmond király oklevele még nem ismer; és ennek a Benedeknek a fiai az oklevélben megnevezett testvérek: Mátyás, Gergely, Tamás, György és János. Megjegyezzük, hogy Mátyás az egyenes őse Petneházy Dávidnak, a budai hősnek.
Annak nincs semmi nyoma, hogy a Petneházyak valaha elhagyták volna a Zsigmond királytól kapott czímert. Sőt az 1462. évi adomány egyik részeséről, Petneházy Mátyásról ki tudjuk mutatni, hogy harminczöt esztendővel Mátyás király armálisának kelte után a nyílazó oroszlányt használja czímeres pecsétjében úgy, a hogy azt az 1417. évi oklevél megállapítatta, azzal a lényegtelen eltéréssel, hogy az eredetileg balra fordított czímerképet jobbra nézeti. Lehet, hogy e ragaszkodásnak a régi czímerképhez egyik oka az volt, hogy Mátyás királynak 1462. évi czímerlevelét a király megkoronáztatása, 1464. év nagycsütörtöke, után nem erősíttették meg újból, mint ez példáúl az Erdődi Bakóczok czímerével történt (l. a XXIV. számot); már pedig e nélkűl Mátyás királynak koronáztatása előtti időkben kelt adományai értéköket vesztették.
(Fejérpataky László és Áldásy Antal : Magyar címeres emlékek; Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság (1901, 1902, 1926))
Külső hivatkozások:
Lásd még